Megszavazta az országgyűlés a 2013 évi adócsomaghoz benyújtott módosításokat, amelyek részben a már korábban benyújtott törvényszöveget pontosítják, másrészt az azóta bejelentett intézkedéseket emelik be a törvényjavaslatba. A módosító javaslatok rendelkeznek többek közt a csekkadó mértékének megemeléséről, a bankadó benntartásról, a sertéságazatba bevezetendő fordított áfáról, a közműadóról és az iparűzési adó szabályainak változásáról is. Ezen kívül tovább változnak a csipszadó, az Erzsébet-utalvány, és a kisvállalati adózás szabályai is. Az adócsomag zárószavazására jövő héten kerül sor.

Sárgacsekk adó

Az egyik elfogadott módosító javaslat a tranzakciós illeték szabályait módosítja, nagyrészt Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter korábbi bejelentéseinek megfelelően. A módosító javaslat 0, 2 százalékra emeli az illeték általános mértékét, a készpénzfelvételre magasabb, 0,3 százalékos illetékkulcs bevezetését javasol. A korábban ismert változathoz képest új, hogy az illeték nem csak a székhellyel vagy fiókteleppel rendelkező pénzforgalmi szolgáltatókra terjed ki, hanem a pénzváltókra is. A külföldi pénznemre szóló fizetési műveletek esetében az adóalapot képező összeget a teljesítési napon érvényes MNB árfolyamon kell forintra váltani.

A javaslat ugyanakkor az ígéreteknek és az EU/IMF elvárásainak megfelelően kiveszi a Magyar Nemzeti Bankot az illetékfizetők köréből. A módosító javaslat szerint egyes, nem fizetési műveletnek minősülő ügyletek után is illetéket kell fizetni, például az értékpapírra vonatkozó származtatott ügyletek esetén 2014 . január 1-jétől. Az indoklás szerint ezt azért teszik bele a törvénybe, mert az Európai Bizottság a pénzügyi tranzakciós adó bevezetésére tett javaslatot.

Nem csak az egy bankon belüli saját számlák között nem kell illetéket fizetni, de mentesülnének a bankon belüli közös tulajdonú számlák is, például házastársak számlái. Mentesülnek az illetékfizetési kötelezettség alól a TBSZ, Start, NYESZ számlákról és a letéti számlákról történő kifizetések is, valamint az Európai Unióba történő befizetések, az unióból származó támogatások fogadásához kapcsolódó kincstári, illetve egyéb nemzetgazdasági számlatulajdonosok kezelésében lévő uniós számlák. A tranzakciós illeték kiterjed az állampapír forgalmazására is

Bank és biztosítás

Ahogyan azt várni lehetett, elfogadták a második Matolcsy-csomag egyik legvitatottabb elemét, a jövőre is tovább élő bankadót is. Eszerint - a korábbi ígéretek ellenére - a bankok 2013-ban is fizethetik a különadót. Az iromány pontosítja a jogutódlással kapcsolatos szabályokat is, hogy ne lehessen elkerülni az adót.

Az egyik módosító javaslat részben visszaállítja az életbiztosításokra vonatkozó 2012 . évi szabályokat. A biztosítás munkáltató által fizetett rendszeres díja a javaslat szerint januártól továbbra is adómentes juttatásnak minősül. A biztosítókat érinti az a törvényjavaslathoz javaslat is, ami szerint a gazdasági totálkár megállapítása csak akkor lenne lehetséges, ha a sérült gépjármű számlával igazolt javítási költségei elérnék, vagy meghaladnák a jármű forgalmi értékének 80 százalékát.

A Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) hétfőn közölte, szerintük a javaslat a polgári törvénykönyvbe ütközik és ellentétes az Európai Uniós eljárással. A módosítás ugyanis nagyon magas sérülési arányig javításra kényszerítené a biztosítottakat, ami jó a szervizeknek, azonban sérelmes a fogyasztóknak. Ennek következményét – a magasabb díjon keresztül – az ügyfeleknek kellene megfizetniük és a hazai gépjárműpark amúgy is magas, tizenkét éves átlagéletkora tovább emelkedne. A módosítás hivatásos indoklása szerint annak célja az, hogy hatékonyabban léphessenek fel a feketegazdasággal szemben. Szerintük a hatályos szabályozásban találhatóak olyan rendelkezések, amelyek teret engedhetnek a számla nélküli kárrendezésnek, ez pedig bizonyos esetekben visszaélésekre adhat okot.

Az új biztosítóknak kedvez viszont a fideszes Papcsák Ferenc módosítója, eszerint szerint az új biztosítókat az államnak is segíteni kell, mivel azok csak 8-10 év után válhatnak csak nyereségessé, ezért a már nagy díjtartalékokkal rendelkező régebbi biztosítók mellett jelentős hátránnyal indulnak. Szerinte feltétlenül indokolt az, hogy a biztosítók az indulásuk után csak kevesebb adót fizessenek.

Fordított áfa, közműadó

Mint azt Matolcsy György már korábban bejelentette, jövő áprilistól életbe lép a fordított adózás az élősertés, az úgynevezett hasított félsertés, valamint egyes takarmányok esetében. A módosító rendelkezik a pénztárgépek online felügyeletéről is.

Egy másik módosító a közműadóról rendelkezik, eszerint az önkormányzatok azt saját hatáskörben vezethetik be, az adó alanya pedig a közművezeték tulajdonosa, azaz az a közszolgáltató, aki a szolgáltatásnyújtását lehetővé tévő közművezetékét közterületen, bizonyos esetben magánterületen helyezte el. A módosító javaslat a közművezeték utáni építményadó felső mértékét az adóalap minden megkezdett métere után 100 forintban határozza meg. A települési önkormányzat ettől magasabb adót nem, alacsonyabbat viszont megállapíthat.

Nem kell adót fizetni a magánszemélynek a telkükön futó vezetékek után és nem adóköteles a települések között, külterületen futó vezeték sem, például az országos magasfeszültségű villamos-távvezeték hálózat. Hiába szünteti meg a közművezetéket a cég, az adófizetési kötelezettség a megszűnés évének utolsó napjáig tart, viszont ha a közművezeték az év első felében szűnik meg, a második félévre már nem kell adót fizetni. A vezeték akkor is adóköteles, ha abban nem fut semmi, hiába szünetelteti tehát az ellátást a szolgáltató, a közműadót akkor is fizetni kell.

Az egyik módosítás szerint a béren kívüli juttatások utáni ehó mértéke 10 százalékról 14 százalékra nő, megszűnik az egyéni nyugdíjjárulék-plafon. A szociális hozzájárulási adó szabályozásában munkaviszonynak számít a kormányzati szolgálati viszony is.

Iparűzési adó

Változnak a helyi iparűzési adó szabályai is. A nettó árbevétel és a közvetített szolgáltatások együttes értéke legfeljebb a nettó árbevétel 80 százalékáig vonható le. A kiskereskedők korábbi kérésének megfelelően azonban a törvényjavaslatba bekerült egy olyan rész is, ami szerint a kisebb adózók kisebb teherviselése érdekében a levonhatóság korlátozása sávosan, az árbevétel nagyságának függvényében történik meg. Az indoklás szerint az intézkedés elsősorban a kereskedelmi és energiaszolgáltató társaságokat érinti. Nem vonatkozik semmiféle korlátozás olyan vállalkozásra, amelynek árbevétele nem éri el az 500 millió forintot, a kapcsolt vállalkozásoknak azonban csoportszinten kell megállapítaniuk az adó alapját.

Csipszadó

Módosítják a csipszadó néven elhíresült, népegészségügyi termékadó egyes szabályait is. Az indítvány a korábbinál több alapanyagot vonna be a körbe, ennek ellensúlyozására viszont csökkentené az energiaitalok adójának mértékét.

Fizetni kellene ezután azok után az üdítők után is, amelyek hozzáadott cukrot tartalmaznak és amelyek cukortartalma meghaladja a 8 gramm cukor/100 milliliter mennyiséget. Nem kell adót fizetni azok után az italok után, amely több, mint 25 százalékos gyümölcs, illetve zöldséghányadot tartalmaznak, vagy legalább a fele tejalapanyagból van. Pontosítják az energiaital fogalmát is.

Eltérő lenne az adó mértéke az egyes energiaital-kategóriákban. Míg a magas koffeintartalmú, vagy koffeint és taurint egyaránt tartalmazó energiaitalok magasabb, 150 Ft/liter adómértékkel adóznának, addig az alacsonyabb koffeintartalmú, taurint nem tartalmazó italok adómértéke alacsonyabb (40 Ft/liter) lenne.

Erzsébet-utalvány A javaslat módosítja az Erzsébet-utalvány fogalmát és a béren kívüli juttatásnak minősülő juttatások meghatározását. A módosítás eredményeként az Erzsébet-utalvány 2013-ban is felhasználható lesz melegkonyhás vendéglátóhelyeken étkezési szolgáltatás vásárlására a fogyasztásra kész étel vásárlása mellett.

Egy korábbi törvény szerint a települési önkormányzat jegyzője a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermekeknek támogatást nyújt fogyasztásra kész étel, ruházat, valamint tanszer vásárlására felhasználható Erzsébet-utalvány formájában. A hatályos törvény azonban nem rendelkezik az ilyen támogatás adómentességéről, ezért a módosítás visszamenőleges hatállyal bevezeti ezt a törvénybe.

Kisadózók

A munkahelyvédelmi akcióterv kisadózókra vonatkozó szabályozás részletei vátoznak. A most elfogadott módosító javaslat azt tartalmazza, hogy mely esetben nem választható a kisadózó vállalkozások tételes adója. Például a biztosítási, pénzpiaci ügynöki tevékenységet és az ingatlan bérbeadást végző vállalkozások akkor nem választhatják az új adót, ha ténylegesen bevételük is származik e tevékenységből. A javaslat pontosítja azt is, hogy az adatszolgáltatási kötelezettség 1 millió forintos határának vizsgálatakor a kisadózó vállalkozás bevételének fogalmát kell alkalmazni. Így például a kisadózó vállalkozás által felszámított áfa nem számít bele az 1 millió forintba.

A módosító részletes szabályozza azt az esetet is, ha az egyéni vállalkozó meghal, tevékenységét pedig a hozzátartozók folytatják. Így például a kisadózó, elhunyt egyéni vállalkozó által elhatárolt veszteségnek évente 20-20 százalékát a tevékenységet folytató egyéni vállalkozó is köteles elszámoltnak tekinteni. (logsped)