Jelentősen változik 2017 januártól a cafeteria adózása, ugyanakkor bővül például a pénzbeli juttatással, amivel kapcsolatban nagyon pontosnak kell lenni a határidőkkel.

Szakértők szerint a cégeknek olyan juttatási rendszert kell kialakítaniuk, amely a munkavállalók igényeit maximálisan, ám minimális adminisztráció mellett szolgálja ki.

A korábbi években népszerű cafeteria elemeinek jelentős része - ideértve az Erzsébet-utalványt, a munkahelyi étkeztetést, az iskolakezdési támogatást, a helyi utazási bérletet, az iskolarendszerű képzés munkáltató által átvállalt költségét, továbbá az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztári, egészségpénztári és önsegélyező pénztári hozzájárulásokat - 2017-től már csak a jelenleginél jóval kedvezőtlenebb adózási feltételekkel juttatható a munkavállalók számára. Ez azt jelenti, hogy az előbbiekben nevesített juttatások után a kifizetőnek 14 százalékos egészségügyi hozzájárulás helyett már 27 százalékot kell fizetnie.

Újdonság azonban, hogy a jövő évtől béren kívüli juttatásként adható pénzbeli juttatás is, továbbá az óvodai szolgáltatással is bővül az adómentesen nyújtható juttatások köre. Mindemellett továbbra is adómentesen biztosítható a sportrendezvényre és kulturális szolgáltatásra szóló belépő, valamint a munkáltató által nyújtott törvényben meghatározott feltételek mellett nyújtott lakáscélú támogatás.

"A munkáltatók számára fejtörést okozhat, hogy a megváltozott feltételek mellett hogyan alakítsák ki a cafeteria keretein belül választható juttatások körét. A cafeteriának az egyik legfőbb előnye, hogy a munkavállalók különböző életszakaszaikban különböző juttatásokat preferálnak: például egy fiatalnak a lakáshoz jutás, míg egy nyugdíj előtt álló dolgozónak az önkéntes pénztári befizetés élvezhet prioritást, miközben a munkáltató az adómentesen nyújtható, egészségügyi biztosítással kívánja a munkából kieső időt csökkenteni" - emelte ki Horváthné Szabó Beáta, a Deloitte Zrt. adóosztályának igazgatója.
(logsped)