2011 január 1-tól jön az egykulcsos adórendszer, sávosan emelkedik majd a gáz ára, dönteni kell a magán-nyugdíjpénztári tagságról, és drágul az úthasználat.
Kamatjövedelemre háruló adó kulcsa (Kamatadó) is 20%-ról 16%-ra csökken.

Egykulcsos, arányos, családi adórendszer

A legfontosabb és mindenkit érintő változás, hogy 2011. január 1-jével életbe lép Magyarország eddigi legalacsonyabb, 16%-os egykulcsos adórendszere, amelynek köszönhetően mindenki keresetével arányosan adózik. Így az eddiginél jóval kevesebb adóteher terheli az eddig magasan adóztatott munkabéreket. A szabály egyszerű: aki tízszer annyit keres, az tízszer annyit adózik, és minél több gyermeket nevel valaki munka mellett, annál kevesebbet adózik.

Az új adórendszer legnagyobb nyertesei azok a munkavállalók, akik gyermeket nevelnek. Számukra jelentős támogatást jelent a családi adórendszer bevezetése - bruttó keresetüktől és a gyermekek számától függően - havi több ezer, de akár több tízezer forinttal marad több a fizetéskor a borítékban. A családi adólap-kedvezmény - az eltartottak lélekszámától függően - kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként egy és kettő eltartott esetén 62. 500 forint, három és minden további eltartott esetén 206 250 forint.

Az intézkedés hatására, egy átlagos munkabérrel rendelkező gyermeket nevelő szülő eddigi nettó fizetésénél akár 10-20%-kal is többet kaphat fizetéskor, illetve a többgyermekes családok többsége teljes mértékben mentesül a személyi jövedelemadó fizetése alól.

A január elsején életbe lépő új adórendszer gyermekkedvezményei 2011-ben több mint hatszázezer szülőt mentesíthetnek az adófizetés alól. Az egygyermekes szülők 58 százalékától, a két gyermeket nevelők 68 százalékától, míg a háromgyermekesek 98 százalékától nem kér személyi jövedelemadót az állam. Jövőre 456 ezer egygyermekes szülő dolgozhat majd bejelentett módon. Az érintettek közterhét - az adójóváírás mellett - a gyermekkedvezmény is csökkenti adóban kifejezve, havonta tízezer, évente összesen 120 ezer forinttal. Jövőre az egy kisgyermeket nevelők 58 százalékától egy fillért sem kér majd el az állam személyi jövedelemadó (SZJA) címén.

Az új adórendszer hosszútávon a családok támogatása és a munkahelyteremtés ösztönzése révén, Magyarország alapvető problémáiból való kitörést segítheti: a munkanélküliségből, a gazdasági megtorpanásból, és a demográfiai válságból.

Szuperbruttó

Egyelőre megmarad az úgynevezett szuperbruttósítás rendszere, amely szerint az adóalapot a járulékterhekkel növelni kell, vagyis lényegében 1,27-tel meg kell szorozni. A törvényjavaslat ugyanakkor rögzíti, hogy 2012-ben ez a szorzó felére csökken, majd 2013-tól megszűnik.

Új gázár-szabályozás: nem lesz gázáremelés a lakosság kétharmadánál

2011. január 1-je a korábbi évektől eltérően új lesz a tekintetben is, hogy a lakosság nagy részénél egyáltalán nem emelkedik a gáz ára, 1200 köbméteres fogyasztásig a kormány fenntartja az ármoratóriumot. A 2011. január 1-jétől életbe lépő rendszerrel a kormány célja garantálni, hogy a kevésbé tehetős rétegek, a nagycsaládosok és a nyugdíjasok terhei ne emelkedjenek. A 2010 júniusától bevezetett ármoratórium már eddig is 15-20 százalék közötti áremeléstől kímélte meg a lakosságot.

Az elmúlt 8 év után, amikor minden egyes év elején görcsbe rándulhatott a fogyasztók gyomra, az idei január némi fellélegzést adhat, ugyanis a kormány beavatkozásának, illetve az életbe lépő új sávos gázár-szabályozásnak köszönhetően a lakosság jóval védettebb az irracionális gázáremeléstől.

A fogyasztók 57%-ánál (1200 köbméter fogyasztásig) egyáltalán nem változik a gáz ára. A fogyasztók 9%-ánál (1200-1500 köbméter között) is csupán minimális 0,7%-os növekedés várható. Ebbe a két kategóriába (tehát a fogyasztók összesen 66%-ba) esik a nyugdíjasok és az átlagos lakást fenntartó magyar családok tetemes része.

A többi (1500 köbméter fölötti) fogyasztó esetében sem éri el sehol az árnövekedés a kétszámjegyű mértéket.

Ezzel kapcsolatban fontos azt is tudni, hogy 2011. április 30-ig nem változik a jelenlegi gáz- és távhő ártámogatási rendszer. Azok a szociálisan rászorultak, akik 2010-ben jogosultak voltak az energiaár támogatásra 2011. április 30-ig automatikusan jogosultak maradnak, vagyis nekik januárban ez ügyben nincs szükség ügyintézésre. 2011 szeptemberétől azonban megváltozik az energia-ártámogatási rendszer, beépül a lakásfenntartási támogatásba, és hagyományos fűtésre (pl. szén és fatüzelésre) is igénybe vehető lesz, áprilist követően új kérelmek beadására lesz szükség, amelyeket az eddigi gyakorlattól eltérően az önkormányzatok fognak elbírálni.

Nyugdíjrendszer átalakítása

A mostani és jövőbeni nyugdíjak biztonsága érdekében 2011-ben megkezdődik a nyugdíjrendszer átalakítása. Megszűnik a kötelező magánnyugdíj-pénztári tagság, és ezzel együtt a kormány megszünteti a magánnyugdíj-pénztárakba történő átutalásokat. A munkavállaló választhat, hogy az állami nyugdíjrendszer tagja lesz, vagy önkéntes alapon magánnyugdíj-pénztárba teljesít nyugdíjcélú befizetéseket. Ezeket kiegészítheti még önkéntes megtakarításokkal.

Az intézkedés célja, hogy az állami nyugdíjalap 12 éve egyre növekvő hiányát a kormány megszüntesse, a nyugdíjjárulékok fizetését az állami nyugdíjalapba terelje, és így a mostani és jövőbeni nyugdíjasok nyugdíját megvédje.

A nyugdíjjárulékból keletkező bevételeket a kormány kizárólag két célra használja fel. Az első, hogy "nyugdíjat a nyugdíjra" elv mentén a kormány a nyugdíjjárulék származó bevételeket a nyugdíjak kifizetésére fordítja. A másik fontos cél, hogy a kormány e bevételeket az állam, a gazdaság, a lakosság terheinek csökkentése érdekében az elmúlt 8 évben elszabadult államadóság csökkentésére fordítja.

Annak a munkavállalónak, aki önkéntes magánnyugdíj-pénztári tag szeretne maradni, 2011. január 31-ig kell nyilatkoznia erről és munkáltatójukat is értesíteni. Az állami nyugdíjrendszerbe visszalépők számára az állam garantálja az egyéni számlavezetést, az esetleges reálhozam adómentességét, és a magánnyugdíj-pénztárnál keletkezett veszteség kompenzálását.

Sztrádamatrica

Január 1-jétől az ötödik éve változatlan úthasználati díjak átlagosan 8,7 százalékkal emelkednek. A D1, vagyis a személyautókra érvényes, 4 napos matrica, szezonon kívüli kedvezményes ára megszűnik. A 4 napos matrica személyautókra egységesen 1650 forintba, az egyhetes pedig 2750 forintba kerül majd.

Első teljes adóév a 10%-os társasági adóval

Tény, már fél éve, 2010. július 1-jén életbe lépett a társasági adó csökkentése, de 2011 lesz az első teljes adóév, amikor a hazai vállalkozások 500 millió forintos adóalapig a korábbi 19 % helyett mindössze 10 % -os társasági adót kell, hogy fizessenek.

Az egykulcsos adózás és a társasági adó csökkentésének köszönhetően 600-700 milliárd forinttal több marad a magyar lakosságnál és a vállalkozásoknál.

Az adócsökkentés közel 262 ezer pozitív adóalappal rendelkező társas vállalkozás terheit mérsékli. A versenyképesség további növelése érdekében a kormány már most törvénybe foglalta, hogy 2013. január 1-jétől az arányosság jegyében teljesen egykulcsossá alakítja a társasági adó rendszerét úgy, hogy általános jelleggel, az adóalap nagyságától függetlenül 10 százalékos lesz a fizetendő társasági adó mértéke.

Az adócsökkentés eredményeképp Magyarország fogja nyújtani a legkedvezőbb adózási környezetet a kelet-közép-európai térségben, aminek kézzelfogható eredménye lesz a tőkevonzó képesség növekedése és az új munkahelyek teremtése.

Jelentős mértékben bővül az egyszerűsített beszámolót készítők köre

Az egyszerűsített beszámoló készítését a korábbinál szélesebb vállalkozói kör választhatja 2011. január elsejétől. Ezentúl egyszerűsített éves beszámolót készíthetnek - akár a 2010-es évre is - a zártkörű részvénytársaságok, illetve azok a magyar leányvállalatok, akiknek fölérendelt külföldi anyavállalata van, és a nemzetközi szabályok szerint vonják bele a konszolidált beszámolóba.

Ezen túlmenően a naptári évtől eltérő üzleti évet választók is egyszerűsített beszámolót készíthetnek, illetve a külföldi cégek magyarországi fióktelepei is dönthetnek az egyszerűsített beszámolási formáról. Természetesen minden vállalkozásnak továbbra is figyelemmel kell lennie a számviteli törvény által meghatározott mértékhatárokra, mert ezek a feltételek továbbra is fennállnak.

Csökken a kamatadó mértéke, egyúttal az "adózási kiskapuk" bezárultak

2011. január elsejétől az egykulcsos személyi jövedelemadózás bevezetésével a kamatjövedelemre háruló adó kulcsa is 20%-ról 16%-ra csökken. Ezzel egyidejűleg a nyitott "adózási kiskapuk" bezárulnak: jövőre kamatadót kell fizetni a nyitott kamatperiódusú, 2006. szeptember 1-je előtt kötött betét-, folyószámla-, bankkártya- és takarékbetét-konstrukciók kamatára, valamint a 2006. szeptember 1-jét megelőzően kötött életbiztosítási szerződéshez kapcsolódó befizetés hozamára is.

A rendelkezés a számlákon lévő teljes összeget érinti, azonban a befizetések idejétől függetlenül csak a 2010. december 31-ét követő időszakra járó hozamból kell levonni a kamatadót.

Új lehetőség a hazai vállalkozásoknak

Az elmúlt félévben több a hazai vállalkozásokat segítő állami támogatású hitelprogramot indított a kormány. Január 1-jétől újabb, eddig égetően hiányzó lehetőség nyílik meg a hazai vállalkozások előtt: Széchenyi Önerő Hitel Program indul a pályázati források nagyobb arányú kihasználása és a sikeresen megvalósuló projektek számának növelése érdekében (a hitel maximum 50 millió forintos, legfeljebb 10 éves futamidejű). Ez lehetővé teszi, hogy akár önerő nélkül vagy minimális önerővel kezdjen valaki sikeres vállalkozásba.

A Széchenyi Kártya Forgóeszköz hitel 2010. augusztus 1-jétől működik (a vállalkozások hitel-portfóliójának racionalizálása, piacaik megtartása és bővítése érdekében legfeljebb 25 millió forintos, legfeljebb 3 éves futamidejű). A Széchenyi Beruházási hitelprogram szeptember 1-jétől működik (maximum 50 millió forintos, legfeljebb 10 éves futamidejű, a beruházások ösztönzése, a vállalkozások piacainak megtartása és bővítése érdekében).

Nő a minimálbér

2011. január 1-jétől a minimálbér havi 78000 Ft, a garantált bérminimum havi 94000-Ft lesz. A munkáltatók és a munkavállalók megállapodása szerint 2011-ben 4-6%-os az ajánlott béremelés mértéke.

Akinek jövőre csökkenne a bére a közszférában, az kompenzációt kap

A kormány elkötelezett abban, hogy a minimálbér emelése mellett a közszférában is meg kell tenni a szükséges lépéseket ahhoz, hogy a közszférában dolgozó munkatársak egyikének se csökkenjen jövőre a rendszeres nettó jövedelme. A közszférában az állami takarékosság jegyében nem lesz béremelés.

A kormány az alacsony és közepes keresetű, gyermekek utáni családi kedvezményre nem jogosult munkatársak fizetését egy rendszeres havi kompenzációs összeggel egészíti ki, aminek hatására senkinek sem fog csökkeni a kézhez kapott nettó rendszeres jövedelme.

A gyermekes munkavállalók esetében a nettó keresetnövekedés a családi kedvezmény bevezetésével többségében biztosított. Amennyiben a gyermekes munkavállaló olyan alacsony keresettel rendelkezik, hogy nem tudja kihasználni a családi kedvezmény nyújtotta előnyöket, akkor ő is jogosulttá válik a kompenzációra.

A kompenzáció a költségvetési szerveknél bármely érintett (közalkalmazotti, köz- és kormánytisztviselői, fegyveres vagy igazságügyi) jogviszonyban foglalkoztatottra kiterjed.

A Kormány a fenti intézkedésével eléri, hogy a közszféra egyetlen munkavállalójának sem csökken a nettó havi jövedelme.

Egyszerűsödik a személyi jövedelemadó bevallás

2011. január elsejétől megnyílt a lehetősége annak, hogy a magánszemélyek a 2011. évi jövedelmeikről bevallás helyett adónyilatkozatot tegyenek. Az adónyilatkozat benyújthatóságát a személyi jövedelemadózás rendszerének egyszerűsítése, illetve az egykulcsos adórendszer bevezetése tette lehetővé.

Ezzel az intézkedéssel mintegy 3 millió magánszemélynek elegendő lesz egy 1 oldalas adónyilatkozatot beadnia, amelyben elismeri, hogy a munkáltatója megfelelően vonta le a közterheket, és kérheti, hogy a nyilatkozatot a hatóság adóbevallásként dolgozza fel.

Jelentősen egyszerűsödik a 2010. évi jövedelmekről benyújtandó személyi jövedelemadó bevallás is: a jelenlegi 36 oldalas nyomtatvány helyett csupán 12 oldalas nyomtatványt kell kitöltenie az adózóknak.

Családtámogatások

A kormány - vállalását betartva - 2 évről 3 évre emelte a GYES időtartamát a szociális és családügyi törvények módosításával. A kormány megteremtette az örökbefogadói GYES lehetőségét, amelyet a gyermek 10 éves koráig 6 hónap időtartamra vehetnek igénybe az örökbefogadó szülők. Visszaállította a kormány azt a gyakorlatot is, hogy ha egy édesanya visszamegy dolgozni, akkor csak a részmunkaidős, heti 30 órás munkaidő mellett kapja meg a GYES-t, a nyolcórás munkaidő mellett már nem.

A 35 éven aluli lakásszerző fiatalok részletfizetést kapnak

2011. január elsejétől a kormány az otthonteremtés elősegítése érdekében egy új kedvezményi szabályt épített be az illeték törvénybe. A rendelkezés alapján az első lakását megszerző, 35. életévét be nem töltött fiatal kérelmére az adóhatóság automatikusan legfeljebb 12 havi pótlékmentes részletfizetést biztosít a lakásvásárlást terhelő illeték megfizetésére.

Eddig a kérelmező fiatalok vagyoni jövedelmi helyzetétől függött, hogy kaphatnak-e részletfizetést, vagyis igazolniuk kellett, hogy az illeték egyösszegű megfizetése aránytalanul súlyos megterhelést jelent részükre.

Átalakul a közfoglalkoztatás

Jelentős változások lépnek életbe 2011-től a közfoglalkoztatás területén. A változások alapja egy alapvető szemléletváltás: a közfoglalkoztatást a kormány áthidaló megoldásként kezeli, amelynek igazságosan, hatékonyan és átláthatóan működőnek kell lennie. A cél, hogy olyan közfoglalkoztatási rendszer működjön, amely nem hat az elsődleges munkaerőpiac ellen.

Megszűnik a rendelkezésre állási támogatás (RÁT) és helyette bérpótló juttatás (BPJ) lesz. Ennek mértéke megegyezik a jelenlegi RÁT összegével, azaz a mindenkori öregségi nyugdíj minimuma, 28500 forint. 2011-ben legalább 30 nap munkaviszonnyal kell rendelkeznie annak, aki a rákövetkező évben, 2012-ben bármilyen ellátásban szeretne részesülni. Ha valakinek nincs meg a 30 nap munkaviszonya, ezt a feltételt úgy is lehet teljesíteni, hogy hat hónapig munkaerő-piaci képzésben, programban vesz részt.

Az önkormányzatoknak a kormány lehetőséget ad arra, hogy rendeletben szabályozzák a saját lakókörnyezet rendben tartási kötelezettségét, és aki a lakókörnyezetét nem tartja rendben, az nem lesz jogosult ellátásra. Jelenleg csak a végzettségének megfelelő vagy annál eggyel alacsonyabb szintű munkát köteles elvállalni a munkanélküli. Ez jövőre megváltozik, és köteles elfogadni a munkaügyi szervezet által felajánlottat is.

Jövőre bővül a közfoglalkoztatásban résztvevő munkáltatók köre is. Januártól a cégek - ha hátrányos helyzetű munkanélkülit szeretnének foglalkoztatni - a vállalkozásban, akkor maximum 8 hónapig a bruttó bér- és járulék 70 százalékát kaphatják meg támogatásként, és ez 4 hónapos foglalkoztatási kötelezettséggel társul. A Start és a Start Extra kártyának a kedvezményeit is lehetőség lesz igénybe venni a továbbfoglalkoztatási 4 hónap alatt.

Az önkormányzatokon kívül az egyházak, a civilszervezetek és a kisebbségi önkormányzatok is lehetőségük lesz pályázni a közfoglalkoztatás keretében.

Az új közfoglalkoztatási program három fő elemet - az országos, illetve az önkormányzati 6-8 órás, valamint az önkormányzati 4 órás rövidebb idejű közfoglalkoztatást - tartalmaz. Bizonyos esetekben az önkormányzati közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó dologi kiadásra is biztosítanak egy meghatározott keretet.

A 2011-re áthúzódó közmunkaszerződéseket az önkormányzatok 2011. február 28-ig ezt alkalmazhatják, ezután pedig az új finanszírozási modell alapján kell szerződést kötniük az érintettekkel.

Kedvezményes a nők részmunkaidős foglalkoztatása

2011 január 1-jétől azok munkaadók, akik készek részmunkaidős foglalkoztatást is nyújtani a nőknek eddigi 27%-os TB járulék helyett mindössze 20%-os járulékot kell, hogy fizessenek. A kormány azt reméli az intézkedéstől, hogy a nők foglalkoztatási esélyeit javítani tudja és azoknak a női munkavállalókat is képes munka lehetőséget juttatni, akik eddig pl. a gyermeknevelés mellett nem tudtak részmunkaidőben munkát vállalni. Az intézkedés részben összefügg a gyes feltételeinek megváltoztatásával: a gyes ismét 3 év, és heti 30 órában munka vállalható mellette.

Nyugdíjak: nyugdíjemelés, nők nyugdíjazás, nyugdíjak megmentése

Nyugdíjemelés

2011. január 1-jétől 3,8%-kal emelkednek a nyugdíjak.

Nők 40 év munkaviszony utáni nyugdíjazása

Ugyancsak a kormány egyik fontos és teljesített vállalása, hogy 40 év munkaviszony után minden nő nyugdíjba mehet, az erről szóló törvényt december 20-án fogadta el az Országgyűlés. Az új törvény egyszerre ismeri el a nők munkában és gyermeknevelésben való helytállását. Januártól az öregségi teljes nyugdíjra lesz jogosult - az életkortól függetlenül - az a nő is, aki legalább 40 év jogosultsági idővel rendelkezik.

A jogosultsági időbe beleszámít a kereső tevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerzett szolgálati idő, valamint a gyermekneveléssel szerzett szolgálati idő legfeljebb 8 évig (a terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban eltöltött időszak). Öt gyermek felnevelése esetén viszont egy évvel, minden további gyermek esetén pedig újabb egy-egy évvel, de összesen legfeljebb hét évvel csökken a nyugdíjjogosultság ideje.

Azok az édesanyák, akiknek súlyosan fogyatékos, vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel ápolási díjat állapítottak meg, elegendő a 40 év helyett 30 év jogosultsági időt igazolni.

A jogosultsági időbe nem számít a tanulmányi idő, a munkanélküli ellátás és a megállapodás alapján fizetett nyugdíjjárulékot a kedvezményre való jogosultság szempontjából nem veszi figyelembe.

Az érintettek 75-100 százaléka él a kedvezmény lehetőségével, és nyugdíjba megy, akkor ez az első évben, azaz 2011-ben 18-24 ezer nőt érinthet.

98%-os végkielégítési különadó

Ahogy arról már sokat lehetett hallani, a közpénzből fizetett többmilliós végkielégítések megszűnnek, és a 2005 óta kapott végkielégítésekre állami vezetők esetében 2 millió fölött, a közszféra munkavállalói esetében 3,5 millió forint felett 98%-os adót kell fizetni. A szigorú szabályt 2010. december 30-tól kell alkalmazni, ami azt jelenti, hogy az érintett munkáltatók (pl. költségvetési intézmények) ezentúl eleve levonják az esetleges nagy összegű végkielégítés összegéből az adót. (hírközpont)