A Bajnai-csomagot a parlament hétfőn megszavazta
A parlament hétfőn megszavazta a Bajnai-kormány javaslatcsomagját (áfa, szja, családi pótlék, munkáltatói járulék, eva, nyugdíjmódosítások, eho, stb)   
(Stop)
Frissítés: 2009.06.30.

Gyurcsány adócsomag 2009

Mínusz három százalékos gazdasági "növekedés", az adó-, a szociális és a nyugdíjrendszer átalakítása, valamint az állam működésének a megújítása.   
(FN)
2009.02.17.

Társadalombiztosítási járulék 2009
A járulék mértékek: 29 %, 9,5 %, 6 % változatlanok.  
(vg)
2009.01.06

Társadalombiztosítás ellátás 2008
2008. január 1-jétől módosult a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény.  
(PP)
2008.01.21

Járulékok 2008-ban

Változnak a járulékok 2008-ben

Önkéntes egészség- és önsegélyező pénztárak

Az önkéntes egészség- és önsegélyező pénztárakba befizetett munkáltatói hozzájárulás adómentes értékhatára a minimálbér 20 százalékáról 30 százalékára emelkedik és az előbbiekbe visszamenőlegesen is be lehet fizetni három hónapig.

Társadalombiztosítás

A társadalombiztosítás terén is lesznek változások.
A járulékterhek nem változnak, a járulékbevétel megoszlása viszont módosul az alapok között.

A foglalkoztató által fizetendő társadalombiztosítási járulék mértéke 29 százalék marad, ezen belül a nyugdíjbiztosítási járulék 21-ről 24 százalékra nő, az egészségbiztosítási járulék pedig 8-ról 5 százalékra csökken.

Az egészségbiztosítási járulékból a természetbeni egészségbiztosítási járulék mértéke 5-ről 4 százalékra, a pénzbeli egészségbiztosítási járuléké 3-ról 1 százalékra mérséklődik.

A biztosítottak által fizetendő nyugdíjjárulék mértéke 1 százalékponttal emelkedik, a társadalombiztosítási nyugdíj hatálya alá tartozó biztosítottak esetében 9,5, a magánnyugdíjpénztári tagok esetében 1,5 százalékra.

2008. január 1-jétől a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás, valamint azon belföldi személy, aki nem biztosított, és nem jogosult egészségügyi szolgáltatásra sem (például nagykorú eltartott, alkalmi munkavállaló), egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett, melynek havi összege 4.350 forint (napi összege 145 forint).

A magánnyugdíjpénztári tagok által fizetendő tagdíj mértéke 8 százalék marad. A biztosított által fizetendő egészségbiztosítási járulék mértéke 7-ről 6 százalékra csökken. A természetbeni egészségbiztosítási járulék 4 százalék marad, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék pedig 3-ról 2 százalékra csökken.

További információk.

Fizetendő járulékok mértéke 2008 APEH >>>

 

Járulékok 2007-ben

Változnak a járulékok 2007-ben

Járulékok mértéke

munkavállaló által fizetett

Nyugdíjjárulék
  Nyugdíjjárulék   8.5%
  Nyugdíjjárulék mnyp-i tagnak  0.5%
Magánnyugdíjpénztári tagdíj  8%
Egészségbiztosítási járulék össz.  7%
  természetbeni  4%
  pénzbeli  3%
Munkavállalói járulék  1.5%
Egyéni jár.fiz. felső határa  18,490/nap
Egészségbiztosítási járulék EHO
  Százalékos EHO  11%
  tételes EHO  1950 Ft/hó. ( 65 Ft/nap)

Munkáltató által fizetett

EHO  65 Ft/nap
TB járulék  18%
Egészségbiztosítási járulék  11%
Szakképzési hozzájárulás  1.5%
Munkaadói járulék  3%
Vállalkozói járulék  4%

Kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó
egészségügyi szolgáltatási járulék  16%

Járulékalap:

2006. szeptember 1-jétől bevezették az úgynevezett minimum-járulékalap fogalmát. Eszerint a foglalkoztatónak a biztosított foglalkoztatottjaira, a társas vállalkozásnak a főállású tagjaira, valamint a főfoglalkozású egyéni vállalkozóknak havi átlagban legalább 125 ezer forint, 2007. január elsejétől pedig 131 ezer forint - részmunkaidő esetén ennek arányos része - után kell a társadalombiztosítási járulékot megfizetnie.

A foglalkoztatott, a főfoglalkozású egyéni és társas vállalkozó ugyanezen összeg után köteles megfizetni az egyéni járulékait teljesíteni. Ha a járulékfizetési kötelezettség nem áll fenn egy teljes hónapon át, egy naptári napra a 125 ezer forint (131 ezer forint) harmincad részét kell figyelembe venni.

A fenti ismertetett szabállyal ellentétben a tényleges jövedelem után kell a járulékkötelezettséget teljesíteni, ha annak összege a 125 ezer forintos (131 ezer forintos) minimum-járulékalapot nem éri el, és ezt a foglalkoztató az APEH-hoz külön bejelenti.

Ha az egyéni vállalkozó vállalkozói kivétje, vagy az átalányadózást választó egyéni vállalkozó átalányadó-alapja nem éri el a minimum-járulékalapot, és azt bejelenti, akkor a tényleges vállalkozói kivét, illetve átalányadó-alap, de legalább a minimálbér (2006-ban 62 500 forint.) után köteles a társadalombiztosítási járulékokat megfizetni.

Az evás egyéni vállalkozónak ugyancsak a minimálbér után fizetnie, ha bejelenti, hogy jövedelme nem éri el a 125 ezer forintos (2007. január elsejétől a 131 ezer forintos) minimum-járulékalapot.
A társas vállalkozás is legalább a minimálbér után fizet járulékot, ha a tagja részére a személyes közreműködés alapján kiosztott jövedelem elmarad a minimum-járulékalaptól, de természetesen ezt is be kell jelenteni. (origo)
 

Járulékszabályok 2007

Új járulékfizetési szabályok

A 316/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 2007. január 1-jétől a minimálbért 65 500 forintban állapította meg, az egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonyok esetében a biztosítási küszöb havi 65 500 x 30 százalék = 19 650 forintra, illetve napi 655 forintra emelkedett.

A mezőgazdasági őstermelő biztosítási kötelezettsége

2007. január 1-jétől kiterjed a biztosítás a mezőgazdasági őstermelőre is, kivéve:

- a közös őstermelői igazolvány alapján őstermelő kiskorú személyt és a gazdálkodó család kiskorú tagját,
- az egyéb jogcímen - ide nem értve az egyéb munkavégzésre irányuló jogviszony alapján biztosítottakat - biztosítottat,
- a saját jogú nyugdíjast, valamint az özvegyi nyugdíjban részesülő személyt, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.
A mezőgazdasági őstermelő járulékfizetése

A mezőgazdasági őstermelő - ideértve a tevékenységét a tárgyévben kezdő mezőgazdasági őstermelőt is - a minimálbérnek megfelelő összeg után fizeti meg a társadalombiztosítási járulékot, az egészségbiztosítási járulékot és a nyugdíjjárulékot (tagdíjat).

E főszabálytól eltérően az a mezőgazdasági őstermelő, akinek e tevékenységéből származó, a tárgyévet megelőző évben elért bevétele nem haladja meg a hétmillió forintot, az őstermelői tevékenységből származó bevétel 20 százaléka után 8,5 százalék nyugdíjjárulékot is magában foglaló nyugdíj-biztosítási (21 százalék) járulékot és természetbeni egészségbiztosítási járulékot (4 százalék) fizet. A hétmillió forintos bevételi összeghatár számításánál figyelmen kívül kell hagyni a jogszabály vagy nemzetközi szerződés rendelkezése alapján folyósított, egyébként bevételnek számító támogatást.

Magasabb járulékalap vállalása

A mezőgazdasági őstermelő a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében az adóévre vonatkozóan nyilatkozattal vállalhatja, hogy a járulékokat (tagdíjat) az előzőekben említett járulékalapnál magasabb összeg után fizeti meg. A nyilatkozatot február 12-éig kellett az állami adóhatósághoz benyújtani. A nyilatkozat az Art. szerint végrehajtható okiratnak minősül.

A járulék és tagdíj bevallása, megfizetése

Az őstermelő a járulékokat, illetve tagdíjat az Art. 31. §-ának (2) bekezdése szerinti adattartalommal elektronikus úton negyedévente, a negyedévet követő hónap 12-éig vallja be, és a bevallás benyújtására előírt határidőig fizeti meg az állami adóhatóságnak.

A biztosítási kötelezettség fennállása

- az őstermelői igazolványban feltüntetett időponttól az igazolvány visszaadása napjáig,
- gazdálkodó család tagja esetében a családi gazdaság nyilvántartásba vétele napjától a nyilvántartásból való törlés napjáig, illetőleg
- a biztosítást kizáró körülmény megszűnését követő naptól a biztosítást kizáró körülmény bekövetkezésének napjáig áll fenn.
Megszűnik a biztosítás akkor is, ha a mezőgazdasági őstermelő kilép a családi gazdaságból vagy a közös őstermelésből.

A biztosítás szünetelése

Szünetel az őstermelő biztosítása arra az időtartamra, amelyre az őstermelői igazolvánnyal rendelkező mezőgazdasági őstermelő értékesítési betétlapja nem érvényes.

Az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárba fizetett foglalkoztatói tagdíj-hozzájárulás járulékmentessége

A járulékalappal összefüggésben egyetlenegy, az Szja-tv. 7. §-a k) pontjának módosításából adódó változásra kell felhívnunk a figyelmet: ez év január 1-jétől az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárba fizetett foglalkoztatói tagdíj-hozzájárulás járulékmentessége a korábbiaknál lényegesen kisebb:

- a nyugdíjpénztárba történő befizetés esetén havonta a minimálbér 50 százalékáig,
- egészség (önsegélyező) pénztár esetén pedig a minimálbér 20 százalékáig terjed csak.
A társadalombiztosítási járulék megoszlása

A társadalombiztosítási járulék mértéke változatlan, ám módosul az alapok közötti megoszlás: 21 százalék nyugdíj-biztosítási járulék + 8 százalék (3 százalék pénzbeli és 5 százalék természetbeni) egészségbiztosítási járulék.

Korkedvezmény-biztosítási járulék

A korkedvezmény-biztosítási járulék egy 2007. január 1-jétől bevezetésre került új járulékfajta. Ez a járulék azt a foglalkoztatót, illetve egyéni vállalkozót terheli, amely vagy aki a külön jogszabályban (a nyugdíjtörvény mellékletében) meghatározott korkedvezményre jogosító munkakörben foglalkoztat biztosítottat, illetve ilyen munkakörben tevékenykedik.

Alapja megegyezik a társadalombiztosítási járulék alapjával, mértéke 13 százalék.

A korkedvezmény-biztosítási járulék bevezetése fokozatosan történik:

- 2007-ben 100 százalékát,
- 2008-ban 75 százalékát,
- 2009-ben 50 százalékát,
- 2010-ben 25 százalékát vállalja át a költségvetés, és csak
- 2011-től kell teljes egészében megfizetni azt. [2006. évi CXXI. törvény 30. § (14) bekezdése.]

Egészségbiztosítási járulék

A biztosított munkavállalót terhelő egészségbiztosítási járulék mértéke január 1-jétől (további 1 százalékkal) 7 százalékra nőtt. Ebből 3 százalék a pénzbeli + 4 százalék a természetbeni egészségbiztosítási járulék.

Amennyiben a biztosított legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonnyal rendelkezik, további jogviszonyában változatlanul nem fizet pénzbeli egészségbiztosítási járulékot.

A tanuló egészségbiztosításijárulék-fizetése

Új szabály viszont, hogy ez a közép-, illetőleg felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató tanulóra is vonatkozik (azaz a diák nem kötelezett pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére), illetve az egyidejűleg fennálló, biztosítási kötelezettség alapjául szolgáló, a heti 36 órás foglalkoztatás megállapításánál az egyidejűleg fennálló munkaviszonyokban előírt munkaidőt össze kell számítani. Azaz: akinek van két heti 20 órás foglalkoztatása, akkor ezekben még 7 százalékot fizet, de az esetleges további jogviszonyaiban már csak 4 százalékot.

2007. április 1-jétől passzív (tehát a jogviszony megszűnését követő időszakra fizetett) táppénz maximum 45 napra jár, ami méltányosságból további 45 napra meghosszabbítható.

Nyugdíjjárulék

A nyugdíjjárulék éves felső határa 18 490 x 365 = 6 748 850 forintra nő. Április 1-jétől a saját jogú nyugdíjas munkavállaló (kiegészítő tevékenységet folytató egyéni, illetve társas vállalkozó) is kötelezett nyugdíjjárulék fizetésére. Az érintettek nyilatkozhatnak arról, hogy a nyugdíjjárulékot már az első negyedévben is szeretnék megfizetni.

Ezért cserébe - kérelemre - az érintett nyugdíját minden megszerzett 365 nap szolgálati idő után, a járulékalapot képező kereset összegének 0,4 százalékával meg kell emelni. Ez némi egyszerűsítéssel havi 100 ezer forintos kereset esetén havi 8500 forint nyugdíjjárulékot és majdan havi 400 forintos nyugdíjemelést jelent.

Munkavégzés nyugdíj mellett

A nyugdíj melletti (ide nem értve a rokkantsági nyugdíjasokra vonatkozó megkötéseket) munkavégzést 2007-ben még nem korlátozzák. Ennek ellenére az öregségi nyugdíjas nyugdíját már az idei évben is szüneteltetheti. Ennek tartama alatt szintén nyugdíjasnak minősül (tehát vállalkozóként kiegészítő tevékenységet folytatónak tekintendő), de biztosítottként 4 helyett 7 százalékos egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett.

Minimális járulékalap 2007-től

2007. január 1-jétől a munkaviszonyban álló dolgozók minimális havi járulékalapja 131 ezer forint (részmunkaidő esetén az ezzel arányos összeg) azzal, hogy a járulékokat a tényleges jövedelem után kell megfizetni, amennyiben a foglalkoztató a havi bevallásában - a tényleges járulékalapot képező jövedelem feltüntetésével - bejelentést tesz arról, hogy az érintett dolgozó jövedelme nem éri el ezt a szintet.

Amennyiben a foglalkoztató nem él bejelentési jogával, és a biztosított járulékalapot képező jövedelme nem éri el a minimálbér kétszeresét, az egyénijárulék-többletet a foglalkoztatónak kell viselnie.

Másrészt a jogszabály egyértelművé teszi, hogy minimum-járulékalap utáni járulékfizetési kötelezettség nem vonatkozik arra a foglalkoztatóra, aki az általa foglalkoztatott biztosított utáni járulékfizetési kötelezettséget külön törvényben meghatározottak szerint teljesíti, vagy a biztosított foglalkoztatására tekintettel külön törvényben foglaltak szerint járulékkedvezményt érvényesít. (Pl. START kártyával rendelkezők.)

Magán-nyugdíjpénztári tagdíj bevallása, befizetése

A magán-nyugdíjpénztári tagdíjak alapja, mértéke változatlan. Ami újdonság, hogy a magán-nyugdíjpénztári tagdíjat is az adóhatósághoz kell bevallani, illetve befizetni.

A megállapodás alapján a tagdíjat és a tagdíj-kiegészítést azonban továbbra is közvetlenül az érintett magánnyugdíjpénztárnak kell megfizetni.

Szintén a magánnyugdíjpénztárhoz kell a korábbi időszakokra vonatkozóan az önellenőrzést benyújtani.

A járulékfizetés változása

Az egyéni és társas vállalkozó járulékfizetésének szabályai logikájukat tekintve nem változtak. A minimális járulék esetükben is 131 ezer forintra nőtt.

Az Eva-tv. hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó járulékfizetési kötelezettsége

Módosult az Eva hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó járulékfizetési kötelezettsége. Az egyszerűsített vállalkozói adó szabályai szerint adózó biztosított egyéni vállalkozó a járulékokat (tagdíjat) havonta 131 000 forint minimum-járulékalap után fizeti meg.

Az evaadózó egyéni vállalkozó az Art. 31. § (2) bekezdésében meghatározott bevallásban a tényleges jövedelmének feltüntetésével bejelentést tehet arról, hogy a járulékot (tagdíjat) a tényleges jövedelme, de legalább a minimálbér alapulvételével fizeti meg.

A jövedelem megállapítása - melyre jogszabályi előírás nincs, hiszen az eva esetében értelmezhetetlen a költség - úgy történik, hogy az evás bevételt csökkenteni kell a vállalkozási tevékenységgel összefüggő kiadásokkal. (Kivéve egyéni járulékok.)

További érdemi módosítás, hogy az egyidejűleg egyéni és társas vállalkozói tevékenységet folytató vállalkozó a társas vállalkozás részére a tárgyév január 31-éig tett nyilatkozat alapján évenként az adóév egészére választhatja, hogy a minimum-járulékalap, illetőleg - az Art. 31. § (2) bekezdésében meghatározott bevallásban tett bejelentés esetén - legalább a minimálbér után történő járulékfizetési kötelezettséget társas vállalkozóként teljesíti. Eddig ilyen esetben mindenképpen az egyéni vállalkozásban kellett a minimum-járulékfizetésnek eleget tenni, az egyéni vállalkozás volt a "főfoglalkozás".

Elektronikus bevallás - havonta

A járulékok bevallásának január 1-jétől az egyéni vállalkozó is havonta elektronikus úton tesz eleget azzal, hogy

- az evaadózó egyéni vállalkozó járulékbevallási és -megfizetési kötelezettségének - figyelemmel az Art. előírásaira is - az Eva-törvényben meghatározott időpontban tesz eleget,
- az a biztosított egyéni vállalkozó, aki egyidejűleg munkaviszonyban is áll, és foglalkoztatása eléri a heti 36 órát, a havi bevallás és adatszolgáltatás benyújtására - saját maga vonatkozásában - nem kötelezett azon időszakra, amelyre vonatkozóan vállalkozói kivétet nem számol el, illetőleg az átalányadózást választó vagy az egyszerűsített vállalkozói adó szabályai szerint adózó egyéni vállalkozó bevételt nem szerez,
- az egészségügyi szolgáltatási járulékot a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozónak a tárgyévet követő év január 12-éig kell megfizetnie, és a személyijövedelemadó-bevallásában bevallania.

A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni és társas vállalkozó járulékfizetése

A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni és társas vállalkozó január 1-jétől 16 százalékos mértékű egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett. E 16 százalékos mérték április 1-jétől 9 százalékra csökken azzal, hogy ettől az időponttól az érintetteket 8,5 százalék nyugdíjjárulék is terheli. (Ez utóbbi megfizetését már akár január hónaptól is vállalhatják.) Tekintve, hogy esetükben csak a tényleges kivét, tagi jövedelem képezi a járulék alapját, elkerülhető a nyugdíjjárulék-fizetés.

Nem biztosított magánszemély járulékfizetése

Az a belföldi magánszemély, aki nem biztosított, és egyes ellátásra jogosultként sem illeti meg az egészségügyi szolgáltatás, január 1-jétől 16 százalék egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett a minimálbér alapulvételével.

Az eltartott hozzátartozók egészségügyi szolgáltatási járulékfizetése

Április 1-jétől az egészségügyi szolgáltatási járulék mértéke 9 százalékra csökken, ám ettől az időponttól az eltartott hozzátartozókat is terheli ez a kötelezettség, hiszen a Tbj-tv. 16. §-a módosításával az eltartott hozzátartozók egészségügyi szolgáltatásra való jogosultsága megszűnik.

A jelzett időponttól a járulékfizetés alapja nem a minimálbér, hanem a belföldi személy családjában az egy főre jutó havi jövedelem, de legalább az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege, ha a települési önkormányzat polgármestere a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 54/A. §-a alapján hatósági bizonyítványt állított ki a belföldi személy családjában egy főre jutó havi jövedelemről.

A járulékfizetés átvállalása

A járulékfizetést a kötelezett helyett annak hozzájárulásával más személy vagy szerv is teljesítheti. A járulékfizetés átvállalása az állami adóhatóság jóváhagyásával válik érvényessé.

Egészségügyi szolgáltatásra jogosultak kivételes köre

Az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultak körében további módosítás, hogy április 1-jétől egészségügyi szolgáltatásra jogosulttá válik

- a megváltozott munkaképességű, ha a munkaképesség-változásának mértéke az 50 százalékot eléri, valamint az illetékes hatóság erre vonatkozó igazolásával rendelkezik,

- aki a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte, és jövedelme nem haladja meg a minimálbér 30 százalékát, valamint
- a hajléktalan.
Biztosítottak bejelentése

Január 1-jével módosultak a biztosítottak bejelentésére vonatkozó szabályok. Az egészségbiztosítási pénztár helyett az adóhatósághoz kell a biztosítási kötelezettséggel összefüggő bejelentési kötelezettséget teljesíteni az Art. 16. § (4) bekezdésében foglaltak szerint.

Ennek megfelelően a foglalkoztatónak (ideértve a biztosított egyéni vállalkozót és a mezőgazdasági őstermelőt is) az adóhatóságnak elektronikus úton, vagy az erre a célra rendszeresített nyomtatványon (07T1041) kell bejelentenie az általa foglalkoztatott biztosított személyi adatait (neve, születési neve, anyja születési neve, születési helye és ideje), állampolgárságát, adóazonosító jelét, a biztosítási jogviszonyának kezdetét, kódját, megszűnését, a biztosítás szünetelésének időtartamát, a heti munkaidejét, a FEOR-számát, magán-nyugdíjpénztári tagság esetén feltünteti a pénztár nevét, azonosítóját.

A társadalombiztosítási kifizetőhellyel rendelkező munkáltató, kifizető bejelentése kiterjed a biztosítás megszűnését követően folyósított táppénzre, terhességi-gyermekágyi segélyre, a gyermekgondozási segélyre és a gyermekgondozási díjra is. A bejelentést

- a biztosítás kezdetére vonatkozóan a biztosítási jogviszony első napját megelőzően, de legkésőbb a biztosítási jogviszony első napján a foglalkoztatás megkezdése előtt, álláskeresési támogatás esetén a támogatást megállapító határozat jogerőre emelkedését követő 10 napon belül, illetőleg ha a biztosítás elbírálására utólag kerül sor, legkésőbb a biztosítási kötelezettség megállapítását követő napon,
- a jogviszony megszűnését, a szünetelés kezdetét és befejezését, a biztosítás megszűnését követően folyósított ellátás kezdő és befejező időpontját közvetlenül követő 8 napon belül kell teljesíteni.
A szabályozás megoldja az egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonyban munkát vállalók bejelentésével kapcsolatos eddigi problémát, akik esetében ugyanis a kifizetéskor kerül sor a biztosítási kötelezettség elbírálására.
Forrás: A Munkaadó Lapja, XIV. évfolyam 3. szám
07.04.24.

Nem büntetőügy, ha a munkaadó nem utalja át a járulékot

Nem büntetőjogi kategória, ha egy cég nem fizeti be dolgozói után az egészségbiztosítási járulékot. Alapesetben ilyenkor késedelmi pótlék terheli az adózót. Akkor lehetnek büntetőjogi következményei a mulasztásnak.

Ha a munkáltató munkaszerződés nélkül, illetve színlelt szerződéssel foglalkoztatja alkalmazottjait. A dolgozónak célszerű igazolást kérnie arról, hogy bejelentette munkaadója az APEH-nak, ha ugyanis ez megtörténik, akkor 2008-tól is ingyen ellátják az orvosi rendelőben, függetlenül attól, hogy esetleg nem fizetik utána a járulékot. Utóbbi miatt a céget büntethetik.

Valóban büntetőjogi kategóriába tartozik az, ha a munkáltató a munkavállaló tudtán kívül nem fizette be az APEH-nak az egészségbiztosítási járulékokat, s ilyenkor perelhet a munkavállaló? E kérdést annak kapcsán tettük fel az APEH illetékesének, hogy ez a hír jelent meg több internetes portálon az OEP szóvivőjének a Klubrádióban elhangzott múlt heti nyilatkozatára hivatkozva. A kérdés már csak azért is indokolt, hiszen ha ez igaz az egészségbiztosítási járulékok esetében, akkor nyilván a többi közteherre, így az adóra is.

Az APEH álláspontja szerint azonban erről szó sincs. Papp István, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal főosztályvezetője a Népszavának elmondta: a Btk. értelmében az a munkáltató követ el vétséget, amely munkaszerződés nélkül, illetve színlelt szerződéssel alkalmazott munkavállalója részére járó személyi jellegű juttatáshoz kapcsolódó és a kifizetőt terhelő közteherfizetési kötelezettségének teljesítését elmulasztja. Ebben az esetben két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, súlyosabb esetben 2-8 évig. Nem lehet büntetni viszont, amennyiben a vádirat benyújtásáig megfizeti a cég az adótartozását.

Ha azonban szabályos munkaszerződéssel foglalkoztatnak valakit és nem fizetik be utána a járulékot, akkor a szokásos eljárás szerint késedelmi pótlékot kell fizetnie a munkaadónak és ebből a szempontból valóban teljesen mindegy, hogy egészségbiztosítási, nyugdíjbiztosítási járulékról vagy adóról van-e szó.

Az ingyenes orvosi ellátás szempontjából az a lényeg, hogy bejelentsék az alkalmazottakat, nem pedig az, hogy be legyen fizetve utánuk pontosan a járulék. Vagyis ha valaki be van jelentve, de nem rótta le utána munkaadója a járulékot, akkor emiatt őt még el fogják ingyen látni. Ugyanez a helyzet a vállalkozókkal is, akik saját maguk után fizetik a közterheket (Informed)
2007.05.03.

Április 15-éig kell bejelenteni a járulékfizetést

Az adóhatósághoz április 15-éig kell bejelenteniük a járulékfizetést azoknak az eltartott közeli hozzátartozóknak, akik április 1. óta egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezettek.

Az ingyenes egészségügyi ellátást ugyan az idén még igénybe vehetik a járulékot nem fizetők is, ám nem árt tudni, hogy az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalra (APEH) nem vonatkozik a moratórium, így akit a revizorok rajtakapnak, attól kamatostul behajtják majd a járulékot, sőt még bírságot is kiszabhatnak.

A közeli hozzátartozók április 1-jétől eltartott címen már nem jogosultak az ingyenes egészségügyi ellátásra. Ha valaki más jogcímen nem biztosított, illetve nemzetközi egyezmény alapján sem jogosult térítésmentes egészségügyi szolgáltatásra, 9 százalékos egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetnie.

A kiskorú eltartottak továbbra is alanyi jogon, ingyenesen jogosultak az egészségügyi szolgáltatásokra, ahogy a táppénzen, GYED-en, GYES-en lévők és a közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanulók is.

A járulékfizetés alapja fő szabályként a minimálbér, aminek összege az idén 65.500 forint, a járulék összege így havi 5.895 forint. Ha a családban az egy főre jutó havi jövedelem nem éri el a minimálbér összegét, és erről a települési önkormányzat polgármestere hatósági bizonyítványt állít ki, a járulékfizetés alapja az egy főre jutó tényleges havi jövedelem, de legalább az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege (az utóbbi jelenleg 27.130 forint, a járulék összege ennek alapján havi 2.441,7 forint).

A szociálisan rászorultaknak, ha erről hatósági bizonyítvánnyal rendelkeznek, nem kell megfizetniük a járulékot. Az eltartott helyett más is befizetheti az egészségügyi szolgáltatási járulékot, ehhez azonban az APEH hozzájárulása szükséges.

A járulékfizetésre kötelezettnek a járulékfizetési kötelezettséget és annak megszűnését, továbbá a járulékfizetés átvállalásának tényét és az átvállalás megszüntetését is 15 napon belül be kell jelentenie az állami adóhatósághoz az APEH honlapjáról letölthető 07T1011., illetve a 07T1021. számú adatlapon.

Ha az egy főre jutó jövedelem kisebb a minimálbérnél, először a hatósági bizonyítványt kell beszerezni a polgármestertől, s annak birtokában kell bejelentkezni az adóhatósághoz. Az egészségügyi szolgáltatási járulékot a tárgyhónapot követő hónap 12-éig kell befizetni. (HGV)
2007.04.13.

Már az őstermelők is online vallanak

A mezőgazdasági őstermelőknek első ízben április 12-éig kell elektronikusan benyújtaniuk járulékbevallásukat, és megfizetniük a járulékokat az állami adóhatóságnál vezetett számlára. Csekken vagy saját bankszámlájukról is fizethetnek azok az őstermelők, akiknek nincsen vállalkozói számlájuk. Azoknak, akiknek tavaly e tevékenységből nem volt bevételük, az idén nem kell bevallást benyújtaniuk, illetve járulékot fizetniük, az egészségügyi ellátásra e nélkül is jogosultak.

Az idei évtől a mezőgazdasági őstermelők is teljes körű társadalombiztosítási ellátásra jogosultakká váltak. Ennek azonban feltétele, hogy az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig legalább 20 év szolgálati időt szerezzenek, vagyis a 2007. január 1-je előtt megszerzett és az öregségi nyugdíjkorhatár eléréséig hátralévő idő együttesen elérje a 20 évet..

Nem biztosított ezen a jogcímen (más címen azonban igen) a közös őstermelői igazolvány alapján őstermelő kiskorú személy; a gazdálkodó család kiskorú tagja; az egyéb jogcímen biztosított - ide nem értve a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt, valamint a választott tisztségviselői jogviszonyt -; a saját jogú nyugdíjas; az az özvegyi nyugdíjban részesülő, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.

A járulékfizetés alapja a minimálbér, az után kell megfizetni a 29 százalékos társadalombiztosítási járulékot, a 7 százalékos egészségbiztosítási járulékot és a 8,5 százalékos nyugdíjjárulékot (magánnyugdíjpénztár tagjának a 8 százalékos tagdíjat és a 0,5 százalékos nyugdíjjárulékot)..

Akinek az őstermelői tevékenységből származó bevétele nem haladja meg a 7 millió forintot, annak havonta az e tevékenységből származó bevétele 20 százalékának egytizenketted része után 8,5 százalékos nyugdíjbiztosítási és nyugdíjjárulékot, valamint 4 százalékos mértékű természetbeni egészségbiztosítási járulékot kell fizetnie..

A 7 millió forintos bevételi határ számításánál a jogszabály vagy nemzetközi szerződés alapján folyósított, egyébként bevételnek számító támogatás összegét figyelmen kívül kell hagyni..

Az őstermelő a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátás megszerzése érdekében az előírt járulékalapnál magasabb összeg után is fizetheti a járulékokat. Az erre vonatkozó nyilatkozatot - ez az adózás rendjéről szóló törvény szerint végrehajtható okiratnak minősül - február 12-éig kellett az állami adóhatósághoz benyújtani.

A járulékbevallásokat negyedévente, a tárgynegyedévet követő hónap 12. napjáig kell benyújtani, s a járulékok befizetésének határideje is ez. (FN)
2007.04.13.

Kinek nem kell vállalkozói járulékot fizetni?

A vállalkozói járulékfizetési kötelezettséget meghatározó jogszabályok 2007. január 1-n módosultak. Teljes anyag az Apeh oldalán  >>>

Nem kell vállalkozói járulékot fizetni

annak az egyéni és társas vállalkozónak, aki a vállalkozói tevékenysége folytatásával egyidejűleg munkaviszonyban is áll.

Figyelem! 2007. január 1-jével a munkaviszonyban álló egyéni és társas vállalkozó nem kötelezett vállalkozói járulék fizetésére, függetlenül attól, hogy hetente hány órában áll munkaviszonyban. (Az Flt értelmező rendelkezései szerint a munkaviszonnyal egy tekintet alá esik: a közszolgálati jogviszony, a közalkalmazotti jogviszony, egyéb szolgálati viszonyok, a bedolgozói jogviszony stb.) E személyek munkaviszonyuk után fizetnek munkavállalói járulékot, munkaadójuk munkaadói járulékot, és ellátásként is munkanélküli ellátásokra lehetnek jogosultak, például álláskeresési járadékra.

- annak az egyéni és társas vállalkozónak, aki oktatási intézmény nappali tagozatán folytat tanulmányokat.

- aki öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesül, vagy arra jogosulttá vált.

A Tbj szerint a saját jogú nyugdíjasként vállalkozói tevékenységet folytató személy kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vagy társas vállalkozónak minősül, aki munkanélküli ellátásra, így vállalkozói járadékra nem lehet jogosult.


(Apeh)
2007.04.06.

Hozzátartozói jogon áprilistól nem jár egészségügyi szolgáltatás

Az eltartott közeli hozzátartozónak minősülő személyek 2007. április 1-jétől hozzátartozói jogon már nem jogosultak az egészségügyi szolgáltatások igénybevételére. Azoknak, akik nem biztosítottak, nem részesülnek nyugdíjban vagy nyugdíjszerű ellátásban, és egyéb jogcímen sem jogosultak az egészségügyi szolgáltatásokra, egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetniük - emlékeztet az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) sajtóközleményében. Az egészségügyi szolgáltatási járulék összege 2007. április 1-jétől a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér (65.500 forint) 9 százaléka (5.895 forint).

Ha a települési önkormányzat polgármestere hatósági bizonyítványt állított ki a belföldi személy családjában egy főre jutó havi jövedelemről, ebben az esetben a járulékfizetés alapja az egy főre jutó havi jövedelem, de legalább az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege.

A járulékfizetési kötelezettséget a kötelezett helyett - hozzájárulásával - más is teljesítheti, a kötelezettség átvállalása az állami adóhatóság jóváhagyásával válik érvényessé.

A járulékfizetésre kötelezett személynek a járulékfizetési kötelezettséget és annak megszűnését, továbbá a járulékfizetés átvállalásának tényét és az átvállalás megszüntetését is 15 napon belül be kell jelentenie az állami adóhatósághoz az APEH honlapjáról letölthető 07T1011., illetve a 07T1021. számú adatlapon. (nol)
2007.03.26.

Ekhózók: márciustól havonta minimálbér utáni járulék

A munkaviszonyban lévő ekhózóknak (ekho: egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás) március 1-jétől havonta kell megfizetniük a minimálbér összege után az általános szabályok szerinti közterheket.

Az ekhót a művészettel, kultúrával foglalkozók és a tömegkommunikáció területén dolgozók választhatják évi 25 millió forintos bevételig, feltéve, hogy az általános szabályok szerint adózó jövedelmük az adóévben eléri az év első napján érvényes havi minimálbér 12-szeresét. Ha a rendesen adózó jövedelem ennél kisebb, akkor az évi 25 millió forintnak olyan hányadára alkalmazható az ekho, amilyen arányt az általánosan adózó jövedelem a havi minimálbér 12-szereséhez képest képvisel.

Ez a szabály az idén nem változott, egy tavaly decemberi törvénymódosítás azonban kiegészítette azzal, hogy ha a magánszemély munkaviszonyban folytat ekho választására jogosító tevékenységet, a munkáltató a tevékenység ellenértékeként kifizetett összegnek csak a hónap első napján érvényes havi minimálbért meghaladó részére veszi figyelembe az ekho választására vonatkozó nyilatkozatot. A törvény indoklása szerint ez a rendelkezés biztosítja, hogy az ekhót munkaviszonyban választó adózó is legalább havonta, a minimálbérnek megfelelő összeg után fizesse meg a járulékokat.

Ezt a rendelkezést nem kell alkalmazni, ha az ekhózó nyugdíjas; ha a munkáltatóval fennálló más jogviszonyában legalább a havi minimálbér után, az általános szabályok szerint megfizette a közterheket; ha igazolja, hogy az adóév kezdetétől már a havi minimálbér tizenkétszeresének megfelelő jövedelem után teljesítette az általános szabályok szerint a közterheket. A kifizetőnek az ekhoalap után 20 százalékos ekhót kell fizetnie, ennek belső megoszlása az idén - a munkáltatói társadalombiztosítási járulék belső megoszlásának változásával összefüggésben - módosult: az egészségbiztosítási járulék 11-ről 9 százalékra csökkent, míg a nyugdíjbiztosítási járulék 9-ről 11 százalékra emelkedett.

A foglalkoztatottaknak az idén is 15 százalék ekhót kell fizetniük, ebből 11 százalék személyi jövedelemadó, 4 százalék nyugdíjjárulék (az utóbbi alól felmentést kapnak a nyugdíjasok, valamint akik az adott évben a nyugdíjjárulékot a járulékfizetés felső határáig megfizették). A befizetett ekho alapján a magánszemélyek egészségügyi szolgáltatásra, baleseti járadékra és nyugdíjbiztosítási ellátásra jogosultak, az ekhós jövedelem azonban nem számít be a táppénz, gyed alapjába, a nyugdíjba pedig csak az ekhoalap 50 százaléka számítható be. (ma.hu)
2007.03.01.

2007 áprilistól egészségügyi szolgáltatási járulék

Április elsejétől havonta csekken vagy átutalással, egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetniük azoknak, akik eddig nem voltak biztosítottak. - mondta Jurányi Benedekné, az APEH vezető főtanácsosa

Április elsejétől egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetniük az ellátásért azoknak, akik eddig nem voltak biztosítottak - mondta a főtanácsos. Hozzátette: a járulékot havonta csekken vagy átutalással lehet befizetni.

Akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem eléri a minimálbért, a minimálbér kilenc százaléka lesz az egészségügyi szolgáltatási járulék - mondta. (2007-ben a minimálbér havi összege 65.500 forint.) Akiknél egy főre jutó jövedelem nem éri el a minimálbért, azoknak lakóhelyük polgármesterét kell megkeresniük, aki igazolást ad ki arról, hogy mennyi az egy főre jutó jövedelem a családban. Ez a jövedelem lesz a járulék alapja, a járulék azonban nem lehet kevesebb, mint a nyugdíjminimum kilenc százaléka. (A nyugdíjminimum összege idén 26 830 forint.) Ha egy családban a nyugdíjminimumot sem éri el az egy főre eső jövedelem, akkor az önkormányzat igazolást ad ki arról, hogy az érintett szociálisan rászoruló, így nem kell járulékot fizetnie.

A szakértő felhívta a figyelmet arra, hogy akik eddig nem fizettek társadalom- és egészségbiztosítási járulékot, azoknak az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) internetes oldalán található bejelentő lapon kötelezően be kell jelentkezniük. (hirado.hu)
2007.02.06.

TB: 1 millió ember marad biztosítás nélkül?

Februárban körülbelül egymillió ember kap levelet az Országos Egészségügyi Biztosítótól, amelyben arra kérik majd őket, hogy tisztázzák, ki fizeti az egészségbiztosítási járulékukat - tudta meg a Népszabadság.

Mint ismeretes, az orvosok áprilistól ellenőrzik, hogy ki jogosult ellátásra az OEP számlájára. Ha valakiről kiderül, hogy van érvényes taj száma, de nincs mögötte befizető, akkor 9 hónapot kap arra, hogy rendezze a jogviszonyát.

Egy év múlva várhatóan már csak az kaphat tb-számlára ellátást, aki írásban vállalja, hogy 30 napon belül rendezi a jogviszonyt, vagy a helyszínen készpénzben állja a költségeket. Minden más esetben az orvosnak - a sürgősségi ellátást kivéve - meg kell tagadnia az ellátást. (nol)
2007.01.28.