A Busexpo részeként immár huszonötödik alkalommal rendezték meg az Országos Személyszállítási Szakmai Konferenciát május 8-án a zsámbéki drivingcamp Hungary-n. Az esemény plenáris ülésén a közlekedésfejlesztéssel és az autóbuszos személyszállítással összefüggő újdonságok és kormányzati intézkedések mellett a turizmusfejlesztés és a turisztikai mobilitás kérdései is terítékre kerültek.

A közlekedéspolitika aktualitásairól, a közlekedésfejlesztéssel és az autóbuszos személyszállítással összefüggő innovációkról és kormányzati intézkedésekről Érsek István közlekedési hatósági ügyekért felelős helyettes államtitkár számolt be. A magyar közlekedési szakpolitika központi elemei a hazai piac védelme, valamint a versenyképesség erősítése. A legfontosabb kihívásnak a közlekedési szektorban megjelenő technológiai fejlődésre való reagálást tekinti, amelyre az államnak és a piacnak is kiemelt figyelmet kell fordítania.

A kormányzat aktívan készül az automatizációra, a cél a munkahelyteremtés és a foglalkoztatás fenntartása az új technológiák nyújtotta lehetőségek között. Az automatizáció és a mesterséges intelligencia elterjedésének hatása hullámokban érvényesül, 2030-ra várható a vezető nélküli járművek nagy százalékú elterjedése. Egy felmérés szerint a munkaadók az automatizáció elterjedése ellenére 19%-kal tervezik növelni a munkavállalók létszámát, 64 % nem tervez változást, 12% csökkenteni fogja míg 5% nem tudja szükséges-e majd változtatnia.



A közúti úthálózat fejlesztése kapcsán Érsek István elmondta, 2024-ig a tervezett közútfejlesztési projektkeret 3200 milliárd forint. Stratégiailag a Magyar Falu Programhoz kapcsolódó mellékutak és helyi utak felújítása, valamint a megyeszékhelyek, kiemelt térségek bekötése a gyorsforgalmi úthálózatba két kiemelten fontos terület. A közösségi közlekedési hálózat fejlesztése kapcsán a kormányzati intézkedések az egységes alapelvek mentén kialakított integrált megoldásokat helyezik fókuszba, ennek a legfontosabb elemei az indokolatlanul párhuzamos kapacitások megszüntetése a vasúti és az autóbuszos alágazatokat összehangolva, a Helyközi Közösségi Közlekedési Információs Rendszer (HKIR) bevezetése, átlátható tarifa- és egy valóban utasbarát rendszer kialakítása.

Az autóbuszos közszolgáltatásban 2019. december 31-én járnak le a meglévő közszolgáltatási szerződések, 7 nagy és 7 kishálózat kialakítása van napirenden, melynek eredményeként egy jól követhető és mérhető rendszert kívánnak kialakítani, ami a hazai szereplők piacon maradását és versenyképességének növelését is biztosítja. Érsek István kitért a jelenleg pilot fázisban lévő, innovatív jármű alapú iskolabusz hálózat kialakításának legfontosabb elemeire is, a szolgáltatást három tankerületben - Budapest II. kerület, Debrecen, Kecskemét - fogják tesztelni.

Dr. Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatója kiemelte: "Az elmúlt években a turizmus folyamatos fejlődése tapasztalható, ami abban is megmutatkozik, hogy a vendégéjszakák száma az utóbbi két évben mintegy 10-10 százalékkal haladta meg az előző évit. A stratégiai ágazattá vált turizmus fejlődését fontos, hogy a közlekedési infrastruktúra is lekövesse, biztosítva ezzel a magas szintű mobilitást."

A kormány célja ugyanis az, hogy 2030-ra Magyarország legyen Közép-Európa vezető turisztikai térsége. Ennek a célnak elérése érdekében a Magyar Turisztikai Ügynökség a fejlesztés i források hatékony elosztása mellett pontosan célzott és targetált marketingtevékenységet is folytat, marketingköltségvetésük nagy részét pedig online felületekre fordítja. A vidéki turisztikai desztinációk fejlődése érdekében a következő évtizedben a kormányzat 828 milliárd forint forrást szán a magyar turizmus kifejezetten Budapesten kívüli fejlesztéseire. Jelenleg a magyar GDP 11%-át a turizmus adja, az ágazat a magyar GDP növekedésének duplájával nő évente, s a szektor 400 ezer embernek biztosít munkalehetőséget.

A Magyarországon eltöltött vendégéjszakák száma folyamatosan növekszik, és bár a felmérések szerint a turisták alapvetően elégedettek az itt kapott szolgáltatásokkal, mégis csak 25 százalékuk tervez visszatérni az országba. Ennek a számnak a növelése is a kormányzat és az MTÜ stratégiájának kiemelt célja, amit a szektor fehérítésével és a desztináció alapú fejlesztésekkel kívánnak elérni. Ennek lényege, hogy turisztikai térségekben gondolkodva integráltan kell fejleszteni a szálláshelyeket, a vendéglátást, a kultúrát, a programlehetőségeket, az infrastruktúrát és a közlekedést is.
(logsped)