A piac alkalmazkodni kezdett a mostani szabályok szerint 2019 végéig érvényben lévő kedvezményes áfa megszűnése utáni helyzethez, így folyamatosan emelkedik az új és használt lakások ára. (Profit7)

Ezt támasztja alá az is, hogy a társaság folyamatosan a zöld gondolat jegyében fejleszti működését, korszerűsíti technológiáját.

12 százalékkal drágultak az új lakások a második negyedévben, ebben az erős kereslet mellett szerepe lehet annak, hogy a piac megkezdte a felkészülést az esetleges áfaemelésre. A használt lakásoknál is folytatódik a drágulás, 10,3 százalékkal emelkedtek az árak.

Megerősítik az eddigi lakáspiaci trendeket a legfrissebb KSH-adatok, amelyek szerint a második negyedévben a használt lakásoknál 10,3 százalékos, az újaknál pedig 11,8 százalékos volt az áremelkedés - derül ki az Ingatlan.com elemzéséből. Az összeállítás a KSH 2018 második negyedévére vonatkozó előzetes adatait, illetve az ingatlan.com oldalán található több mint kétszázezer ingatlanhirdetés adatait vizsgálta.

Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője közölte: az új lakások a múlt év közepe óta negyedévről negyedévre nagyobb mértékben drágultak, mint a használt lakások.

"Az új lakások áremelkedése az erős kereslet és a munkaerőhiány okozta költségnövekedés mellett azzal is magyarázható, hogy a piac alkalmazkodni kezdett a mostani szabályok szerint 2019 végéig érvényben lévő kedvezményes áfa megszűnése utáni helyzethez. A folyamatos drágulás miatt ugyanis, ha 2020-tól 27 százalékra ugrik az új lakások jelenleg öt százalékos áfája, akkor ez a több mint 20 százalékos különbség nem egyik napról a másikra jelenik majd meg az árakban" - mondta a szakember. Hozzátette, hogy az új lakásoknál addig elég pörgős piacra lehet számítani, a fejlesztők igyekeznek ugyanis befejezni a folyamatban lévő építkezéseket, a megmaradt lakások iránt pedig a vevők futnak versenyt.

A használt lakások piacán bekövetkezett drágulás hátterében továbbra is a nagyvárosokban látható áremelkedés áll. A fővárosi házak és lakások kínálati ára október elején 24 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. a megyei jogú városokban 18 százalékos, a többi városban pedig 23 százalékos volt az éves árnövekedés. A községekben jóval mérsékeltebb, 12 százalékos drágulás volt megfigyelhető a kínálati piacon. A jelentős áremelkedésben szerepet játszott, hogy az októbertől életbe lépett lakáshitel-piaci szigorítások miatt sokan előre hozták a vásárlást, ez pedig extra keresletet generált a piacon.
(logsped)