A közösségi gazdaság jelentős változásokat hozhat a logisztikában. A társadalmi trendek ugyanis abba az irányba mutatnak, hogy a javak birtoklása helyett a javak megosztása válik egyre általánosabbá, amely új üzleti modelleket hív életre, állapítja meg a DHL nemrég publikált tanulmánya.

"Az erőforrások közös használata nem új keletű jelenség, manapság azonban egyre nagyobb teret nyer, hiszen közel 3 milliárd okostelefont használunk különböző tartalmak és értékek megosztására világszerte. A trend nagyobb értékű vagyontárgyak, például lakások és autók megosztásával indult, de az alapkoncepció ma már szinte bármire alkalmazható” – mondta el Bándli Zoltán, a DHL Express Magyarország ügyvezető igazgatója.



"Az erőforrások megosztására szolgáló online felületeken manapság könnyedén hozzájuthatunk a felhasználók által felkínált javakhoz: bérelhetünk szobát, helyet egy autóban, háztartási eszközöket, de akár az adott felhasználó saját idejét vagy szakértelmét is igénybe tudjuk venni. A megosztásból származó előnyöket a logisztikai szolgáltatók is sikeresen érvényesíthetik: a raktárak, járművek és a munkaerő megosztása révén javítható a raktárkapacitások kihasználása, csökkenhet a szállítások költsége, és rugalmasabb szervezeti modell alakítható ki" – tette hozzá a szakember.

Megosztás a gyakorlatban

A PricewaterhouseCoopers öt olyan szektort azonosított, ahol a közösségi gazdaság jelentős térnyerése várható, ezek az utazás, a gépkocsik megosztása, a pénzügyi szolgáltatások, a személyzeti ügyek, illetve a zene és videó megosztás. Becslésük szerint a közösségi gazdasághoz kapcsolódó forgalom csak az előbbi szektorokban a 2014-es 15 milliárd dollárról 335 milliárd dollárra emelkedik a következő 10 évben. Ez Magyarország 2015-ös GDP-jének közel háromszorosa.

Az erőforrások megosztása a logisztikában sem újdonság. Az iparág hajnalán a DHL elsőként alkalmazta a külsős munkavállalók toborzásának egy kezdeti formáját: ingyenes repülőjegyeket kínált olyan utasoknak, akik felajánlották, hogy poggyászukban sürgős csomagokhoz kapcsolódó dokumentumokat szállítanak. Azzal, hogy a fuvarlevél eredeti példánya hamarabb érkezett meg repülővel, mint a hajóval szállított konténerek, a DHL felgyorsította a vámkezelés folyamatát, és megteremtette az expressz szállítmányozás alapjait.

Idő közben a digitális megosztó platformok hatalmas kínálata és az erőforrások tömeges elérése átrajzolta a megosztás fogalmát. A közösségi gazdaság elve a logisztikai lánc bármely területén alkalmazható a folyamatok javítása vagy optimalizálása, és új üzletszerzés céljából egyaránt.

A logisztika újragondolása a közösségi gazdaság korában

Kutatások szerint napjainkban minden negyedik tehergépkocsi üresen vagy félig megrakottan közlekedik az Európai Unió országaiban és az Egyesült Államokban is. Digitális platformok segítségével azonnali pillanatképet kaphatunk a szabad raktér kapacitásokról és azok elérhetőségéről szinte bármely típusú járműre vonatkozóan, beleértve a kisebb furgonokat és a magántulajdonban lévő személyautókat is.

Erre a megoldásra építve indította el a DHL a Saloodo! névre keresztelt közvetítői felületet, amelyen valós időben követhetőek nyomon a szabad szállítási kapacitások. A Saloodo! az okostelefon használók hálózatára és valós idejű kommunikációjára épít: közreműködésükkel gyűjti össze és értékesíti az adott pillanatban elérhető szabad szállítási kapacitást.

Szintén a megosztás elvén alapulnak a közös használatú raktárak, melyekben az integrált logisztikai megoldásokat biztosító szolgáltatók a méretgazdaságosság elvét kihasználva egyetlen telephelyen szolgálják ki több megbízó igényeit. A szállítóeszközök, a felszerelések és a munkaerő megosztott használatából jelentős költségelőny származhat, amely elsősorban kis árumennyiséggel vagy szezonális keresletű termékekkel dolgozó vállalatok számára ideális.

Mint minden újdonság, a megosztáson alapuló megoldások is számos kérdést vetnek fel a kockázat- és felelősségvállalás, a biztosítás, illetve a munkaerő védelme területén. Növeli a kihívásokat, hogy a gyors technológiai fejlődést és az ezzel járó társadalmi változásokat a jogszabályi keretrendszer nem tudja megfelelő sebességgel lekövetni. A vállalatok és a jogalkotók szoros együttműködése szükséges tehát annak érdekében, hogy a fejlődés hosszú távon pozitív eredményt hozzon.
(logsped)