A vasúti árufuvarozásban érdekelt vállalkozások örömmel csatlakoznának Wáberer György javaslatainak többségéhez, mivel azok alágazat-semleges végrehajtása minden magyarországi logisztikai szolgáltató versenyképességét növelnék.

A szállítási módok egységes megközelítése kizárná annak a lehetőségét is, hogy a kormányzati intézkedések révén a különböző áruszállítási módok versenyhátrányba kerüljenek egymáshoz képest.

Tavaly több mint 50 millió tonna árut szállítottak vasúton hazánkban; a teljes vasúti ágazat bevételei több mint egy százalékát tették ki a GDP-nek. Mind Magyarországon, mind az unióban prioritást élvez a környezetkímélő vasúti közlekedés, ezért hazánkban több százmilliárd forint értékű fejlesztés valósult meg az elmúlt tíz évben – nagyrészt uniós támogatásokból. Ezek hatékony kihasználásához fontos, hogy vasúti szállítás a következő években is tovább növekedjen.

A HUNGRAIL Magyar Vasúti Egyesület és tagvállalatainak álláspontja szerint a vasúti közlekedés, ezen belül is a vasúti árufuvarozás prioritása a közúti fuvarozással szemben nem sérül abban az esetben, ha a vasúti közlekedésben érdekelt vállalatok a közútihoz hasonló könnyítéseket kapnak a kormányzattól. Ez a támogatás elősegítené a vasút piaci részarányának megtartását és volumenének növekedését – ami deklarált közlekedéspolitikai cél.

Annak érdekében, hogy ez a gyakorlatban is megvalósulhasson, a HUNGRAIL hamarosan eljuttatja kidolgozott szakmai javaslatait a szaktárcák és a Miniszterelnökség illetékes vezetőinek, azokról egyeztetést kezdeményez az érintettekkel.

A magyar vasúthálózaton – akárcsak a közutakon – számos külföldi szolgáltató tehervonata közlekedik, amelyektől a hozzáférés nem tagadható meg, amennyiben eleget tesznek adminisztratív kötelezettségeiknek. Ebből következik, hogy a vasúti közlekedésben kiemelt jelentősége van annak, hogy a hatóságok rendszeresen és következetesen ellenőrizzék a külföldi szolgáltatók esetében is a vonatkozó szigorú műszaki és munkáltatási szabályok betartását. A büntetések – akárcsak a közúton – legyenek arányosak az elkövetett szabálysértéssel, amelyet a magyar piaci szereplőkével megegyező hatékonysággal szednek be a külföldi szolgáltatóktól is.

A járművezető-hiány a vasúti közlekedésben is kiemelkedő probléma. Megközelítőleg 250 fő mozdonyvezető kiképzéséhez a vasútvállalatok is számítanának az állami támogatásra, amely az árufuvarozás versenyképességének növelése érdekében elengedhetetlen, de komoly összeget emészt fel ennél a hiányszakmánál a sorozatos továbbképzések költsége. Időszerű a képzési rendszer felülvizsgálata is a vasúti közlekedésben. Egyesületünk álláspontja szerint az EU rendeleteit a magyar jogszabályok a kelleténél szigorúbban alkalmazzák (például a vonalismeret tekintetében), ami jelentős tehertétel mind a munkáltatók, mind a munkavállalók számára. Noha az európai vasúthálózat egybefüggő, a közlekedés keretfeltételeit mégis zömmel a nyugati országok érdekei szerint alakítják.

Aktívabb részvételre volna szükség a jelenleginél a piacvédelem első számú színterén, az uniós szintű jogalkotásban. A magyar álláspont következetes képviselete e téren is milliárdos költségtöbbletektől mentesíthetné a piaci szereplőket.
(logsped)