Megállapodott a belföldi vasúti személyszállítási piacnyitás időpontjáról az Európai Tanács és az Európai Parlament. (MI)

Két lépcsőben, 2020-tól és 2023-tól fokozatosan megnyitják az uniós országok belföldi vasúti személyszállítási piacát az Európai Unió negyedik vasúti csomagja értelmében, amiről most született megállapodás az Európa Tanács és az Európai Parlament között. Ha ez megvalósul, a magyar pályákon a MÁV-nak akár több külföldi állami vagy magánvasúti társaság vonataival is versengenie kell.

A negyedik vasúti csomagról kötött megállapodás fokozatosan megnyitja a belföldi vasúti személyszállítási piacot a verseny előtt. Az Európa Tanács és az Európai Parlament által most tárgyalt jogszabály értelmében a jövőben valamennyi európai vasúti társaság végezhet szolgáltatást az unió egész területén.


Kép: Kojnok Jenő

Az újonnan belépő piaci szereplők az alku értelmében 2020-tól nyújthatnak majd kereskedelmi szolgáltatásokat, vagyis piaci alapon - állami támogatás nélkül - működtethetnek járatokat. Második lépcsőben, 2023-tól pedig - bizonyos esetek kivételével - a vasúti közszolgáltatási szerződések odaítéléséről is versenyeljárásokon kell majd dönteni, amelyek az összes uniós vasúttársaság számára elérhetők lesznek.

A MÁV-Startnak és a GYSEV-nek jelenleg 2023-ig van közszolgáltatási szerződése az állammal személyszállításra. Azután a költségvetésből támogatott járatok működtetéséért pályázniuk kell a szolgáltatóknak, köztük a MÁV-nak is. A tagállamoknak ugyanakkor - jól körülhatárolt esetekben - továbbra is lehetőségük lesz arra, hogy közvetlenül ítéljenek oda vasúti közszolgálati szerződéseket.

Brüsszel azzal érvelt a negyedik vasúti csomag elfogadása mellett, hogy a már liberalizált belföldi vasúti piaccal rendelkező tagállamokban - például Nagy-Britanniában - jellemzően megnövekedett a járatsűrűség, javult a szolgáltatások színvonala és csökkentek a díjak. Azt várják, hogy a fokozatos piacnyitás javítani fogja a vasúti szolgáltatások teljesítményét.

Az Európai Bizottság eredetileg 2019-re jelölte volna ki a piacnyitás végső időpontját, míg a tagállamok 2015 októberében elfogadott közös álláspontja 2026-ig kitolta volna ezt az időpontot, miközben a vasúti árufuvarozási piacot már 2007-ben liberalizálták. Az Európa Tanács most sikerként tekint a 2023-as végső időpontra.

Változásokat hoz az unió negyedik vasúti csomagja

Az európai belföldi vasúti személyszállítási piac 30-40 százaléka nyílt meg mostanáig a verseny előtt, alapvetően a nagy sebességű vasúti hálózaton. Többek között Olaszországban és Csehországban üzemeltet legalább két vasúti társaság járatokat ugyanazon a nagy sebességű vonalon.

A tagállamok többsége ugyanakkor a gyakorlatban mellőzi a közbeszerzési tendereket, ami az Európai Bizottság megítélése szerint az optimálistól messze elmaradó beruházási feltételeket eredményez.

A negyedik vasúti csomag két részből állt, az egyik a belföldi vasúti személyszállítási piaci szolgáltatások liberalizálásáról, a másik a vasúti infrastruktúra irányításáról szólt. A csomag technikai, a határok átjárhatóságát biztosító pilléréről már 2015 júniusában megállapodtak a törvényhozók.

Az európai vasúti társaságok tehát legkésőbb 2023-ig hátrányos megkülönböztetés nélküli hozzáférést élveznek majd valamennyi EU-tagállam piacához azzal a céllal, hogy ott belföldi személyszállítási szolgáltatásokat nyújtsanak. A teljes piacnyitás azt jelenti, hogy saját kereskedelmi szolgáltatást kínálhatnak más vasúti társaságokkal versenybe szállva, vagy részt vehetnek közbeszerzési tendereken. A közszolgáltatási szerződések odaítélése során a versenypályáztatás lesz a fő szabály.

Az EU-ban a belföldi vasúti személyszállítási piac nagyjából kétharmadát közszolgáltatási szerződések fedik le, ami évente 21 milliárd eurós piacot jelent.
(logsped)