Logisztika
     Spedició, Fuvar.
     eTudakozók
     Térszerkezet
     Kapcsolódók
     Közlekedés
     Információs társ.
     Vállalat
     Minőségbiztosítás
     EU
     Egyéb

Nemzeti Fejlesztési Terv (Új Magyarország Fejlesztési Terv)

Kapcsolódó oldal:  



Új Magyarország Fejlesztési Terv
Új Magyarország Mikrohitel Program - 2,8 milliárd forint kihelyezés

Az Új Magyarország Mikrohitel Programban január vége óta 2,6 milliárd forint hitelt helyeztek ki 550 vállalkozásnak   
(ma.hu)
2009.05 03.

2,8 milliárd forint vállalkozásoknak
Új Magyarország Mikrohitel Program - 2,8 milliárd forint kihelyezés

Az Új Magyarország Mikrohitel Programban január vége óta 2,6 milliárd forint hitelt helyeztek ki 550 vállalkozásnak   
(ma.hu)
2008.09.08.

Itt az új uniós mikrohitel
Kedvező feltételekkel vehető föl az új uniós mikrohitel, az éves kamat 6,5 százalék. Megmaradnak más, államilag támogatott hitellehetőségek is.  
(hirado.hu)
2008.01.30

A Kormány döntött az Új Magyarország Fejlesztési Terv akcióterveiről

Szerdán a Kormány döntött az Új Magyarország Fejlesztési Terv akcióterveiről, amelyek alapján az elkövetkező hónapokban összesen 2.800 milliárd forint értékű fejlesztés kezdődik el, részben pályázati úton, részben pedig kiemelt projektek révén.

A Kormány ennek részeként most döntött összesen több mint 500 milliárd forint támogatási értékben 271 kiemelt projekt támogatásáról is. Ezek közül 191 esetén 6 hónapon belül meg lehet kötni a szerződést, 80 esetében pedig a projekt támogatott ugyan, de átdolgozásra van szükség, így újabb döntés novemberben születhet róluk. A most eldöntött kiemelt fejlesztések között vannak nemzeti jelentőségű beruházások, vannak országos humán programok és összesen 123 útépítés megvalósítását is támogatja a kormány 882 km hosszban, 49,3 milliárd forintért.

A Magyarország számára 2013-ig rendelkezésére álló 22,4 milliárd euró uniós támogatás több mint 10.000 milliárd forint fejlesztést tesz lehetővé. Ilyen mértékű célzott fejlesztésre még soha nem volt lehetőségünk Magyarország történelmében. Az elkövetkező hónapokban a kiemelt projekteken túlmenően több mint 2.000 milliárd forint támogatásra vonatkozó pályázatot ír ki a Kormány, az ezeket tartalmazó akciótervekről ma született döntés, a pályázatok pedig augusztus végétől indulnak el.

Már eddig is közel 1000 pályázó mintegy 5 milliárd forint uniós támogatást nyert el az Új Magyarország Fejlesztési Tervből. De a mai kormánydöntéssel új nyertesek is születtek: a kiemelt projektek, hiszen a Kormány ma döntött ezen stratégiai fontosságú fejlesztési javaslatokról. Egy kiemelt projekt azért kiemelt, mert olyan országosan vagy regionálisan fontos fejlesztést tartalmaz, amely más pályázati keretbe vagy méreténél, vagy egyediségénél fogva nem fér bele.

Szerdán több mint 500 milliárd forint támogatási értékben összesen 271 kiemelt fejlesztés támogatásáról született döntés, ezek közül 191 ügyében 6 hónapon belül szerződést lehet kötni, 80 darabot pedig támogat ugyan a kormány, de további átdolgozás szükséges. Ez utóbbiakat szeptember végéig lehet újra beadni, és döntés pedig november folyamán születhet.

Átlátható, tiszta, szakmai alapú elbírálás:

Éppen azért, mert a javaslatokról nem pályázati úton, hanem egyedi elbírálás alapján születtek döntések, a Kormány kiemelt figyelmet fordított az elbírálási folyamat átláthatóságának, tisztaságának és szakmaiságának a biztosítására. Pontosan és szigorúan szabályozták, hogy ki tehet javaslatot kiemelt projektekre és arról mikor, melyik szinten, mi alapján és ki hoz döntést. Kiemelt projektre javaslatot tehettek: a regionális fejlesztési tanácsok; miniszteri jóváhagyással a szaktárcák és a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség. Minden más csatornán beérkező ötletet az NFÜ a javaslattételi lehetőséggel rendelkezők valamelyikéhez továbbított, hogy az állásfoglalásukat kérje.

Az elbírálás menete:

Minden fejlesztési ötlet külön információs adatlappal rendelkezett, amelyeket a formai ellenőrzést követően egy országos adatbázisban rögzítettek. A beérkezett fejlesztési elképzelések előértékelését - két-két szakértő értékelését követően - fejlesztési területenként egy-egy zsűri végezte el. A zsűriben helyet kaptak: az érintett operatív programok irányító hatóságainak képviselői; a szakminisztériumok képviselői; a régiók képviselői; a szakmai, illetve civil szervezetek képviselői. Ezek a független, szakmai grémiumok biztosították az elbírálási folyamat tisztaságát, átláthatóságát és szakmaiságát. Szakértők vizsgálták a fejlesztési ötlet indokoltságát, az uniós támogathatóságát, valamint azt, hogy a fejlesztési javaslat összhangban van-e az Új Magyarország Fejlesztési Terv és az operatív programok fő célkitűzéseivel, ideértve a költséghatékonyságot és a hosszú távú fenntarthatóságot.

A zsűri négyféle javaslatot hozhatott:

1. támogatásra javasolt projekt;
2. továbbfejlesztésre javasolt, de támogatott projekt;
3. pályázati úton támogatható projekt;
4. ebben a formában nem támogatott projekt.

1. Támogatásra javasolt projektek:

A beérkező javaslatok közül a Kormány 117 alsóbbrendű útfejlesztést és 74 olyan egyéb kiemelt projektet támogatott, amelyek hangsúlyosan illeszkednek az Új Magyarország Fejlesztési Terv céljaihoz. Megvalósulhat többek között Budapesten a Szépművészeti Múzeum térszint alatti bővítése; a Budavári Palota fejlesztése és megújul a Liszt Ferenc Zeneakadémia. Az Esztergomi Bazilika pincerendszerének turisztikai hasznosítása is megkezdődik, valamint támogatásban részesül a Szentendrei Skanzen fejlesztése. Folytatódik a Balatonfüredi Városközpont felújítása, támogatást kap Hajdúszoboszló fürdőváros továbbépítése, Miskolcon pedig a Mechatronikai Park fejlesztése részesül uniós forrásból. A sárvári kórházat térségi rehabilitációs központtá fejleszthetik és kiemelt fejlesztési támogatásban részesül a Homokhátság elsivatagosodásának megakadályozását célzó projekt (a legfontosabb projektekről részletes leírást találnak a háttéranyagban). A projektek gazdáinak mostantól van lehetőségük arra, hogy benyújtsák a részletesen kidolgozott, gazdaságossági számításokkal alátámasztott projektet, és felkészüljenek a szerződéskötésre: a 74 projekt gazdájának 6 hónapja van arra, hogy szerződést kössön az NFÜ-vel.

2. Továbbfejlesztésre javasolt, de támogatott projektek:

A kormány további 74 olyan egyéb kiemelt projekt–javaslatról és 6 alsóbbrendű útról is döntött, amelyek ugyancsak kiemelten szolgálják az Új Magyarország Fejlesztési Terv céljait, és a kormány támogatni is kívánja ezeket a projekteket, ám további kidolgozást igényelnek a projektgazdák részéről. A projektek gazdáinak még ebben az évben lehetőségük lesz továbbfejlesztett formában második körben is benyújtani javaslataikat, és az újabb elbírálást követően, megfelelés esetén sor kerülhet a szerződéskötésre. A javaslatokat szeptember végéig kell ismét benyújtani az NFÜ-nek, és november végéig születhet döntés a projektek támogatásáról.

3. Pályázati úton támogatható projektek:

A beérkezett projektek közül 246 darab az akciótervekben szereplő pályázatokon nyerhet el támogatást. Ezek a projektek jellegüknél fogva nem kaphattak "kiemelt projekt" minősítést az elbírálás során, mert támogatásuk pályázati úton indokolt. Az operatív programok akcióterveiben ilyen irányú pályázati kiírások szerepelnek, így a már jól előkészített projekteknek jó esélyük lesz. Jellemzően ilyen besorolás alá került számos jól előkészített oktatási, egészségügyi, szennyvíz-gazdálkodási, hulladékkezelési, gazdaságfejlesztési és ivóvíz tisztítási projekt.

4. Ebben a formában nem támogatott projektek:

Csak azok a projektek indultak eséllyel, amelyekben a projektgazda bizonyságát tudta adni annak, hogy valóban képes megvalósítani a projektet, egyáltalán képesek világosan megfogalmazni céljaikat, és birtokában vannak a cél elérést szolgáló eszközöknek. Azokat a projekteket, amelyek teljesen elrugaszkodtak a realitásoktól, vagy egyszerűen a projektben megfogalmazott célok nem illeszkednek az Új Magyarország Fejlesztési Terv átfogó céljaihoz, nem lehetett befogadni. Ettől függetlenül a projekt gazdáinak lehetőségük lesz arra, hogy átdogozzák javaslataikat, és benyújtsák projektjeiket a többségében ősszel kiírandó pályázatokon, vagy későbbi akcióterv meghirdetésekkor.

Projektlista

az országos jelentőségű avagy szimbolikus döntésekről


Az alábbiakban felsorolják a kormánydöntéssel támogatásra javasolt kiemelt projektek azon csoportját, amelyek országos jelentőségűek avagy szimbolikusan fontosak. Ezeken túl számos regionálisan fontos kiemelt projektről született ma döntés, ezek részletes ismertetése - a kormánydöntés után - a hét folyamán történik meg.

Budavári Palota kulturális turisztikai fejlesztése
Budavári Vagyonkezelő és Innovációs Közhasznú Társaság
Budapest


A Budavári Palota műemléki épületeinek, területeinek felújítása, megtöltése újszerű kulturális tartalommal azt a célt szolgálja, hogy az értékes szellemi és történelmi örökséget Magyarország és Budapest egyik elsődleges ilyen jellegű turisztikai célpontjává fejlessze. A Budavári Palota ingatlan-együttesének újjáélesztése magában foglalja egyes világörökségi védelem alatt álló épületek és környezetük összehangolt műemléki rekonstrukcióját a helyszínek fizikai infrastrukturális feltételeinek javítását, lehetőséget adva a hosszú távú fenntarthatósághoz működtetéshez hozzájáruló versenyszférának.

Szépművészeti Múzeum térszint alatti bővítése - látogató és turisztikai központ létrehozása
Szépművészeti Múzeum
Budapest


A műemlék Szépművészeti Múzeum mélyföldszinti részeinek átalakításával és új, térszint alatti épületrész hozzáépítésével olyan látogatóközpont jön létre, mely elősegíti a Szépművészeti Múzeum és a Hősök tere látogatóinak nagy tömegű és igényes fogadását. A térszint alatti szárny a múzeum új főbejárataként funkcionál majd. A projekt a következő célokból áll:

- 3.800 m2 új építésű terület létrehozása,
- 400 m2 meglévő terület átalakítása funkcióváltással;
- jelenleg nem létező vagy csak korlátozott formában létrehozható terek, illetve szolgáltatások bevezetése (turisztikai információs és kényelmi központ, nagyméretű időszaki kiállítótér, intenzív kreatív foglalkoztató helyiségek gyermekek, iskolások és felnőttek számára, megfelelő méretű ruhatár és higiéniás helyiségek a Hősök tere prémium turistaforgalmának és a nagy tömegeket vonzó tárlatok kiszolgálásához.)
Liszt Ferenc Zeneakadémiája, az európai zenei élet megújuló központja Budapesten Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Budapest

Napjainkra egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy az Egyetem működését nyitottabbá kell tenni, a zenei világban betöltött vezető szerep a világszínvonalú oktatási tevékenység fejlesztése és fenntartása mellett nagyobb mértékű kulturális és turisztikai szerepvállalásra ösztönöz. A fejlesztési program célja, hogy az európai és világhírű magyar zenei oktatás központját, a Zeneakadémiát látványosan fejlessze annak érdekében, hogy:

- a 100 éves, mára elhasználódott infrastruktúrát felválthassa egy korszerű, komplex oktatási tereket tartalmazó környezet;
- az Egyetem növekvő feladatai mellett az európai és a világ zeneéletében betöltött küldetésének megfelelően nagyobb súllyal vehessen részt a nemzetközi életben;
- az Egyetem aktív kezdeményezője és résztvevője lehessen hazai és nemzetközi zenei és interdiszciplináris kutatási-, fejlesztési és innovációs programoknak;
- aktívabb együttműködések jöhessenek létre hazai és nemzetközi felsőoktatási intézményekkel;
- a Zeneakadémia megújult tereiben maga határozhassa meg oktatási és kulturális arculatát, nagy nyilvánosság előtt, saját rendezésű hangversenyein mutathassa be hallgatóit, illetve meghívhassa kurzussal egybekötött hangversenyeire az alma materben nevelkedett, mára világhírűvé vált magyar művészeket, valamint világhírű külföldi muzsikusokat;
- a megújult infrastruktúra elősegítse a hallgatók mobilitását, az Egyetem képzési rendszerébe több külföldi hallgatót legyen képes bevonni.
A program jelenlegi szakaszában már egyértelműen látható, hogy a korszerű feltételek biztosítása érdekében a Zeneakadémia épületét fel kell újítani, illetve azt követően jelentősen csökkenteni a központi épület terhelését, a felvetett infrastrukturális kérdések csak egy új épület bevonásával oldhatók meg. Az új épület számos feladat megfelelő elhelyezésére ad lehetőséget.

Skanzen Örökség Program
Szabadtéri Néprajzi Múzeum
Pest megye


A szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum (SzNM) Magyarország népi építészetét, lakáskultúráját és életmódját mutatja be eredeti, áttelepített épületekkel, hiteles tárgyakkal, régi településformák megjelenítésével, a XVIII. század második felétől az első világháborúig terjedő időszakot leképezve. A több mint 350 építmény múzeumba telepítésével, 9 épületcsoportba, tájegységbe rendezésével, világszinten egyedülálló teljes panorámát tud bemutatni Magyarország adott korbeli képéről. A tervezett fejlesztéssel elkészül az SZNM tudományos terv szerinti következő - Észak-magyarországi falu - tájegysége, és az Alföldi mezőváros tájegység is tovább bővül egy műemlék Vasútállomás épülettel. Az örökségvédelmi beruházások mellett, közösségi infrastruktúra fejlesztésként, belső közlekedtetést segítő, korhű ún. Skanzenvasút is épül. A korszerű Nyilvános Muzeológiai Műhely megépítésével pedig a múzeumi háttérmunka kerül bemutatásra a nagyközönség előtt, amely lehetővé teszi a nyilvános műhely, interaktív látványraktár és új oktatási színhely szinergiájának kamatoztatását.

A Balaton-part ékköve: a reformkori városközpont felvirágoztatása Balatonfüreden II. projekt Balatonfüred Város Önkormányzata Veszprém megye

A balatonfüredi reformkori városrész fejlesztése, a 2004. évben támogatást kapott ROP 1.1 pályázat folytatása műemléki jelentőségű területen.
- A reformkori városrészben lévő Blaha u. 3. szám alatti épület felújítása valósul meg közösségi funkció kialakításával: Városi Helytörténeti Gyűjtemény valamint Turisztikai Információs Központ kap helyet.
- A Jókai Mór Emlékmúzeum felújítása.
- A városrész parkjainak rekonstrukciója és "Történelmi emlékhelyek, szobrok útja"-nak kialakítása közvetlenül a Balaton partján.
- A városrészre vezető önkormányzati utak felújítása modern utcabútorokkal, új közvilágítással.
- A reformkori városközpont közepén elhelyezkedő ún. Vaszary kastély rekonstrukciója és abban kulturális funkció kialakítása a környezetében lévő közpark rendezésével.

Hajdúszoboszló gyógyhely, fürdőváros fejlesztése Hungarospa Hajdúszoboszlói Zrt. Hajdú-Bihar megye

A megvalósítással teljes körűvé válik Hajdúszoboszló egészségturisztikai kínálata. A fejlesztés célja, hogy Hajdúszoboszló egy nemzetközileg elismert gyógyhely és fürdőváros legyen. A beruházás célja egy olyan szolgáltatási kínálat létrehozása (élménymedencék, gyermekvilág, új szolgáltatások, gasztronómia), amely egy speciális vendégkör igényeit elégíti ki magas minőséggel és ebből adódóan magasabb hozzáadott értékkel. A létesítmény Európa legnagyobb fürdőkomplexumának részeként jön létre, de önálló bejárattal, a fürdő többi részétől elkülönülten is működtethető, egész éves nyitva tartással. Fedett és zárt összeköttetéssel bír a gyógyászat épületével. A Gyermekvilág - amely fizikailag elkülönül a rekreációs tértől - új kínálatot jelenít meg Magyarországon.

Az esztergomi Bazilika környezetében levő pincerendszer megóvása és idegenforgalmi hasznosítása Komárom-Esztergom megye

A minőségi borfogyasztáshoz kapcsolódó vendéglátási szolgáltatások és rendezvények várható bevételei nyomán a tulajdonos olyan forrásokhoz jut, amelyből képes lesz finanszírozni a felújított épületegyüttes folyamatos karbantartását, állagának megóvását, így őrizve meg nemzeti kincsünk egy darabját. Mindannyiunk épített kulturális öröksége a Bazilika, melynek közvetlen szomszédságában található pincerendszer állagmegóvása halaszthatatlan, mivel a pincerendszer évtizedek óta nedvesedik és a beázások mértéke az utóbbi időben már nemcsak a pincék statikai állapotát veszélyezteti, hanem a Bazilika alatti helyiségekben is nedvesedést okoz. A felújítási program, a ma használaton kívüli pincerendszer kulturális-idegenforgalmi célú hasznosításával egyszerre bővíti a turisztikai programkínálatot és teremti meg az ingatlan hosszú távú állagmegóvásának finanszírozási feltételeit. A pincerendszer felújításával egy olyan idegenforgalmi infrastruktúra jön létre, amely hozzájárul a magyarországi borkultúra bemutatásához.

Mechatronikai Park
Miskolc Holding Önkormányzati Vagyonkezelő ZRt.
Borsod-Abaúj-Zemplén megye


Munkahelyteremtést, vállalkozások letelepítését szolgáló beruházás. Kb. 70 ha nagyságú zöldmezős terület, amelyen két ütemben alakítható ki megfelelő infrastruktúrával ellátott fogadófelület vállalkozások letelepülésére. A kialakuló területből a befektetők tetszőleges nagyságú ingatlanrészen valósíthatják meg beruházásaikat. Ez a terület rövidtávon autópályával összefüggő közvetlen közlekedési kapcsolattal fog rendelkezni. Jelenleg zajlik az autópálya bekötőút I. szakaszának kivitelezése, amely lehetővé teszi a terület külvárosi szakaszról történő megközelítését, városon belüli elterelő út révén. Az útépítés lehetőséget biztosít arra, hogy kiépítésre kerüljön a fejlesztési terület egyéb infrastruktúrájának csatlakozási pontjai.

Térségi Rehabilitációs Központ létesítése Sárváron Vas megye

A projekt arra jó példa, hogy hogyan kell átalakítani egy magas ágyszámú, aktív kórházat korszerű rehabilitációs intézménnyé. A sárvári önkormányzati kórház teljes korszerűsítésével és egy új épületszárny kialakításával egy regionális szerepkörű komplex rehabilitációs központ jöhet létre a jelenleg fekvőbeteg szakellátást végző gyógyintézmény területén. A rehabilitációs központban - a tervek szerint - 50 ágyon onkológiai rehabilitáció, 30 ágyon nőgyógyászati rehabilitáció és 20 ágyon reumatológiai rehabilitáció folyik majd. Az onkológiai rehabilitáció a túlélés és visszailleszkedés pszichoszomatikus zavaraiban nyújt segítséget; a nőgyógyászati rehabilitáció - mint országosan is ritkaságnak számító profil - a nők életminőségének helyreállítását segíti; a helyi gyógyfürdővel történő szakmai együttműködés pedig a térség egyik reumatológiai rehabilitációs bázisává teheti Sárvárt. Vizek mennyiségi és minőségi védelmének fejlesztése a Duna-völgyében (érinti a Duna-Tisza közi Homokhátságot) Alsó-Duna-Völgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Bács-Kiskun és Csongrád megye

A tervezett tározók, valamint a természet közeli vízrendezési fejlesztések egyaránt szolgálják a vízhiányos térség vízkészleteinek megőrzését, és az aszályos időszakok kedvezőtlen hatásainak mérséklését. A projekt egyrészt meglévő vízgazdálkodási létesítmények rekonstrukcióját, a mai kor elvárásainak megfelelő technológiai fejlesztését irányozta elő, másrészt tározók és egyéb vízvisszatartások feltételeinek megteremtésével, valamint vízpótló létesítmények építésével megtartják, illetve növelik a térség vízkészleteit. A fejlesztés eredményeként a létesítmények jobban tudnak alkalmazkodni a szélsőséges időjárási helyzetekhez. A három szivattyútelep korszerűsítése kapacitás fejlesztést, az energiatakarékosabb és biztonságosabb működést biztosító fejlesztéseket, valamint a vízminőséget javító uszadék eltávolító beépítését jelenti. A Solti árapasztó rendszer megvalósítása egyaránt jelent levezetési és vízpótlási kapacitás bővítést, másrészt vízminőség javító szerepe is van.

Kis utak - országszerte összesen 882 km 123 helyen 49,3 milliárd forintért A kormány döntött a regionális operatív programokban szereplő kisút-fejlesztésekről is. Összesen 123 útépítés megvalósítását támogatja a kormány, ez 882 km-t jelent, összesen 49,3 milliárd forintért. A kis-útfejlesztési projektekre a regionális fejlesztési tanácsoknak kellett javaslatot tenniük.

Fogalommagyarázat

Támogatásra javasolt projekt:

Az országos vagy regionális jelentőségű, és többnyire jelentős összegű beruházásoknak a támogatásáról a javaslat fontosságát, illetve az Új Magyarország Fejlesztési Terv céljaihoz való illeszkedését mérlegelve nem pályázat útján, hanem egyedileg dönt a kormány. A támogatásra javasolt projektek a szakértői zsűri javaslata után nevesítésre kerülnek az akciótervben, ám ez önmagában még nem garancia a megvalósítás támogatására Az NFÜ felkéri a projektgazdát a részletes projektjavaslat kidolgozására, majd értékeli azt az Operatív Programhoz való illeszkedés; a célok mérhetősége; a költséghatékonyság; a pénzügyi és szervezeti fenntarthatóság; a környezeti fenntarthatóság és esélyegyenlőség; valamint a megvalósíthatóság szempontjából. Amennyiben a projekt megfelel az értékelésnek, az NFÜ 6 hónapon belül támogatási szerződést köt a projektgazdával.

Továbbfejlesztésre javasolt, de támogatott projekt:

A továbbfejlesztésre javasolt projektek nem kerülnek nevesítésre az akciótervben. A projektgazda felelőssége, hogy továbbfejlessze projektjavaslatát, amelyet szeptember végéig ismét benyújthat az NFÜ-nek. Az NFÜ ismét értékeli azt, majd november végéig meghozza döntését, hogy támogatja, ismét továbbfejlesztésre javasolja, vagy elutasítja-e a javaslatot. Támogatás esetén az eljárás ugyanúgy folytatódik, mint azt fent ismertettük a támogatásra javasolt projektek esetében: az NFÜ felkéri a projektgazdát a részletes projektjavaslat kidolgozására, majd azt értékeli a megadott szempontok alapján.

Pályázati úton támogatható projektek:

A pályázatos rendszerben kezelendő projektjavaslatok nem kerülnek nevesítésre az akciótervben. Ezek a projektek jellegüknél fogva nem kaphattak "kiemelt projekt" minősítést az elbírálás során, és mivel projekt tematikailag illeszkedik a többségükben ősszel kiírandó pályázatok valamelyikéhez, támogatásuk pályázati úton indokolt. Így a projektgazda benyújthatja javaslatát a vonatkozó pályázatok valamelyikére.

Ebben a formában nem támogatott projektek:

Azt elutasított projektjavaslatok - értelemszerűen - ugyancsak nem kerülnek nevesítésre az akciótervben. Ezek a projektek nem kaphattak kiemelt minősítést az elbírálás során, és a javaslatok támogatása jelenlegi formájukban pályázati úton sem indokolt. Ettől függetlenül a projektgazdák továbbfejleszthetik, illetve átdolgozhatják javaslatukat, és benyújthatják a pályázatok valamelyikére.
(NFÜ)
2007.07.27.

Aláírták az Új Magyarország Fejlesztési Tervet

Aláírták az Új Magyarország Fejlesztési Tervet (ÚMFT), a dokumentumot a kormány részéről Bajnai Gordon fejlesztéspolitikai kormánybiztos, az unió részéről Danuta Hübner regionális fejlesztési biztos látta el kézjegyével.

"A szerdán aláírt dokumentum a következő hét évre meghatározza, milyen területekre mennyi uniós pénzt fordítunk a rendelkezésre álló mintegy 8 ezer milliárd forintból" - mondta a kancellária államtitkára, Gál J. Zoltán az ÚMFT németországi aláírása kapcsán a szerdai budapesti sajtótájékoztatón.

Hozzátette: több pénz jut a humán erőforrás és a gazdaság fejlesztésére, valamint környezetvédelemre. Gál J. Zoltán néhány részletről szólva elmondta, hogy a teljes forrás alig 2 százalékát kellett átcsoportosítani, és ezek a változtatások a foglalkoztatás növelését és a gazdasági növekedést célozzák.

Az államtitkár még arról is tájékoztatott, hogy jelenleg az operatív programokról szóló tárgyalások folynak; a pályázati kiírások e közben már megjelennek. Ezzel kapcsolatban Gál J. Zoltán emlékeztetett arra, hogy az év első két hónapjában több, mint 1500 pályázat érkezett, 20 milliárd forintnál is nagyobb összeget megcélozva. (origo)
2007.05.10.

Jelenleg még aktív NFT AVOP pályázatok

AVOP 1.3 A halászati ágazat strukturális támogatása
AVOP 3.1 Vidéki jövedelemszerzési lehetőségek bővítése


(NFÜ)
2007.05.03.

Április közepétől nyílnak a vidékfejlesztési pályázatok

Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programhoz (ÚMVP) kapcsolódó pályázatokat a gazdálkodók várhatóan már e hónap közepétől benyújthatják - mondta Gráf József, földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter.

Az operatív programot az unió illetékes bizottsága már elfogadta. Jelenleg a magyar és az uniós szakértők arról az ötvennyolc pályázati jogcímről egyeztetnek, amelyek révén forráshoz juthatnak majd a magyar gazdálkodók az EU kasszájából.

Erdőtelepítés és gépbeszerzés

Ezek a megbeszélések a miniszter szerint jól haladnak. Így még várhatóan áprilisban pályázhatnak a magyar gazdálkodók az állattartó telepek hígtrágya kezelésének korszerűsítését célzó beruházások támogatására. Továbbá az erdőtelepítés és a gépbeszerzés segítésére. A vidéki mikrovállalkozások támogatásának részleteit pedig még pontosan most tisztázzák a magyar megbízottak a brüsszeli szakértőkkel - tájékoztatott Gráf József.

Korábban Ficsor Ádám, az agrártárca, a területért felelős szakállamtitkára egy nemrégiben tartott szakmai tanácskozáson arról beszélt: az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programban alapvetően az állattenyésztés fejlesztését, továbbá a megújuló energiaforrások termelését és hasznosítását kívánják ösztönözni.

40 százalékos támogatás az állattenyésztésre

Mindehhez hozzátéve, hogy az állattenyésztés fejlesztését átlagosan 40 százalékos támogatással kívánják segíteni, míg a bioetanol gyártást a többlet gabonatermés levezetésére szolgáló technológiának tartják elsősorban. Ez utóbbi a területen összességében mintegy 2 millió tonna gabona felhasználására lesz mód a számítások szerint.

A szakállamtitkár aláhúzta: az agrártárca a támogatásoknál még kiemelt jogcímként kezeli a kertészeti ágazathoz tartozó támogatásokat, valamint a modernizációt szolgáló gépbeszerzéseket is. Ezzel kapcsolatban Ficsor Ádám aláhúzza: a speciális erő- és munkagépekre a gazdálkodók 35 százalékos támogatást vehetnek igénybe, míg az általános gépbeszerzés támogatása várhatóan 25 százalékos lesz.

Továbbképzés esetén 80 százalékos a támogatás

Az agrártárca figyelmet fordít arra is, hogy a gazdálkodók a megfelelő szaktudással rendelkezzenek, ezért képzésükre szintén jelentősebb összeget szán. A szakállamtitkár jelezte: lesznek olyan támogatások, amelyek csak akkor vehetők igénybe, ha a gazdálkodók előzetes képzésen vesznek részt. A képzési támogatás általában 80 százalékos lesz.

Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program célkitűzése még a munkahelyteremtés támogatása, valamint a falufejlesztés segítése. A munkahelyteremtésre az elkövetkező 7 évben 110-120 milliárd forint áll rendelkezésre, míg a falufejlesztés 60 milliárd forintra számíthat.

A munkahely teremtésre rendelkezésre álló pénzből mintegy 10-20 ezer mikrovállalkozást lehet támogatni vidéken annak érdekében, hogy új munkahelyek jöjjenek létre. A Leader Program végrehajtására, amely a falusi közösségek programjait hivatott finanszírozni, további 70-75 milliárd forint áll majd rendelkezésre.

Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program végrehajtására 2013 végéig mintegy 5 milliárd euró, azaz 1250-1300 milliárd forint áll rendelkezésre.

(FN)
2007.04.10.

Nyolc uniós pályázatot hirdetnek meg tavasszal

Az ország minden részén, vagy legalább egy-egy régióban elérhető új pályázati kiírásokra lehet számítani március-áprilisban az Új Magyarország fejlesztési terv keretében - írja a Világgazdaság.

A napokban meghirdetett öt pályázat után további nyolc felhívás várható áprilisban a gazdaságfejlesztési operatív programban (gop) - értesült a Világgazdaság. A hálózati infrastruktúra létrehozását támogató pályázat keretében az ország hátrányos helyzetű, üzletileg kevésbé vonzó kistérségeiben valósulhatnak meg informatikai fejlesztések, projektenként minimum 50 millió, maximum 250 millió forintos támogatással.

A vállalati szervezet, korszerű folyamatmenedzsment, az ipari parkok telephely- és szolgáltatási, valamint a logisztikai központok és szolgáltatások fejlesztését ösztönző kiírás támogatása projektenként 50-300 millió forint. Tavasszal hirdetik meg a minőség-, környezet- és egyéb irányítási rendszerek, szabványok bevezetését segítő pályázatokat is. Emellett a gop keretében két kutatás-fejlesztési (K+F) felhívásra is lehet számítani. (VG)
2007.02.07.

Megjelentek az Új Magyarország Fejlesztési Terv első pályázatai

Megjelentek az Új Magyarország Fejlesztési Terv első pályázatai. A támogatásokban várhatóan mintegy 3 000, elsősorban kis- és közepes méretű vállalkozás részesülhet ebben a pályázati körben.

Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP)

GOP 2.1.1

A GOP 2.1.1-es pályázatok esetében a mikrovállalkozások körébe nem tartozó vállalkozásokra vonatkozó településlista

  • GOP-2007-2.1.1/A - a Gazdaságfejlesztési Operatív Program keretében mikro- és kisvállalkozások technológia fejlesztése:
  • GOP-2007-2.1.1/B - a Gazdaságfejlesztési Operatív Program keretében komplex vállalati technológia fejlesztés kis- és középvállalkozások számára:
  • GOP2007-2.1.1/C - a Gazdaságfejlesztési Operatív Program keretében komplex vállalati technológia fejlesztés:


  • GOP 2.1.2

    A GOP 2.1.2-es pályázatok esetében a mikrovállalkozások körébe nem tartozó vállalkozásokra vonatkozó településlista
  • GOP-2007-2.1.2/B - a Gazdaságfejlesztési Operatív Program keretében munkalehetőség teremtő komplex beruházások támogatása a hátrányos helyzetű kistérségekben kis- és középvállalkozások számára:
  • GOP-2007-2.1.2/C - a Gazdaságfejlesztési Operatív Program keretében munkalehetőség teremtő komplex beruházások támogatása a hátrányos helyzetű kistérségekben:
  • (NFÜ)
    2007.01.30.

    Megjelennek az első uniós pályázatok

    Pályázatonként a pályázati összegtől és a sikerességtől függően eltér az elbírálás menete. Kedden írják ki az Új Magyarország Fejlesztési Terv első pályázatát

    Az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) Gazdaságfejlesztési Operatív Programjában (GOP) öt pályázati kiírás jelenik meg január 30-án, ezzel kezdetét veszi a 2007-2013. évi európai uniós fejlesztési források felhasználása

    Az első pályázatokon háromezer magyar vállalkozás juthat támogatáshoz Bajnai Gordon kormánybiztos számításai szerint. Mint mondta, a most meghirdetett 30 milliárd forint támogatás a vállalkozások önrészével együtt több mint 100 milliárd forintnyi beruházást eredményezhet. A kedden megjelenő pályázatok között három csoport lesz technológia-fejlesztésre, és kettő a hátrányos helyzetű kistérségekben megvalósuló munkahelyteremtő beruházásokra.

    Elsősorban mikro-, kis- és középvállalkozásoknak szánják a pénzt. Technológia-fejlesztésre a beruházás nagyságától és összetettségétől függően, egy- és ötszázmillió forint közötti összeget kaphat egy-egy pályázó. Kedvezőbbek a feltételek a hátrányos helyzetű térségek munkahelyteremtő beruházásainál. A kormánybiztos azt is kiemelte, hogy könnyítették a pályázást, például bizonyos összeg alatt nem lesz bírálóbizottság, és biztosítékot sem várnak el.

    Vannak viszont feltételek. Az a cég, amely a következő három, illetve öt évben növeli az árbevételét, vissza nem térítendő támogatásként kapja a pénzt. Viszont akinek nem sikerül növekedést elérnie, annak vissza kell fizetnie az összeget a jegybanki alapkamat kétszeresével. (MR)
    2007.01.30.

    Brüsszelben van az Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv

    A kormány által a múlt hét közepén véglegesített Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Tervet (ÚMVST) Magyarország már eljuttatta Brüsszelbe, és január végén még egyszer egyeztetnek róla a magyar kormány és az unió megbízottai - tájékoztatta Ficsor Ádám, az agrártárca témában illetékes szakállamtitkára az MTI-t szerdán.

    Várhatóan az egyeztetést követően fogadja el az EU Bizottsága a magyar vidékfejlesztési stratégiai tervet. Ezt követően, előreláthatólag a jövő hónap közepén nyújtja be a magyar kormány a stratégiai terv alapján kidolgozott Új Magyarország Vidékfejlesztési Programot az uniónak. Ebben a programban részletezik azokat a magyar elképzeléseket, amelyek alapján az elkövetkező 7 évben az e célra szánt uniós forrásokat fel szeretné az ország használni.

    A program elfogadási ideje általában 6 hónap, de benyújtását követően már lehetőség van a vidékfejlesztéshez kapcsolódó konkrét pályázatok meghirdetésére. A különböző pályázati célok szűk körű szakmai egyeztetését az agrárkormányzat február 10-ig kívánja lefolytatni az érintett szakmai szervezetekkel. Ezt követően várhatóan a jövő hónap közepén hagyja jóvá a kormány a célok tervezetét.

    A kiírandó pályázatokat a korábbiaktól eltérően az agrártárca által készített rendeletekben kívánják meghirdetni a gyorsabb, zökkenőmentesebb lebonyolítás érdekében. Az első pályázatokat előreláthatólag áprilisban nyújthatják be a gazdálkodók.

    Ficsor Ádám jelezte: az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó támogatásokat 4 intézkedéscsoport (tengely) mentén osztják fel. Mindenekelőtt a mezőgazdaság, az élelmiszer-feldolgozás és az erdészeti ágazat versenyképességét kívánják javítani. A környezet és a vidék állapotának javítása is a fontos célok közé tartozik. Emellett az életminőség jobbá tételére a vidéki területeken és az alternatív jövedelemszerzés ösztönzésére, a helyi kapacitások kiépítésére, valamint a foglalkoztatottság növelésére és a diverzifikációra - ez utóbbi három szempont a LEADER programot takarja - kívánnak súlyt helyezni.

    Az elképzelések szerint az első tengely finanszírozására a rendelkezésre álló források 47 százalékát, a második tengelyre 32 százalékát, a harmadik tengelyre 17 százalékát, a negyedik tengelyre mintegy 5 százalékát fordítják. Ez utóbbit az első három tengely forrásaiból kívánják arányosan biztosítani. Az úgynevezett technikai segítségnyújtásra, azaz a programok véghezvitelét biztosító körülmények optimális megteremtésére 4 százalékot szánnak. A program végrehajtására összesen mintegy 1.300 milliárd forint áll rendelkezésre a következő 7 évben.

    A szakállamtitkár közölte: áprilistól várhatóan 4 jogcímen nyújthatnak be pályázatokat a gazdálkodók. A pályázók ebben az évben a tervek szerint és megfelelő érdeklődés esetén mintegy 30 milliárd forinthoz juthatnak hozzá támogatásként. Ezzel a forrással összességében a szakértők véleménye szerint mintegy 100 milliárd forint összegű beruházás valósítható meg. (VG)
    2007.01.18.

    A jövő hónaptól pályázhatók az uniós pénzek

    Februártól pályázhatnak az érintettek a második nemzeti fejlesztési terv első pályázataira, bár a közösségi források lehívására és egyes pályázatok januári kiírására már december 20-tól lehetőség van. .

    A gazdaságfejlesztési program keretében január 30-án teszi közzé a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség a vállalati technológiafejlesztést célzó és a hátrányos helyzetű kistérségekben munkahelyteremtő beruházásokat támogató pályázatokat, továbbá a kisvállalkozások képzési tenderét, valamint a Lépj egyet előre elnevezésű pályázatok végleges kiírásait. (nol.hu)
    2007.01.11.

    Komplex logisztikai fejlesztések segítik a vállalkozásokat

    Az Új Magyarország Fejlesztési Tervben 2007-2013. között a Gazdaságfejlesztés Operatív Program (GOP), a Közlekedési Operatív Program (KözOP) és a 7 Regionális Operatív Program (ROP) közvetlenül érintik a logisztikai fejlesztéseket - közölte a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM).

    Az országos jelentőségű központok esetében KözOP, míg a helyi-regionális központoknál a hét regionális operatív program lesz a fejlesztések társfinanszírozója. Az közlekedési infrastruktúra fejlesztésére a KözOP 2007-2013. között 1721,47 milliárd forinttal rendelkezik, és a közlekedési infrastruktúra fejlődése nagymértékben befolyásolja a logisztikai ágazat alakulását. A KözOP prioritásai közé tartozik az ország nemzetközi elérhetőségének javítása keretében az európai közlekedési folyó részét képező vasúti, közúti beruházás, a Duna vízi út elemeinek fejlesztése.

    A térségi elérhetőség javítása keretében megerősítik a főutakat a nagyobb tengelyterhelés érdekében, összekapcsolják a különböző közlekedési módokat, fejlesztik a gazdasági központok közlekedési infrastruktúráját.

    A vállalkozások komplex fejlesztésében prioritást jelent a technológia-intenzív tevékenységek további kiépítése, a magas hozzáadott-értékű termelés és stratégiai szolgáltatások hazai meggyökereztetése. Kiemelt szerepet kap a kkv szektor modernizációja, foglalkoztatásban betöltött szerepének erősítése és innovációs képességének fejlesztése, a hazai kis- és középvállalati, valamint a döntően külföldi tulajdonban lévő, modern nagyvállalati szektor közötti teljesítménybeli eltérés mérséklése érdekében.

    A célok elérését szolgálják majd a vállalati technológiafejlesztésre, a hátrányos helyzetű kistérségekben a munkalehetőséget teremtő beruházásokra, a vállalati folyamatmenedzsmentre, a minőség-, környezet és egyéb irányítási rendszerek, szabványok bevezetésére, az e-kereskedelem, és egyéb e-szolgáltatások támogatására kiírásra kerülő pályázatok.

    A modern üzleti környezet elérése érdekében nem elsősorban közvetlenül a vállalkozások, hanem azok külső, működési környezetének fejlesztése részesülhet támogatásban. Ebben a prioritásban külön logisztikai központoknak címzett támogatás is megjelenik majd a hálózati infrastruktúra létrehozására, az ipari parkok telephely- és szolgáltatásainak fejlesztésére, a logisztikai központok és szolgáltatások fejlesztésére, az üzleti, piacfejlesztési programok vállalkozások részére. (FN)
    2007. 01. 10

    Csak 2009-től lesznek új környezetvédelmi pénzek
    A legtöbb vidékfejlesztési forráshoz az agrár-környezetgazdálkodási intézkedéssel jutottak a hazai piaci szereplők 2004-2006 között, de a nagy érdeklődés miatt 100 milliárdos determináció húzódik át a 2007-2013-as új uniós költségvetési ciklusra. Ez az oka annak, hogy az agrártárca 2009-ig várhatóan nem ír ki újabb környezetvédelmi pályázatokat.
    2006. 12. 08

    Elfogadta a kormány a II. Nemzeti Fejlesztési Tervet

    A kormány szerdán elfogadta, és a jövő hét elején Brüsszelbe küldi a II. Nemzeti Fejlesztési Tervet a 2007 és 2013 közötti európai uniós fejlesztési források felhasználásáról - mondta Fadgyas Gábor, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség szóvivője csütörtökön.

    Magyarország 2007 és 2013 között a II. Nemzeti Fejlesztési Terv keretében 6943 milliárd forint európai uniós és magyar fejlesztési forrással rendelkezik majd, amely további tőkét mozgathat meg.

    A II. Nemzeti Fejlesztési Terv (Új Magyarország Fejlesztési Terv) legfontosabb célja a foglalkoztatás bővítése és a tartós növekedés feltételeinek megteremtése. Ennek érdekében hat kiemelt területen indít összehangolt állami és uniós fejlesztéseket a gazdaságban, a közlekedésben, a társadalom megújulása érdekében, a környezet és az energetika területén, a területfejlesztésben és az államreform feladataival összefüggésben.

    A kormány augusztus elején bocsátotta társadalmi vitára az Új Magyarország Fejlesztési Tervet, amelyben többek között a felhasználható forrásokra minimális, illetve maximális arányt határoztak meg. A társadalmi egyeztetés során mintegy 4000 szerveztet kértek fel az egyeztetésben való részvételre, több mint 12 ezren töltötték le a tervet, levélben, e-mailen 250 javaslatot kaptak mintegy 600 egyéni hozzászólótól, szervezettől, és mintegy 100 szervezet képviselőivel személyesen is találkoztak. A fejlesztési tervről parlamenti vitanapot tartottak, megtárgyalta a dokumentumot a Nemzeti Fejlesztési Tanács is október 19-én.

    Teljesen megváltozott az operatív programok felépítése a 2004-2006 között megszokott struktúrához képest. Az eddigi egy regionális program helyett minden régió kapott egy külön címet, így rögtön hét program lett belőle, de külön fejezetet nyitottunk az államreformoknak is. Belső tartalmában nagyon erősen módosul a humánerőforrás-fejlesztési csomag, amelynek a neve is megváltozott, így Társadalmi megújulás, valamint Társadalmi infrastruktúra Operatív Program néven lesz elérhető 2007-től. Mint az már sok helyen megjelent, a Gazdasági Versenyképesség Operatív Program nemcsak nevében változik - Gazdaságfejlesztés Operatív Programmá -, hanem tartalmában is, hiszen az eddig ismert vissza nem térítendő támogatások mellett megjelennek majd a visszatérítendő támogatási formák is.

    A magyar és európai uniós forrásból rendelkezésre álló mintegy 7000 milliárd forint keret fejlesztési lehetőséget jelent, és a felhasználható pénz nagysága függ a pályázatoktól, a programoktól.

    A strukturális alapok felhasználásának tapasztalatai azt mutatják, hogy a tagországok eltérő arányban használják fel a rendelkezésre álló forrásokat. A mostani költségvetési ciklusban Svédország jár az élen a források megközelítően 80 százalékos felhasználásával. Átlagban elmondható, hogy a régi EU-tagországok többsége 60 százalékos felhasználási arányt produkál. (FN)
    2006.10.28

    A kormány előtt a második NFT

    A kormány ma, szerdán tárgyalja az Európai Uniónak megküldendő Új Magyarország Fejlesztési Terv (II. Nemzeti Fejlesztési Terv) stratégiáját a 2007-2013 között érkező európai uniós fejlesztési forrásainak felhasználásáról.

    Magyarország 2007-2013 között az Új Magyarország Fejlesztési terv keretében 6 943 milliárd forintot elosztható európai uniós és magyar fejlesztési forrással rendelkezik majd, amely további egyéb tőkét mozgathat meg.

    Az Új Magyarország Fejlesztési Terv legfontosabb célja a foglalkoztatás bővítése és a tartós növekedés feltételeinek megteremtése. Ennek érdekében hat kiemelt területen indít el össze-hangolt állami és uniós fejlesztéseket: a gazdaságban, a közlekedésben, a társadalom megújulása érdekében, a környezet és az energetika területén, a területfejlesztésben és az államreform feladataival összefüggésben.

    A kormány augusztus elején társadalmi vitára bocsátotta az Új Magyarország Fejlesztési Tervet, amelyben többi között a felhasználható forrásokra minimális illetve maximális arányt határoztak meg. A társadalmi egyeztetés során mintegy 4 ezer szerveztet kértek fel az egyeztetésben való részvételre, több mint 12 ezren töltötték le a tervet, levélben, emailen 250 javaslatot kaptak mintegy 600 egyéni hozzászólótól, szervezettől, és mintegy 100 szervezet képviselőivel személyesen is találkoztak. A fejlesztési tervről parlamenti vitanapot tartottak, október 19-én a Nemzeti Fejlesztési Tanács is megtárgyalta a dokumentumot.

    A magyar és európai uniós forrásból rendelkezésre álló mintegy 7 ezer milliárd forint keret fejlesztési lehetőséget jelent, és a felhasználható pénz nagysága függ a pályázatoktól, a programoktól. (ÜV)
    2006.10.27