Bárándon a 10 ezer négyzetméter, teljes közművel ellátott ipari park 200 millió forintos támogatásból valósult meg és jelenleg három vállalkozás működik a területen. (dehír)

A június 18-ai átadóünnepségen Kovács Miklós polgármester elmondta, hogy az ipari park ötlete 4 évvel ezelőtt fogalmazódott meg, a település foglalkoztatottságának növelése céljából. Akkor még sokan nem hittek benne, majd kapóra jött az akkor induló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program, melynek egyik eleme épp az iparterületek fejlesztését, ipari parkok kialakítását célozta meg. Hozzátette: a beruházás átadását korábbra tervezték, de a koronavírus-járvány közbeszólt.

Ez azonban a bérlők célkitűzéseit nem befolyásolta, már most három vállalkozás működik a területen: egy hűtőház, egy kutyaeledel-gyártó üzem és egy járműátalakító cég.

Bodó Sándor foglalkoztatáspolitikáért és vállalati kapcsolatokért felelős államtitkár is jelen volt az eseményen, aki úgy fogalmazott: ez az átadó egy szép példája annak, hogy ha az elkötelezettség megvan, az akarat megvan, a tenni akarás megvan, akkor át tudunk ugrani az akadályokon, át tudunk lendülni a holtponton. Hangsúlyozta a járvány gazdasági hatásainak enyhítésére létrehozott munkahelyvédelmi és a munkahelyteremtési program fontosságát, mely abból is látható, hogy az igények folyamatosan érkeznek. Hozzátette: a holtpont átlendüléséhez nélkülözhetetlenek a bárándi ipari parkba települt vállalkozásokhoz hasonló cégek, akik folyamatosan keresik a partnereket a célok megvalósítása érdekében.

Pajna Zoltán, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat elnöke pedig azt hangsúlyozta: ez egy nagy lépés volt a település életében és elmondható, hogy Báránd jókor volt jó helyen, tudott élni a lehetőséggel és mert előre gondolkodni. Szerinte ez nagyon fontos, hiszen látható, hogy a következő tíz év is gyökeresen átalakítja majd az életünket.

Kiemelte: összesen 104 milliárd forintnyi támogatást kapott Hajdú-Bihar megye a TOP keretében, és elmondható, hogy az összegből megvalósuló beruházások valóban jó célt szolgáló fejlesztések voltak. A remények szerint a 2021-2027-es időszakban is lesznek hasonló források. A közeljövő célja pedig azt elérni, hogy a járásközpontok működjenek együtt a településekkel, vegyék észre azokat a feladatokat, amelyeket együtt hatékonyabban tudnak ellátni. Mint mondta: fontos, hogy a jövő tervezésekor a településtáblán kívülre is lássunk például a közösségi, helyközi közlekedés, valamint az oktatási, szociális és egészségügyi intézmények működésének tekintetében.
(logsped)