Döntöttek az Európai Unió munkaügyi és szociális miniszterei. Munkaidőnek számít az aktív készenlét is, és egyenlő elbánás illeti meg a határozott és határozatlan időre szerződő munkavállalókat. A hajnalban megszületett egyezmény maratoni vita végére tett pontot. Az Európai Parlamentnek azonban még jóvá kell hagynia.

A legfontosabb, hogy hosszú idő után végre kimozdultunk a holtpontról, magyarázza az Európai Bizottság munkaügyekért felelős biztosa. A tagállamok pontosan hat éve nem tudtak megegyezni abban, mennyit is dolgozhatunk. A most született megállapodás 48 órában rögzíti a heti munkaidőt, ezt azonban - a dolgozó beleegyezésével és a kollektív szerződésbe foglalva - növelni lehet 60 órára, illetve ha egy tagállamban az inaktív időt, például az ügyeletet is beleszámolják, 65-re.

Meg kellett találnunk az egyensúlyt. Egyrészről meg kell védenünk a munkavállalókat, de ugyanakkor biztosítanunk kell a munkaerőpiac rugalmasságát is - közölte Marjeta Cotman, szlovén munkaügyi és szociális miniszter.

Az irányelvet várhatóan még idén ősszel tárgyalja az Európai Parlament, és ha a képviselők is rábólintanak, három éven belül minden tagállamban életbe kell léptetni. (Híradó)
(logsped)