|
Logisztika |
|
|
|
|
|
|
|
Spedició, Fuvar. |
|
|
|
|
|
|
|
eTudakozók |
|
|
Térszerkezet |
|
|
|
Kapcsolódók |
|
|
|
|
|
Közlekedés |
|
|
|
|
|
Információs társ. |
|
|
Vállalat |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Minőségbiztosítás |
|
|
|
|
|
|
|
|
EU |
|
Egyéb |
|
|
|
|
|
|
|
|
| |
|
|
|
|
Minimálbér
|
Kapcsolódó oldal:
|
Fontos
|
Minimálbér és a Garantált bérminimum (szakmunkás minimálbér)összege
2021 január 1-jétől a minimálbér 167 400 Ft forintra -Ft.
2021 január 1-jétől a garantált bérminimum (szakmunkás bérminimum) 219 000
2020 január 1-jétől a minimálbér 161 000 forintra -Ft.
2020 január 1-jétől a garantált bérminimum (szakmunkás bérminimum) 210 600-Ft.
Minimálbér és a Garantált bérminimum összege 2019
2019 január 1-jétől a minimálbér 149 000 -Ft.
2019 január 1-jétől a garantált bérminimum (szakmunkás bérminimum) 195 000-Ft.
Minimálbér és a Garantált bérminimum összege 2018
2018 január 1-jétől a minimálbér 138.000 -Ft.
2018 január 1-jétől a garantált bérminimum (szakmunkás bérminimum) 180.500-Ft.
Minimálbér és a Garantált bérminimum összege 2017
2017 január 1-jétől a minimálbér 127.500 -Ft.
2017 január 1-jétől a garantált bérminimum (szakmunkás bérminimum) 161.000-Ft.
Minimálbér és a Garantált bérminimum összege 2016
2016 január 1-jétől a minimálbér 111.000,-Ft.
2016 január 1-jétől a garantált bérminimum (szakmunkás bérminimum) 129.000,-Ft.
Minimálbér és a Garantált bérminimum összege 2015
2015 január 1-jétől a minimálbér 105.000,-Ft.
2015 január 1-jétől a garantált bérminimum (szakmunkás bérminimum) 122.000,-Ft.
Minimálbér és a Garantált bérminimum összege 2014
2014 január 1-jétől a minimálbér 101.500,-Ft.
2014 január 1-jétől a garantált bérminimum (szakmunkás bérminimum) 118.000,-Ft.
Minimálbér és a Garantált bérminimum összege 2013
2013. január 1-jétől a minimálbér 98.000,-Ft.
2013. január 1-jétől a garantált bérminimum 113.000,-Ft.
Minimálbér és a Garantált bérminimum összege 2012
2012. január 1-jétől a minimálbér 93.000,-Ft.
2012. január 1-jétől a garantált bérminimum 108.000,-Ft.
Minimálbér és a Garantált bérminimum összege 2011
2011. január 1-jétől a minimálbér 78 000 Ft
2011. január 1-jétől középfoku végzettséget igénylő munkák esetében a garantált bérmnimum 94 000 Ft
Minimálbér és a Garantált bérminimum összege 2010
2010. január 1-jétől a minimálbér 73 500 Ft
2010. január 1-jétől középfoku végzettséget igénylő munkák esetében a garantált bérmnimum 89 500 Ft
Minimálbér és a Garantált bérminimum összege 2009
2009. január 1-jétől a minimálbér 71 500 Ft
2009. január 1-jétől középfoku végzettséget igénylő munkák esetében a garantált bérmnimum 87 000 Ft
Minimálbér és a Garantált bérminimum összege 2008
2008. január 1-jétől a minimálbér 69.000 Ft
2008. január 1-jétől középfoku végzettséget igénylő munkák esetében a garantált bérmnimum 86 300 Ft
Minimálbér összege 2007
2007. január 1-jétől a minimálbér 65.500 Ft
Minimálbér összege 2006
2006. január 1-jétől a minimálbér 62.500,-Ft
|
Legfeljebb ajánlásokat fogalmazhat meg az Európai Unió a tagállamok minimálbér-meghatározási gyakorlatára. (MN)
2021.05.20.
|
Jövő év január elsejétől a minimálbér bruttó összege 161 000 forintra, a garantált bérminimum pedig 210 600 forintra emelkedik, a növekedés mindkét esetben 8-8 százalékos. (MTI)
(logsped)
2019.12.30.
|
Megjelent a 2019 évi minimálbért és a garantált bérminimumot rögzítő kormányrendelet vasárnap a Magyar Közlönyben. A rendelet január 1-jén lép hatályba. (MTI)
(logsped)
2018.12.30.
|
A 2016. novemberében aláírt hatéves bérmegállapodás eredményeként 2018 január 1-től a munkabérekre rakodó adóteher, a szociális hozzájárulási adó, az idei 22 százalékról, 19,5 százalékra csökken, a
minimálbér pedig emelkedik. (MTI)
(logsped)
2017.12.29.
|
A szakszervezetek javaslatait tükrözi a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórum (VKF) keddi ülésén elfogadott, 2017-ben életbe lépő minimálbér és szakmunkás garantált bérminimum emelés. (MTI)
(logsped)
2016.11.23.
|
A kormány 15 százalékos minimálbérnövelést és 4 százalékpontos munkaadói járulékcsökkentést ajánl 2017-re, a garantált bérminimum pedig 25 százalékkal nőhet jövőre. (MTI)
(logsped)
2016.11.12.
|
Bruttó 111 000 forintos jövő évi minimálbérről és bruttó 129 000 forintos garantált bérminimumról írt alá egyezséget három munkaadói szervezettel és két szakszervezeti szövetséggel Cseresnyés Péter (NGM) (MTI)
(logsped)
2015.12.22.
|
Az ÉVOSZ, összhangban a vonatkozó jogszabályokkal, kezdeményezte a 2015. évi építőipari minimális rezsióradíj értékének meghatározását. A meghatározott érték 2490 Ft/fő/óra. (ÉVOSZ)
(logsped)
2015.04.03.
|
A minimálbér 105 ezer forint lesz, a garantált bérminimum összege 122 ezer forint, a vállalkozási szférának ajánlott béremelés mértéke 3-4 százalék (MTI)
(logsped)
2014.12.29.
|
Minimális rezsióradíjat határoz meg a kormány a vagyonőri szakmában. A belügyminisztérium évente ad majd meg egy legalacsonyabb árat, és ez alatt közbeszerzésben nem vállalhatnak majd munkát a cégek. (MTI)
(logsped)
2014.07.25.
|
2014-ben 101 ezer 500 forint lesz a minimálbér és 118 ezer forint a szakmunkás bérminimum a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán született megállapodás alapján. (MTI)
(logsped)
2013.12.02.
|
2013 július első napjától 2383 forint lesz a minimális építőipari rezsióradíj, amely szakmai konszenzussal született - közölte az Építési Vállalkozók Szakszövetsége (ÉVOSZ) kedden az MTI-vel.
(logsped)
2013.06.11.
|
A kormány, a szakszervezetek és a munkaadók között született megállapodás alapján a kabinet tizenegy nehéz helyzetben lévő ágazatban fél évig átvállalja a minimálbérek emelésének költségeit. (MTI) (logsped)
2012.12.13.
|
A minimálbér az idei 93 000 forintról 98 000 forintra, a szakmunkás minimálbér 108 ezerről 114 ezer forintra emelkedik 2013-ban (MTI)
(logsped)
2012.12.11.
|
Megállapodtak a jövő évi béremelésekről az Országos Érdekegyeztető Tanácsban: a minimálbér 78 000, a garantált bérminimum 94 000 forint lesz. Az országos béremelési ajánlás 4-6 százalék közé esik.
(MR)
2010.12.02.
|
Emelkedik az országosan kötelező minimálbér, illetve a szakképesítést igénylő munkakörökben fizetendő bérminimum 2010 január elsejétől.
A minimálbér a jelenlegi 71 500 forintról 2010. január 1-től 73 500 forintra, a garantált szakmunkás bérminimum pedig 87 500 forintról 89 500 forintra emelkedik. Emellett a nettó keresetek jövőre megőrzik reálértéküket. (DM)
(logsped)
2009.12.02.
|
Emelkedett az országosan kötelező minimálbér, illetve a szakképesítést igénylő munkakörökben fizetendő bérminimum 2009 január elsejétől.
A minimálbér 69.000 forintról 71 500 forintra emelkedett 2009 január 1-től.
A garantált bérmnimum a jelenlegi 86.300 helyett legkevesebb 87 000 forint , a legalább középfokú iskolai végzettséget és/vagy szakképzettséget igénylő munkakörökben.
A minimálbér adómentességét adójóváírás garantálja.
(DM)
(logsped)
2008.12.31.
|
Emelkedett az országosan kötelező minimálbér, illetve a szakképesítést igénylő munkakörökben fizetendő bérminimum 2008 január elsejétől.
A minimálbér 65.500 forintról 69.000 forintra emelkedett 2008 január 1-től.
A szakképzést igénylő munkakörökben ehhez képest 1,2-szeres, illetve 1,25-szörös szorzót kell alkalmazni attól függően, hogy a dolgozó rendelkezik e két éves gyakorlattal.
Ez annyit jelent, hogy a A szakképzettséghez kötött, de két évnél kevesebb gyakorlati idővel rendelkező munkavállalóknak az eddigi 72 ezer 100 forint helyett tehát minimum 82.800 forintot, míg két évet meghaladó gyakorlat esetén a jelenlegi 75 ezer 400 helyett legkevesebb 86.300 forintot kell kapniuk, a legalább középfokú iskolai végzettséget és/vagy szakképzettséget igénylő munkakörökben. (DM)
További információk.
(logsped)
2008.01.04.
|
Trükkök a bérminimum kifizetésére
A minimálbérről kötött hároméves megállapodás szerint januártól 75 400 forint lesz a szakmunkás bérminimum. Ez csak a kereskedelemben mintegy 140 ezer embert érint
Az idén július 1-jétől kötelező a szakképzettséget igénylő munkakörökben foglalkoztatottaknak a bérminimumot kifizetni. Ez két év gyakorlat után havi bruttó 65 700 forint, e felett 68 800 forint. Amennyiben marad a megállapodás, a tapasztalt szakmunkások 75 400 forintot kapnak. A Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének felmérése szerint az ágazatban dolgozók 40 százalékának a bérminimumnál kevesebb volt a fizetése.
Mátraházi István, a szakszervezet alelnöke szerint a több mint féléves "felkészülési időt" a munkáltatók az új bérminimum bevezetése hatásainak kivédésére használták fel. Emellett több vállalkozásnál az első fél évben - az év eleji béremelések időszakában - az Országos Érdekegyeztető Tanács ajánlásának megfelelően előre hozták a kötelező bérminimumhoz szükséges bérfejlesztéseket. Mindennek következtében a kereskedelem első nyolc havi bruttó átlagkeresete összességében 8,7 százalékkal növekedett, ezen belül a fizikai munkásoké erőteljesebben, 9,2 százalékkal javult. A felmérés szerint a kötelező emelés - amely az érintettek esetében átlagosan 4806 forint havonta - hétszázalékos személyi alapbéremelést jelent. Ugyanakkor átlagkeresetük ennél kevésbé nőtt, mivel a növekmény fedezetét jórészt korábbi bérelemeik alapbéresítésével teremtette meg a munkaadó.
A vizsgált vállalkozások több mint negyede jelezte, hogy a szokásostól eltérő intézkedésekkel tudta kivédeni a bérminimum bevezetésének hatásait - mondta Mátraházi. A cégek mintegy 15 százaléka részmunkaidő bevezetésével, illetve kiterjesztésével igyekszik csökkenteni a bérköltség növekedését. Az új részmunkaidősöket általában hatórásként foglalkoztatják, de gyakori a 4-5 órássá átalakított munkaszerződés is. Létszámcsökkentést a cégek mindössze hat százaléka tervez, ám több helyen készülnek a nyitva tartás lerövidítésére. A legelterjedtebb a korábbi bérszerkezet megváltoztatása: a különböző keresetelemek megszüntetésének, alapbéresítésének eszközeivel a vállalkozások mintegy 22 százaléka él. Csökken vagy megszűnik a teljesítménybérezés, a különféle bérelemek beépülnek az alapbérbe, s megszűnnek a természetbeni és egyéb juttatások.
A tapasztalatok szerint azok a vállalkozások, ahol a kötelező bérminimum bevezetése erősen hatott, több esetben a nem érintett munkavállalókon takarították meg a ráálláshoz szükséges bért. Néhol egyáltalán nem, vagy csak igen alacsony mértékben volt e körben béremelés, esetenként a bérstop csak a vezetőket érintette. Ezeknél a cégeknél előfordul, hogy már a hálózati dolgozók majd mindegyike, függetlenül munkakörüktől, képzettségüktől, gyakorlati idejüktől, szinte azonos bérért - a bérminimumnak megfelelő összegért - dolgozik. Mátraházi szerint az előzetes várakozásokhoz képest viszonylag alacsony azoknak a munkavállalóknak az aránya, akiket a béremelés elkerülése érdekében szakképzettséget nem igénylő munkakörbe soroltak át. Ennek oka elsősorban az lehet, hogy a középvállalkozásoknál a szakképzettek aránya az átlagosnál magasabb.
Több helyről jelezték, hogy a 2007-től súlyos nehézségeket okoz majd az újabb bérminimumra történő átállás. A mintegy 6600 forintos emelést már mintegy 140 ezer munkavállaló, a fizikai állományúak 60 százaléka számára kell biztosítani.
(nol)
(logsped)
2006.11.28.
|
Magasabb minimálbér
Az Országos Érdekegyeztető Tanács munkáltatói oldala korábban azt jelezte, újra akarja tárgyalni a múlt év végén kötött, három évre szóló bérmegállapodás egészét, de jelenleg már csak a szakképzettek kötelező bérminimumának a jövő évre vonatkozó emelését szeretnék átütemezni, és ezzel az álláskeresési járadék is magasabb lehet jövőre.
Az Országos Érdekegyeztető Tanács munkáltatói oldala korábban azt jelezte, újra akarja tárgyalni a múlt év végén kötött, három évre szóló bérmegállapodás egészét, de jelenleg már csak a szakképzettek kötelező bérminimumának a jövő évre vonatkozó emelését szeretnék átütemezni, és ezzel az álláskeresési járadék is magasabb lehet jövőre. A múlt évi megállapodás szerint a tavaly 57 ezer forintos minimálbért az idén 62 ezer 500 forintra kellett emelni, 2007-ben pedig 65 ezer 500 forint, 2008-ban 69 ezer forint lesz.
(DM)
(logsped)
2006.11.04.
|
Szeptembertől a minimálbér duplája a tb-járulék alapja
Az október elejei fizetéseknél már a minimálbér duplája lesz a társadalombiztosítási járulék alapja minden munkaadónál és vállalkozónál. Az alkalmazottak közül szinte mindenki beletartozik ebbe a körbe, álljon munka, közalkalmazotti vagy köztisztviselői jogviszonyban.
A tb-járulék alapja szeptember 1-jétől 125 ezer forint (ez a mai minimálbér duplája), a jövő év első napjától pedig 131 ezer forint lesz. Az alkalmazottak közül szinte mindenki beletartozik ebbe a körbe, álljon munka, közalkalmazotti vagy köztisztviselői jogviszonyban.
Ha a biztosított jövedelme havi 125 ezer forintnál kisebb, akkor a munkaadó a tényleges jövedelem után fizetheti a járulékot, feltéve, hogy ezt bejelenti az adóhatóságnak. A szintén módosított, az adózás rendjét szabályozó törvény szerint a bejelentést a munkaviszony létrejöttét követő 15 napon belül kell megtenni (a megszüntetés után is 15 nap a kijelentési határidő). A szeptemberi változás sok olyan munkavállalót érint, akik már munkaviszonyban állnak, de a jövedelmük kisebb havi 125 ezer forintnál. A törvény értelmezése szerint a rájuk vonatkozó bejelentést szeptember 15-ig kell megtenniük a munkaadóknak.
A jogalkotók gondoltak azokra a munkaadókra is, akik elmulasztják megtenni a bejelentést, bár a munkavállalójuk jövedelme kisebb 125 ezer forintnál. Ilyenkor a munkavállalót terhelő járulék többletet - a tényleges jövedelem és a 125 ezer forint közti különbségre jutó járulékot - is a munkaadónak kell megfizetnie.
A vállalkozók járulékalapja hasonlóan változik, mint az alkalmazottaké, és ugyanúgy lehet "felmentést" kérni alóla, de a törvény itt megjegyzi, hogy legalább a minimálbér után mindenképpen fizetni kell a tb-járulékot.
Az adózás rendjéről szóló törvény módosításainak többsége már a törvény kihirdetésekor - július 17-én - hatályba lépett. A törvénymódosítás kihirdetését követő 15. napon - augusztus 1-jén - lépett hatályba a helyesbített adóra vonatkozó részletfizetési kedvezmény. Az az adózó, aki ez év július 9-e előtt bevallott adóját az év utolsó napjáig helyesbíti, az a különbözet után nem fizet önellenőrzési pótlékot. Az adókülönbözetre pedig - annak összegétől függően - 12-60 havi részletfizetés jár.
(Híradó)
(logsped)
2006.08.07
|
Jövőre újra adózik a minimálbér
övőre megszűnik a havi 65 500 forintra emelkedő minimálbér adómentessége, a mostani 0 százalékos adóteher 0,7, rá egy évre pedig 1,5 százalékra módosul - írja a Világgazdaság. A koalíció ezzel egyébként saját, 2002-ben hozott döntését írja felül.
A minimálbért most az adójóváírás és a kiegészítő adójóváírás tesz lényegében adómentessé, előbbi jövedelemhatártól függő maximális mértéke havi 9 ezer, utóbbié 2340 forint. Ezek a legkisebb bér után fizetendő 18 százalékos szja-t gyakorlatilag lenullázzák, így a munkaviszonyban levő, minimálbéren bejelentett magánszemély bére után nem kell szja-t utalnia az államkasszába.
A PM már korábban jelezte, hogy jövőre az adójóváírás és a kiegészítő adójóváírás rendszere "befagy" az OÉT-ben született megállapodásnak megfelelően emelkedő minimálbér mellett. A nemrég kihirdetett adótörvény-módosítások az szja-tábla terén már csak a felső kulcs belépésének határát tolták ki, ám az adójóváírást nem igazították a növekvő legkisebb kötelező keresethez, azaz a 2007-től 65 500 forintos havi minimálbér teljes adómentessége megszűnik: a 11 790 forintos szja-ból 11 340 forintnyi részt ellensúlyoz a kétfajta jóváírás. Rá egy évre pedig még nagyobb hányad után keletkezik szja-bevétele a büdzsének, hiszen a szociális partnerek 2008-ra 69 000 forintos minimálbérben egyeztek meg, vagyis a már 12 420 forintos szja-ból változatlanul 11 340 forintot kompenzál majd a jóváírás. Az intézkedés következtében tehát a minimálbér mostani nullaszázalékos adóterhe jövőre 0,7, 2008-ban pedig 1,5 százalékra módosul. (Hiradó)
(logsped)
2006.08.07.
|
Július elsejétől emelkedik a szakmunkás minimálbér
A 62 ezer 500 forintos minimálbérről július elsejétől két éves gyakorlat alatt 65 700 forintra, e felett pedig 68 800 forintra emelkedik a szakmunkás bérminimum. Ez a megállapodás az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) ülésén született tavaly novemberben. A béremelés az alacsony átlagkeresetű ágazatokban akár munkavállalók felét is érintheti - mondta el a Független Hírügynökségnek Dávid Ferenc, a Vállalkozók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára.
A megemelt minimálbér csak szakmunkás munkakörben adható és a 63 ezer forint feletti része adóköteles - közölte a VOSZ főtitkára. A béremelés elsősorban a könnyűipart, a textilipart, az agráriumot és a kerekedelmet érinti - tette hozzá.
Dávid Ferenc szerint a cégeket rendkívül rosszul érinti a jogszabályban előírt béremelés, mert amikor a megállapodást aláírták, még arról volt szó, hogy novembertől megszűnik a tételes egészségügyi hozzájárulás és jövő év január elsejétől 3 százalékkal csökken a TB-járulék. A tervek azonban változtak, a magas élőmunka-terhek maradnak, és a bérek pedig emelkednek a törvényben előírt mértékben.
A cégek nem tudnak annyival több bevételt realizálni, mint amilyen ütemben emelkedik a bérköltség, ez pedig leépítésekhez és a feketegazdaság terjedéséhez vezet - mondta a VOSZ főtitkára. Dávid Ferenc szerint felül kell vizsgálni az OÉT-ban megötött 3 éves bérmegállapodást, mert az nem a mai helyzet ismeretében kötötték. (Hiradó)
(logsped)
2006.06.27.
|
|
|
|