Logisztika
     Spedició, Fuvar.
     eTudakozók
     Térszerkezet
     Kapcsolódók
     Közlekedés
     Információs társ.
     Vállalat
     Minőségbiztosítás
     EU
     Egyéb



Vállalkozás

Kapcsolódó oldal:  



A Széchenyi kártya program legtöbb hiteltípusában 100 millió forintra emelik a felvehető maximális hitelkeretet. (hirado.hu)
(logsped)
2017.09.04.

Legkésőbb 2017 szeptember 29-ig minden vállalkozásnak be kell jelentenie az adóhivatal számára, ha székhelyszolgáltatást vesz igénybe. (Híradó)
(logsped)
2017.08.16.
2017 augusztus végéig a cégkapura kötelező regisztrálni minden gazdálkodó szervezetnek, tehát a gazdasági társaságoknak, de például az alapítványoknak is.
(logsped)
2017.08.13.
A kis- és középvállalkozások digitalizációját elősegítő három pályázatra március 8-tól lehet beadni a támogatási kérelmeket. (MTI)
(logsped)
2017.03.07.
2017 március 8-tól lehet benyújtani a kis- és közepes vállalkozások digitalizációját segítő, összesen 54 milliárd forintos keret pályázatait - közölte a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium. (MTI)
(logsped)
2017.02.01.
Jóváhagyta az azonnali fizetési szolgáltatás működési modelljét a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Pénzügyi Stabilitási Tanácsa (PST), ezzel a 10 millió forint alatti átutalások másodpercek alatt teljesülhetnek. (MNB)
(logsped)
2016.12.18.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a BISZ Központi Hitelinformációs Zrt. a közeljövőben elindítja a kis- és középvállalati hitelinformációs szolgáltatását, a bankok ennek segítségével információt kaphatnak arról, hogy a kis cégek mennyire képesek fizetni hiteltartozásukat.(MNB)
(logsped)
2016.08.26
Az elmúlt hónapokban több vállalat kereskedelmi partnereinek nevében ismeretlenek saját számláikra utaltathatták át a felek közti kereskedelmi ügyletek ellenértékét, megkárosítva az érintett cégeket. Az MNB óvatosságra inti a hazai társaságokat. (MNB)
(logsped)
2016.03.27.
2016. március 2.-án elfogadta az Országgyűlés azt a törvénymódosítást, amelynek köszönhetően a korlátolt felelősségű társaságok (kft.) egy év haladékot kaptak a tőkeemelésre. (MTI)
(logsped)
2016.03.02.
A honlapon több mint hatvan videóban igyekszik válaszolni az úgynevezett startup kultúrával kapcsolatos kérdésekre. (M1)
(logsped)
2015.12.28.
A jövőben minden cégnek elektronikusan kell megküldenie a beszámolóját a céginformációs szolgálat részére, amelyik társaság ezt felszólításra is elmulasztja, 300 ezer forint mulasztási bírságot fizet. (MTI)
(logsped)
2015.11.03.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2016 januárjában elindítja a Növekedéstámogató Programot (NTP), ami a bankok piaci hitelezéshez való visszatérését segíti elő. (MTI)
(logsped)
2015.11.03.
A bankok közötti napközbeni átutalásokat szeptember 7-től, hétfőtől 2 óra helyett átlagosan 1 óra alatt írják jóvá az ügyfelek bankszámláin. (MTI)
(logsped)
2015.09.05.
Lehetővé tenné a csalások legtöbbjének felszámolását - mondta az NGM helyettes államtitkára a Napi Gazdaságnak.
(logsped)
2015.07.31.
Az új Polgári törvénykönyvet (Ptk.) hatályba léptető törvény meghatározza azokat a végső határidőket. Az első határidő március 15. (MTI)
(logsped)
2015.03.07.

A Növekedési Hitelprogram (NHP), idei évi mintegy 500 milliárd forintos keretösszegén felül az MNB Monetáris Tanácsa további 500 milliárdot különített el az új NHP+ konstrukcióra, amely március 16-án indul. (MTI)
(logsped)
2015.02.19.

Jelentősen változik a társaságok adózása jövőre, többek között szigorodnak az elhatárolt veszteség felhasználásának szabályai és társaságiadó-alap kedvezményt lehet igénybe venni a felsőoktatási intézmények támogatása esetén is. (MTI)
(logsped)
2015.01.02.
A Kristály Nonprofit Kft. 15-20 betelepülő vállalkozás számára alkalmas inkubátorházat létesített Tata határában 350 millió forintos ráfordítással - közölte a vállalkozás ügyvezetője. (MTI)
(logsped)
2014.11.30.
A vállalkozások többségét érinti az a szabály, amely szerint a számlázó programot be kell jelenteni az adóhatóságnak. (mfor)
(logsped)
2014.09.11.
Az Eximbank új mikrohitelprogramjában a cégek kedvezményes kamatozású folyószámla-hitelkeretet igényelhetnek majd a részt vevő hitelintézetektől - jelentette be a nemzetgazdasági miniszter (MTI)
(logsped)
2014.05.22.
A kis és közepes járműflottát fenntartó cégek feltöltő kártyás megoldás segítségével, a vállalkozók előre feltölthetik számlájukra a tankolásra szánt összeget. Igy kontrollálhatják az üzemanyagköltéseket, s ezzel csökkenteni tudják kiadásaikat.
(logsped)
2014.05.14.
2014 március 15-től hatályos új Ptk. megtartja az eddigi gazdasági társasági formákat, de a szabályok egy része változik, az egyik legjelentősebb ezek közül, hogy a kft.-k törzstőkéje ismét 3 millió forintra emelkedik. (MTI)   
(logsped)
2014.03.12.
2014-ben a kis- és közepes vállalkozások (kkv) számára a tavalyihoz hasonló összegű, 13 milliárd forintos támogatási forrás áll rendelkezésre új munkahelyek teremtésére. (MTI)    
(logsped)
2014.01.12.

Több mint kétszázezer hazai kft-t - nagyjából az összes rendben működő cég felét - érinti a 2014 március 15-én életbe lépő új Polgári Törvénykönyv (Ptk.) törzstőke követelményre vonatkozó változása - derül ki a Céginfo.hu által csütörtökön közölt adataiból. (MTI)    
(logsped)
2013.11.21.
Az Új Széchenyi Terv, valamint az államilag támogatott kedvezményes hitelprogramok összességében és egyenként is hozzájárultak ahhoz, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások jobban teljesítsenek. (MTI)    
(logsped)
2013.08.21.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa 50 százalékkal, 750 milliárd forintra emelte meg a júniusban induló növekedési hitelprogram első két pillérének keretösszegét - jelentette be Matolcsy György jegybankelnök szerdai sajtótájékoztatóján. (MTI)   
(logsped)
2013.05.30.
Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (továbbiakban: Áfa törvény) 169. § d) pontja értelmében bizonyos esetekben – de nem mindig – a befogadó neve és címe mellett a számlán a számlabefogadó adószámát is szerepeltetni kell. (NAV)   
(logsped)
2013.05.17.
A növekedés támogatására és a hitelezés bővítésére három intézkedésből álló növekedési hitelprogram indításáról döntött a jegybank monetáris tanácsa - jelentette be a testület eseti, csütörtöki ülését követően Matolcsy György jegybankelnök. (MTI)   
(logsped)
2013.04.05.
Megjelent a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) rendelete a pénztárgépek és taxaméterek műszaki követelményeiről, a nyugtakibocsátásra szolgáló pénztárgépek és taxaméterek forgalmazásáról, használatáról és szervizeléséről, valamint a pénztárgéppel rögzített adatok adóhatóság felé történő szolgáltatásáról, illetve az ez alóli mentességről. (MTI)   
(logsped)
2013.02.18.
Harminchárom járás tartozik majd az úgynevezett szabad vállalkozási zónákhoz - jelentette be Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár a kihelyezett kormányülés után tartott sajtótájékoztatón. (MTI)   
(logsped)
2013.01.24.
A cégeljárási törvény módosítása tette lehetővé azt, hogy a céginformációs szolgálat 2012 július 16-tól ellenőrizze a cégek adatait (MTI)   
(logsped)
2012.07.17.
Több mint ötmillió vállalkozás lélegezhet fel Európában egy most elfogadott adminisztrációs könnyítés után, amelyre az uniós tagországok versenyképességi ügyekért felelős miniszterei mondtak igent. A javaslatotaz Európai Parlament is jóvá kell hagyni.   
(MR)
2011.06.06.

2011. március 10-én átadták a Debrecenben a 2800 m2 alapterületű Cívis Inkubátorházat.
  
(ÖS)

2011.04.11.

Egy közelmúltban hatályba lépett jogszabályváltozás megváltoztatta a számlázásra vonatkozó szabályokat, így megszűnt a jogszabályi különbségtétel a számla eredeti és másolati példánya közt.   
(NG)
2010.10.17.
2010 08 13-án a Magyar Közlönyben közzétették, kihírdették az államfő által aláírt pénzügyi és gazdasági törvénycsomagot. Többek között augusztusban megszűnik a jelzálogalapú devizahitelezés az ingatlanokra vonatkozóan, visszamenőlegesen csökken a társasági adó, szeptemberben pedig a közszférában életbe lép a bérplafon, és különadót kell fizetniük a bankoknak.   
(haon)
2010.08.14.
2010 augusztus 2-án indul az új Széchenyi Kártya Programban az, akár hároméves futamidejű forgóeszközhitel, 2010 szeptembertől pedig csatlakozik a legfeljebb 50 milliós kerettel, maximum tíz éves futamidővel a Széchenyi Beruházási hitel. 2011 januártól indul az 50 millió forint összegű és 10 éves futamidejű Széchenyi Önerőhitel.   
(KA-VOSZ Zrt)
2010.08.01.

Dániában az állami hivatalok jelentős része már nem is fogad be mást, csak elektronikusan küldött dokumentumokat, ezzel védi a környezetet, spórol az államnak és az állampolgárnak.   
(logsped)
2010.06.29.

16 százalékos egykulcsos családi adózás, különadó a bankokra, jelentősen mérsékelt társasági adó, takarékoskodás az állami szférában.   
(MR)
2010.06.08.
Az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) Pólus Programban az indulás óta 55 milliárd forint támogatást nyertek a vállalkozások együttműködésére létrejött klaszterek.   
(MR)
2010.06.07.
Az új csődtörvénytől a csődeljárás gyakoribb alkalmazását várják a szakértők. A gazdasági nehézségekben lévő adósok számára különösen az automatikus fizetési haladék (moratórium) lehet vonzó.   
(HGV)
2009.10.08.
A napon belüli bankok közötti átutalás
Miért tart még manapság is 1-2 napig amíg az egyik bankból megérkezik a másik bankba a pénz?   
(Index)
2009.07.02.

Jelentősen nőtt a fizetésképtelen cégek száma
Közel 25 százalékkal, csaknem 7000-re nőtt a fizetésképtelenséggel kapcsolatos magyarországi cégeljárások száma 2009 első negyedévében.   
(logsped)
2009.04.29.

A cégbeszámolókat elektronikusan kell benyújtani
A cégek csak elektronikusan nyújthatják be beszámolóikat a cégbíróságnak májustól. (mfor)   
2009.04.22.

Az innováció finanszírozási lehetöségei a KKV-k számára

Szerdán "Az innováció finanszírozási lehetőségei a kis és középvállalkozások számára" címmel a DA-RIÜ Khe. egynapos képzést szervezett.   
(logsped)
2009.04.20.

E-számla Magyarországon
Az e-számlázás és az e-archiválás bevezetése jelentős költségmegtakarítást eredményezne a hazai vállalatoknak. (rerminál)   
2009.04.14.

Válság: mérséklik a kkv-k informatikai beszerzésüket
A kis- és középvállalkozások mintegy 70 százaléka csökkenti informatikai beszerzését az idén a gazdasági válság hatására.   
(VG)
2008.03.30

Eltörölték a 250 ezer forint feletti készpénztilalmat
Országgyűlés a február elsejével eltörölte a 250 ezer forint feletti készpénztilalmat.   
(DM)
2009.02.24.

Újabb adminisztrációs teher a vállalkozásokon és a könyvelőkön
Február elsejétől magánszemélyenként és jogcímenként kell megadni, hogy a számított és levont járulékokból mennyit utalt át ténylegesen a munkáltató.   
(HGV)
2009.02.02.

Elektronikus számlázás az európai unión belül
Az elektronikus számlázás európai unión belüli elterjesztésére tett javaslatot az Európai Bizottság   
(PB)
2009.01.29.

Köztartozásmentes adózói adatbázis
Köztartozásmentes adózói adatbázissal bővíti elektronikus szolgáltatásainak körét az APEH.   
(APEH)
2009.01.26.

A vállalkozások háromnegyede már érzi a válságot
A magyar cégek 78 százaléka már saját bőrén is érzékeli a gazdasági válság negatív hatásait.   
(logsped)
2009.01.19.

A telephely-engedélyezés egyszerűsödik 2009-ben
Lényegesen egyszerűsödik a telephely-engedélyezési eljárás 2009. április 1-jétől.   
(VG) 2009.01.14.

A Széchenyi-kártya kamattámogatása 2 százalékra nő
Egyről két százalékpontra nő a Széchenyi-kártya állami kamattámogatása az idén. Az intézkedés része a gazdasági válság hatásainak mérséklését szolgáló állami intézkedéseknek.   
(mfor)
2009.01.04.

2,8 milliárd forint vállalkozásoknak
Új Magyarország Mikrohitel Program - 2,8 milliárd forint kihelyezés

Az Új Magyarország Mikrohitel Programban január vége óta 2,6 milliárd forint hitelt helyeztek ki 550 vállalkozásnak   
(ma.hu) 2008.09.08.

Elektronikus cégeljárás 2008. július 1-jétől kötelező
2008. július 1-jétől válik általánossá és kötelezővé az elektronikus cégeljárás.   
(Logsped/IRM) 2008.06.30.

Jövőre a papír kétszázas helyett jön a 200 forintos érme
A Monetáris Tanács úgy döntött, hogy a jelenlegi kétszázforintos bankjegyet érme váltja fel.   
(logsped)
2008.06.24

APEH: Elektronikusan is lehet fizetési könnyítést kérni
Az idei évtől már fizetési könnyítésre és mérséklésre irányuló kérelmet is lehet elektronikusan benyújtani az APEH-hez.  
(logsped)
2008.06.16.

Meghosszabbítják december 31-éig az új TEÁOR-kódok bejelentését
Meghosszabbítják december 31-éig a vállalkozások tevékenységi körének európai uniós besorolását jelentő új TEÁOR-kódok bejelentésének határidejét  
(nol)
2008.06.13.

A Motorola bejelentette a MC75 EDA típusú vállalati digitális asszisztensének megjelenését.

A Motorola bejelentette a Enterprise Digital Assistant, MC75 EDA típusú vállalati digitális asszisztensének megjelenését.   
(logsped)
2008.06.11.

A Deloitte felmérést végzett a transzferárakról

A felmérés arra a kérdésre kereste a választ, hogy a hazai vállalkozások megfelelően fel vannak-e készülve az APEH gyakorlatában mind hangsúlyosabb transzferár-ellenőrzésekre.   
(logsped)
2008.06.11.

Elektronikus cégeljárási rendelet módosítása
2008 július 1-jétől életbe lép a elektronikus cégeljárás, melynek az igazságügyminiszteri végrehajtási rendelete néhány helyen módosítára szorul.  
( logsped/IRM)
2008.03.06

Itt az új uniós mikrohitel
Kedvező feltételekkel vehető föl az új uniós mikrohitel, az éves kamat 6,5 százalék. Megmaradnak más, államilag támogatott hitellehetőségek is.  
(hirado.hu)
2008.01.30

Olcsóbb lesz az átutalás az euróövezetben
Megszűnik a különbség az országhatáron belüli és az azon átnyúló, kis összegű, euróban történő átutalások között az euróövezetben.  
(PF)
2008.01.28

1 és 2 forintosok kivonásával kapcsolatos kerekítési szabályok
Az 1 és 2 forintos érmék március elsejei kivonásával összefüggő két kerekítési szabályról is döntött a tegnapi ülésén a kormány  
(logsped)
2008.01.24

Indul az új internetes bevallási rendszer
Az új keretprogrammal több és könnyebben elérhető segítséget ígér a felhasználóknak az adóhatóság.  
(nol)
2008.01.08

Új TEÁOR-számot kapnak a vállalkozók
2008 ban a hazai vállalkozásoknak arra is oda kell figyelniük, hogy megváltozik tevékenységük besorolása, új TEÁOR-számot kapnak.  
(DM)
2008.01.07

Itt az ingyenes céginformáció
Idén már ingyen juthatunk céginformációhoz, bár nem annyira teljes körűen, mint másutt.  
(FN)
2008.01.03

Könnyebben lesznek ellenőrizhetők a cégek adatai
Cég székhelye, telephelye és fióktelepe csak olyan ingatlan lehet, amely a cég tulajdonában van, vagy amelynek használatára a cég jogosult, az ügyvédek és közjegyzők pedig a jognyilatkozatot tevők (például cégalapítók) adatait a központi nyilvántartásból ellenőrizhetik - a jogügyletek biztonságának erősítésére hozott törvény ezen szabályai 2008. január 1-jén lépnek hatályba.  
(mfor)
2007.12.17

2008 januártól nem jók a régi számlatömbök
Januártól ugyanis csak azok a számlatömbök használhatók, amelyen az APEH által kiadott 12 jegyből (a négyjegyű előtagból és az egy betűt és hét számjegyet tartalmazó utótagból) álló sorszám van.  
(nol)
2007.12.17

Egyszerűbb lesz jövőre az adóbevallás
Összesen több mint ezer sorral lesznek rövidebbek az adóbevallások, amelyek száma az idei 59-ről 23-ra csökken.  
(FN)
2007.12.07.

Egyre több céget számolnak fel
Tovább csökkent a cégalapítási kedv Magyarországon, miközben egyre több céget számolnak fel és szüntetnek meg tulajdonosai.  
(MR)
2007.10.01.

Itt van Jeremie: uniós támogatás kis- és középvállalatoknak - útmutató
A hazai vállalkozások mikrohiteleket, garanciális pénzforrásokra vagy kockázati tőkealapokon keresztül igényelhetnek uniós támogatást a leendő fejlesztések mértéke és típusa szerint.  
(Heti Válasz)
2007.07.18.

Hamarosan elbúcsúzhatunk a cégnevekben szereplő Rt. rövidítésétől.

Hamarosan elbúcsúzhatunk a cégnevekben szereplő Rt. rövidítésétől.

A néhány tucatnyi tőzsdei cégek NYrt.-re, a többi mint négyezer többinek Zrt.-re kell változtatnia. A módosítás cégenként több százezerbe kerül.

A cégtörvény egy tavaly hatályba lépett módosítása írja elő, hogy a részvénytársaságoknak a nevükben fel kell tüntetniük, hogy tőzsdei cégek-e vagy sem.

Ennek megfelelően az részvénytársaságokat a jövőben nyilvánosan vagy zártkörűen működő részvénytársaságnak kell hívni, és a rövidítésüket rt.-től zrt.-re vagy nyrt.-re kell módosítani.


A törvény azt nem határozza meg dátumszerűen, hogy mikortól kell az új elnevezést és rövidítést használni, csak annyit ír elő, hogy a törvénymódosítás hatályba lépését követő első közgyűlésnek kell dönteni a névváltoztatásról, majd a döntés nyomán meg kell indítani az eljárást a cégbíróságon

A társaságok átnevezése költséges mulatság.

Az illeték 15 ezer, a közzétételi díj soronként 5000, a címpéldányok készítésének díja címpéldányonként 1000 forint. Emellett módosítani kell a társasági szerződést, aminek ügyvédi díja 50 000 forintnál kezdődik.(Index)
 

Kfc.-knek hívják majd a kft. jellegű egyéni cégeket

Újabb részletek váltak ismertté az egyéni cégekkel kapcsolatos elképzelésekről, miután a Magyar Közlönyben megjelent a teljes kormányzati koncepció. A tőke nélkül alapítható, korlátolt felelősségű egyéni cégnek a névkizárólagosság elvének sem kell majd megfelelnie, s átalakítható lesz egyéni vállalkozássá, illetve egyszemélyes gazdasági társasággá is.

A maga teljes valójában nyilvánosságra került tervezet tartalmaz olyan kevéssé meglepő kijelentéseket is, mint hogy az egyéni cég - minthogy egyetlen tagja van - nem tart taggyűléseket.

Akadnak azonban a tervezetnek kevésbé várt elemei is: ilyen például, hogy az egyéni cégnél nem lesz meghatározva a tőkeminimum (akár egy forint tőkével is megalapítható lesz), ugyanakkor a tevékenységéért - ha a tulajdonosa úgy akarja - csak a tőkéjével felel.

A paradoxon feloldása: a vállalkozónak egyelőre közelebbről nem részletezett jogszabályi feltételek esetén pótbefizetéssel kell élnie, amelynek a tőkével együtt minimálisan el kell érnie a korlátolt felelősségű társaság mindenkori tőkeminimumát a (mire a koncepcióból törvény lesz, ez már csak 500 ezer forint lesz a jelenlegi 3 millió helyett). Az egyéni vállalkozó tehát - mint a koncepció szövege fogalmaz - a pótbefizetés összegének erejéig saját vagyonával áll helyt.

Az egyéni cég tulajdonosa választhatja azt a számára kevésbé előnyös lehetőséget is, hogy tevékenységéért teljes magánvagyonával felel. Ebben az esetben a cégnévben az e.c (egyéni cég) jelenleg is ismert rövidítését kell használnia. A korlátolt felelősségű egyéni cégek társasági formáját kfc.-re végződő cégnevükről ismerhetik majd fel üzleti partnereik.

Több cég egy néven

Az egyéni cégeknek nem kell majd megfelelniük a társaságoknál már megszokott névkizárólagosság elvének sem, legalábbis országos szinten biztosan nem. A koncepció szerzői szerint nem fog zavart okozni, ha azonos nevű egyéni cégek tevékenykednek az ország különböző régióiban.

Az egyéni vállalkozókról és egyéni cégekről szóló törvény megteremti majd az egyéni vállalkozásnak egyéni céggé, illetve az egyéni cégnek egyszemélyes gazdasági társasággá történő átalakulásának feltételeit is. Különös figyelmet kell fordítania a törvénynek a korlátlan felelősségű formáról a korlátozott felelősségre való áttérés szabályozásánál a hitelezők védelmére - figyelmeztetnek a kormányzati koncepció megalkotói.

A törvény sajátos módon lehetővé teszi majd a felszámolt egyéni cég tulajdonosának, hogy egyéni vállalkozóként - immár nem cégként - folytathassa tovább tevékenységét. Ebben az esetben az egyéni vállalkozás az egyéni cég jogutódjaként működik tovább.

Kérdés persze, hogy lesz-e majd olyan önsorsrontó vállalkozó, aki az egyéni cég kereteiből az egyéni vállalkozáséba átlépve, személyes vagyonával áll helyt alámerült cége adósságaiért. (VG)
2007.07.18.

Könnyítések - egyszerűsödhet az egyéni vállalkozások alapítása

A kormány elfogadta az egyéni vállalkozókról és az egyéni cégekről szóló törvényjavaslat koncepcióját, amelynek célja, hogy a magánszemélyek vállalkozását olcsóbbá, átláthatóbbá tevő vállalkozási forma alakuljon ki Magyarországon - jelentette be Budai Bernadett.

"A kormány döntése mintegy 450 ezer egyéni vállalkozót érint" - tette hozzá a kormányszóvivő.

A koncepció néhány elemét említve Budai Bernadett kitért arra, a jövőben nem írnák elő kötelező tőkeminimum jegyzését az egyéni vállalkozóknak, valamint az egyéni vállalkozó választhatna, hogy korlátlan felelőssége mellett működteti az egyéni céget, vagy meghatározza azt az összeget, amelynek erejéig kötelezettséget vállal, pótbefizetés teljesítésével.

"Az egyéni cégek esetében nem lesz kötelező a jogi képviselet, nem lesz szükség vezető és ellenőrző testületekre" - mondta a szóvivő, hozzátéve, hogy az egyéni cégek létrehozásához nem lesz szükség közjegyző közreműködésére, ahogy illeték és közzétételi díj megfizetésére sem. (hirado.hu)
2007.06.29.

Megszűnik egy vállalkozási forma

A BÉSZ, azaz beszerző és értékesítő szövetkezet nem uniókonform vállalkozási forma, ezért ezek a szövetkezetek az idén április óta nem kaphatnak támogatást - mondta Gőgös Zoltán, az agrártárca államtitkára.

Magyarország szerette volna fenntartani e szövetkezetek támogatását, ám többszöri próbálkozás ellenére sem sikerült az unióval egyezségre jutni. Ezért e vállalkozási forma támogatását nemrégiben meg kellett szüntetni.

Az államtitkár aláhúzta: a megszüntetés elsődleges oka, hogy az unió nem ismer olyan gazdasági szervezetet, mint amilyen formában a beszerző értékesítő szövetkezetek működnek. Emellett az EU-ban nem lehet különbséget tenni a gazdasági társasági formák támogatása között.

A szakmai konferencián részt vevő szakértők jelezték: azok a beszerző értékesítő szövetkezetek, amelyek további támogatásra tartanak igényt, termelői csoporttá alakulhatnak, s így további öt éven keresztül támogatást kaphatnak működési költségeikhez. Ez az első két évben 25-25 millió forint, a harmadik évben 20 millió forintra, a negyedikben 15 millióra, az utolsó évben 12,5 millió forintra mérséklődik.

Egy korábbi szakmai összejövetelen egy szakértő úgy becsülte, hogy a jelenleg működő mintegy 440 magyar beszerző és értékesítőszövetkezet legalább fele alakul majd át termelői csoporttá, mert ez a forma előnyös a tagság számára. Az országosan mintegy 10 ezer fős tagsággal rendelkező és évente mintegy 50 milliárd forintos árbevételt produkáló BÉSZ-ek érdeke, hogy megfeleljenek az uniós előírásoknak. (P&P)
2007.06.29.

Új pillér a nyugdíjrendszerben: foglalkoztatói nyugdíj
A pénzügyminiszter a napokban nyújtotta be a parlamentnek a foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló törvényjavaslatot, az új nyugdíjforma a meglévő rendszer újabb pillérének tekinthető. Az európai parlament és tanács még 2003-ban irányelvben szabályozta a foglalkoztatói nyugdíjat.  
(VG)
2007.06.12.

Némi könnyebség a cégeknek - szeptemberről januárra módosulna az átvezetési határidő

A korábban alapított cégeknek - a hatályos szabályok szerint - ez év szeptember 1-ig kell megfelelniük a múlt év közepétől hatályos új társasági törvénynek, és amely társaság elmulasztja átvezettetni a cégjegyzéken a kötelező módosításokat, azt a cégbíróság törli a nyilvántartásból. Egy - a parlament előtt lévő - módosító javaslat szerint azonban ez a határidő 2008. július 1-re változna.

Az utóbbi időben sok gazdasági társaság vezetőinek figyelmét hívták fel a könyvelők arra, hogy szeptember 1-ig módosítaniuk kell a társasági szerződést, mert különben törli őket a cégjegyzékből. Az ügyvédek egy része pedig azt állítja, hogy amely társaságnak szerepel a társasági szerződésében a korábbi gazdasági társasági törvényre (Gt) való utalás, annak az új törvény számát kell beírni a régi helyére, illetve át kell vezetni a taggyűlés szót a tagok gyűlésére (mivel az új törvény ezt a kategóriát használja). Mindez jelenleg még igaz, de valószínűleg már nem sokáig marad az.

Az új cégtörvény - amely a cégek bejegyzési eljárásán túl a végelszámolás szabályait is tartalmazza - 2006. július 1-én lépett hatályba, de több előírását csak fokozatosan kell alkalmazni. Szeptembertől két olyan passzus lép hatályba, amelyre minden cégtulajdonosnak illik figyelnie. Az egyik a cégtörvény azon előírása, hogy eddig kell a cégjegyzéket hozzáigazítani az új törvény előírásaihoz. A másik szabályt a - szintén múlt év nyarától hatályos - gazdasági társasági törvény tartalmazza. Ez a keményebb, mivel kimondja, hogy a cégeknek a társasági szerződésüket az új törvény rendelkezéseihez igazítva ez év szeptember 1-ig kell benyújtaniuk a cégbírósághoz. Ennek elmulasztása esetén a cégbíróság a társasággal szemben az úgynevezett megszűntnek nyilvánítás törvényességi felügyeleti intézkedést alkalmazza, ami magyarul azt jelenti, hogy törli a cégjegyzékből.

Jelenleg a részletes vitája folyik a parlamentben annak a törvényjavaslatnak, amely a cégtörvényt és egyéb jogszabályokat is módosítja. Ez az új gazdasági társasági törvénynek való megfelelésre (a társasági szerződés módosítására) már idézett, idén szeptember 1-i határidőt kitolja jövő év március 1-re, sőt egy képviselői módosító javaslat kapcsán ez a határidő július 1-re változna. A módosítás egyéb könnyítéseket is tartalmaz. Így amelyik cégnek csak azért kellene módosítania a társasági szerződését, mert abban utalás történik a korábbi társasági törvényre, annak nem kell tennie semmit, a korábbi Gt alatt 2008. július 1. után egyszerűen az új törvényt kell érteni. Szintén képviselői módosító javaslatra a közkereseti- és betéti társaságoknál a taggyűlést sem kellene átírni tagok gyűlésére.

A napirenden lévő módosítás kimondja még, hogy amennyiben a társasági szerződés megfelel az új Gt előírásainak, akkor a cégnek csak bejelentést kell tennie a cégbíróságnak. Ebben azt kell leírni, hogy az adott társaság mindenben megfelel az új Gt előírásainak. Ez a bejelentés illeték- és költségtérítési díj mentes.

A társaságok vezetőit azonban elsősorban az érdekli, hogy mit kell átvezettetni a cégjegyzéken, illetve a társasági szerződésen. Az erre vonatkozó kérdésre az MTI az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium (IRM) illetékesétől a következő választ kapta. "Azokat a kérdéseket, amelyek felülvizsgálata szükséges ahhoz, hogy valamely társaság az új társasági törvény hatálya alá tudja rendezni társasági szerződését, a törvény nem határozza meg. A cégeljárásban a jogi képviselet kötelező, így a társasági szerződés megújításában közreműködő ügyvéd (közjegyző) tájékoztatja az ügyfelet arról, mely pontokon szükséges a szerződés módosítása. Jogszabály már csak azért sem írhatja elő a módosítandó kérdéseket, mert azok jelentős mértékben a társasági szerződés konkrét rendelkezéseitől függenek. Azon szerződések esetében, amelyek kizárólag a cégadatokat rögzítik, és minden egyéb kérdésben a törvényre utalnak, a módosítandó kör szűk; míg azon társaságok esetében, ahol a szerződés törvényi szabályokat is rögzít, az átvizsgálás szélesebb körben kell hogy megtörténjen." Továbbá: "A törvénymódosítás értelmében a létesítő okiratnak a jövőben nem kötelező tartalmi elemei a tagok, a vezető tisztségviselők, a felügyelő bizottsági tagok, valamint a könyvvizsgáló anyja neve. Erre figyelemmel, amennyiben csak ezen okból kellene a szerződést módosítani, arra nem lesz szükség."

Az IRM válaszában végül felhívja a figyelmet arra, hogy amennyiben egy cég sem a szükséges módosítást nem végzi el, sem pedig nyilatkozatot nem ad arról, hogy megfelel az új Gt előírásainak, 2008. július 1-től - a törvény erejénél fogva - akkor is az új Gt szerint kell működnie.

Amennyiben szükségessé válik a cégjegyzék módosítása, a változásbejegyzés Cégközlöny-beli közzétételének költségtérítése jogi személyiség nélküli társaság esetén 7.000, míg jogi személyiségűnél 15.000 forint. Egy adat változásának bejegyzési illetéke (ez a cégbíróság "munkadíja") 5.000 forint, míg ha több adat változik, akkor 8.000 forint (függetlenül a változó adatok számától). Az ügyvédi munkadíjra viszont nincs fix tarifa, de nem járunk messze a valóságtól, ha a társasági szerződés és néhány cégadat módosításának teljes költségét néhány tízezer forinttól pár százezer közé tesszük.

A Cégközlöny bárki által olvasható lesz ez év október 1-től az interneten, ráadásul - szemben a Magyar Közlönnyel - az oldalakat le is lehet tölteni. Mindössze a kereshetőségért - mint külön szolgáltatásért - kell fizetni. Jelenleg a közlöny CD-n jelenik meg. (VG)
2007.06.11.

Jövőre "minden" megtudható lesz a cégekről

Az igazságügyi tárca szerint a hitelezők védelmét nem a magasabb jegyzett tőke, hanem a cégadatok teljes nyilvánossága szolgálná, olvasható.

A tervek szerint a cégnyilvántartás jövőre az interneten is elérhető lesz.

Gadó Gábor igazságügyi szakállamtitkár azt mondta, reméli, hogy a törvénymódosítás a héten ismét napirendre kerül, és azt a parlament tavaszi ülésszakában el is fogadják.

Az egyik legvitatottabb pont az, hogy célszerű-e a kft.-k alapításához szükséges jegyzett tőkét 3 millióról 500.000 forintra csökkenteni. Gadó Gábor szerint nem a törzstőke változtatásával kell védeni a hitelezőket, hanem a vállalkozások működésének átláthatóságát kell biztosítani.

Az igazságügyi tárca tervei szerint 2008-ra létrejöhet egy olyan internetes adatbázis, ami védi a hitelezőket. A nyilvántartásban bárki megnézheti, hogy az adott céget megbírságolták-e tartozásai miatt, illetve kizárták-e közbeszerzési eljárásból. (nol)
2007.05.07.

Jelentősen egyszerűsödik szeptembertől a cégalapítás
Szeptemberig érdemes várni


A kormány szerdán benyújtotta azt a régóta dédelgetett jogszabálytervezetet, amely lényegesen megkönnyítené és olcsóbbá tenné a cégalapítást és bármifajta cégeljárást. A tervek szerint szeptembertől töredékébe kerül majd egy vállalkozás gründolása, jövő nyáron pedig már csak elektronikusan intézhetjük cégügyeinket.

Jelentősen egyszerűsödik szeptembertől a cégalapítás: amellett, hogy lényegében egyfajta egyablakos rendszer fog működni, kevesebbe is kerül majd a gründolás. Az eddig is kötelező ügyvédi megbízás lényegében elegendő is lesz ősztől: a cégalapítónak nem kell külön közjegyzőhöz és bankhoz mennie igazolásokért, sőt még pénzforgalmi bankszámlát sem kell nyitni a bejegyzést megelőzően.

A közjegyző feladatait - az aláírási címpéldány hitelesítése miatt kell - az ügyvéd is elláthatja, emellett a befizetett minimum tőkéről sem kell banki bizonylatot kérni. Az ügyvéd előtt hitelesített dokumentum elegendő lesz, nem kell előre befizetni a pénzt a pénzforgalmi számlára. Azt a bejegyzést követő nyolc napon belül szükséges létrehozni - az új bankszámlára ezt követően kell átutalni a minimumtőkét.

A cégbíróság feladata lényegében arra korlátozódik majd, hogy a szimpla hibákat kiszűrje. Ezt hosszabb távon elektronikusan is meg lehet oldani - szól a jogszabály indoklása.

Hatodára csökken a minimumtőke

A cégbejegyzés költsége is jelentősen csökken szeptembertől a tervek szerint. Egyedül a nyílt körűen működő részvénytársaságok alaptőkéje marad húszmillió forint. A zárt körű rt. alapítására csak ötmillió forintot kell szánni, a korlátolt felelősségű társaságok minimumtőkéje pedig a jelenlegi hárommillióról 500 ezer forintra csökken.

Jóllehet nem ezer forint lesz tehát az alapítás költsége, mint ahogyan az már-már szlogen szinten megjelent a sajtóban, mégis érezhető könnyebbséget jelent majd, hogy hatodára csökken a kiadás.

Ez azért is volt időszerű, mert a régiót tekintve Lengyelországon kívül eddig itthon került a legtöbbe a cégalapítás. A balti államokban átlagosan fél-egymillió, Csehországban és Szlovákiában pedig egy-kétmillió forintot kell leszurkolni egy kft. típusú cég alapításához. Ehhez képest a hárommillió forint minimum túlzott mértékű követelés.

Az illeték sokkal kevesebb, de egységes

Persze nem csak ez kerül sokba egy cég gründolásánál. A jogszabály a bejegyzés illetékét is jelentősen csökkentené. Szeptembertől cégformától függetlenül 15 ezer forint illetéket kell szánni az egyszerűsített cégbejegyzésre. (A kft.-k és zrt.-k esetében jelenleg százezer, a betéti társaságok esetében ötvenezer forint ez az összeg.) A nyílt körűen működő részvénytársaságokat illetően nem változik az illetékek mértéke.

A már említett egyszerűsített adminisztráció önmagában még édeskevés. A jogszabálytervezet a cégeljárás előzetes feladatai mellett más típusú gyorsító elemeket is tartalmaz. Ezek közül talán a legfontosabb, hogy 2008 júliusától kötelező lesz az elektronikus cégeljárás.

Ez azt jelenti, hogy a szeptembertől a tervek szerint két munkanapra rövidülő egyszerűsített cégeljárás jövő nyáron még kevesebb ideig tart majd: mindössze egy munkaórát fog igénybe venni. Ez nemcsak az alapításra lesz igaz, hanem a változásbejelentésre is: mivel az ügyintézés teljes mértékben elektronikus lesz, az egy munkaóra alatt letudható lesz.

Hibáktól hemzsegnek a kérelmek

A hazai cégbejegyzés egyik komoly rákfenéje, hogy az esetek negyven százalékában hiányosak a beküldött domumentumok, adatok, emiatt a kérelem feldolgozhatatlan. A statisztikák szerint normális esetben a cégbejegyzés kilenc-tíz napot vesz igénybe - ami még így is igen hosszú, s ebben még nincs benne az az időszak, amit a névfoglalás elvesz. Ha egy társaság hibás dokumentumot ad be, és a cégbíróság hiánypótlást állapít meg, akkor az ügyintézési határidő 38 napra nő.

A kormány szerint az egyszerűsített eljárásoknál a hiba lehetősége töredékére csökkenhet, hiszen előregyártott szerződéstervezetek is rendelkezésre állnak a cégtörvény legutóbbi módosítása óta. Itt lényegében csak ki kell töltögetni a megfelelő rubrikákat, hibára nincs túl nagy esély. Ezzel az ügymenettel - főleg ha mindez elektronikusan működik majd - valóban látványosan csökkenhet az ügyintézés ideje.

Bianco cégeket is lehet alapítani

A tervezet új lehetőséget is teremt: az úgynevezett ready-made cégek alapítását. Ez azt jelenti, hogy kizárólag ügyvédek, ügyvédi hirdetés irodák hozhatnak létre "készre gyártott" cégeket kifejezetten eladásra. Ezek a társaságok nem rendelkeznek adószámmal, nincs statisztikai számjelük, nem lehet sem bevételük, sem kiadásuk.

Ha az ügyvédi iroda eladja a céget, akkor igazi társasággá válik, automatikusan megkapja az adószámát, valamint bankszámlát is nyithat. Európában már bevett szokás, hogy a válllalkozó kedvűek ilyen bianco cégeket vesznek, elkerülve így a cégalapítás nyűgét. Itthon még inkább a valóban létező, ám nem működő cégek hajkurászása a jellemző.

Persze hozzá kell tenni, hogy egy pár éves tiszta múlttal rendelkező céggel sokkal több mindent lehet kezdeni, mint egy újjal: egy bejáratott vállalkozás már lehet evás, és igényelhet Széchenyi Kártyát. (MF)
2007.03.20.

Vállalkozásfejlesztési alapot hoz létre a kormány

A kormány elfogadta a kis- és középvállalkozások fejlesztésének koncepcióját - mondta a kormányszóvivői tájékoztatón Gál. J. Zoltán, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára szerdán.

Az államtitkár elmondta: most csak kevesen és hosszú eljárás után juthatnak olyan pénzügyi segítséghez, amely a vállalkozás növekedését finanszírozza; ezen változtat a kabinet.

A kormány célja, hogy növelje az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében érkező pénzügyi források elosztásának hatékonyságát, ezért átalakítja a mikro-, kis- és középvállalkozások finanszírozási rendszerét - közölte.

Bejelentette, hogy nyáron létrejön egy vállalkozásfejlesztési alap, amely az uniós és a hazai társfinanszírozásból erre a célra elkülönített összeget kezeli. Ezekhez a forrásokhoz a kis- és középvállalkozások pénzügyi közvetítőkön keresztül juthatnak hozzá.

Gál J. Zoltán a részleteket ismertetve elmondta, hogy a változások hatására akár öt napra is lerövidülhet az igénylés benyújtása és a támogatás folyósítása közötti időszak. Hozzátette: bár a vállalkozásfejlesztési alap csak nyártól működik, a pályázati területeket már tavasszal kijelölik. (hirado.hu )
2007.02.08.

Elektronikus cégeljárás - változások januártól

Az elektronikus cégeljárásról, illetve a cégadatok másolatainak elektronikus formában való kiadásáról rendelkezik a cégtörvény 2007. január 1-jén hatályba lépő néhány szabálya.

Az első új szabály szerint a korlátolt felelősségű társaság és a részvénytársaság valamennyi, 1997. január 1-je után keletkezett cégiratáról kérhető elektronikus okirati formában kiállított másolat. Valójában a kft., illetve rt. formában működő cégek minden 2005. január 1-je után keletkezett okirata elektronikusan rendelkezésre áll, mivel csak így lehetett azokat akkortól beadni a cégbíróságokra.

Ha 2005-öt megelőző években keletkezett cégiratokról kérnek elektronikus másolatot, ebben az esetben a cégbíróság a papír alapú okiratot elektronikus okirattá alakítja és a kérelem érkezésétől számított 15 nap alatt - illeték ellenében - megküldi a kérelmezőnek. Az elektronikusan meglévő adatokról a Cégszolgálat is ad ki másolatot, de ami csak papíron létezik, azt a cégbíróságtól kell kérni. Jelenleg a cégbíróságon a papír alapú cégkivonat elkészítésének illetéke 5.000 forint, a cégbizonyítvány kiállításának illetéke 3.000 forint, a cégmásolat (ez tartalmazza valamennyi élő és törölt adatot) elkészítéséért pedig 7.000 forint illetéket kell fizetni. Ezzel szemben az elektronikusan elküldött cég-okirat illetéke - egységesen - 2.000 forint. A Cégszolgálat díjai attól függenek, hogy ellátja-e azokat a szolgálat elektronikus aláírással - ekkor hitelesek - vagy pedig nem.

A hiteles cégkivonat 1.980, a nem hiteles 450 forintba kerül. A cégbizonyítvány díja - az előbbi megkülönböztetés szerint - 1.380 illetve 360 forint, míg a cégmásolaté 3.180 illetve 630 forint. Az elektronikusan kért adatokért járó díjat is elektronikusan - legalább fokozott biztonságú aláírással ellátott okiratban - kell befizetni a Magyar Államkincstár részére. Csak ha a kincstár igazolta a befizetést, akkor adja ki a kért adatokat a cégbíróság, illetve a Cégszolgálat. A másik változás az, hogy januártól nem csak a gazdasági társaságok, hanem az egyéb cégformában működő vállalkozások is intézhetik cégügyeiket elektronikusan. (VG)
2006.12.28.

Vállalkozás-fejlesztésre fordítja hazánk a Svájctól kapott 21 milliárdot

Magyarország tíz év alatt kapja meg azt a 21 milliárd forintnak megfelelő összeget, amelyet Svájcban szavaztak meg az újonnan csatlakozott uniós tagországok felzárkóztatására.

Polgár Viktor külügyi szóvivő a Magyar Rádiónak elmondta, hogy az összeget elsősorban kis- és középvállalkozások fejlesztésére fordítják majd. Svájc összesen egymilliárd frankot ajánlott fel a 10 új uniós tagállam felzárkóztatására, ebből a legnagyobb részt Lengyelországnak, majd Magyarországnak folyósítják.

A szóvivő azzal magyarázta a svájci támogatást, az alpesi ország, amely élvezi az európai közös piacnak az összes előnyét, tehát ugyanúgy fér hozzá az európai piacokhoz, mint az Unió tagállamai, ennek fejében hozzájárul az új tagországok gazdasági felzárkóztatásához.

Kérdésre válaszolva Polgár Viktor elképzelhetőnek nevezte, hogy Svájc ezzel a támogatással akarja megakadályozni, hogy a kelet- és közép-európai országokból az alacsony bérért dolgozó munkások oda vándoroljanak, ugyanakkor hozzátette, hogy ezt nem lehet elérni a tíz év alatt folyósított 21 milliárd forinttal.

A vasárnapi népszavazás után még a svájci parlamentnek is döntenie kell, törvényt kell hoznia az összegnek az odaítéléséről. Ezt követően kétoldalú tárgyalásokon állapodik meg a magyar és a svájci kormány a pénz felhasználás feltételeiről. A külügyi szóvivő szerint ez a megállapodás jövőre elkészül. Innentől kezdve öt év áll rendelkezésre arra, hogy ezeket a pénzeket odaítéljék, és elkezdjék lehívni, és további öt év arra, hogy az így elhatározott, elfogadott projektek, programok meg is valósuljanak. Tehát vélhetően 2007-2017 között fognak ezek a pénzek beérkezni Magyarországra.

Polgár Viktor elmondta még, hogy néhány - nagyrészt környezetvédelmi - projektet már előkészítettek. (MF)
2006.11.28.

Extra illeték sújtja jövőre a cégeket

Jót és rosszat is jelent a pénteken benyújtott, száz oldalas, adótörvényeket módosító csomag - mondta el Erdős Gabriella, a PricewaterhouseCoopers (PWC) cégtársa egy keddi sajtóbeszélgetésen Budapesten. Jó, hogy néhány problémás paragrafust, amelyek az uniós szabályozásnak ellentmondanak, kijavítottak. Rossz, hogy másokat benne hagytak. Jó, hogy fontos, biztonságot jelentő passzusok bekerültek, rossz viszont, hogy egy pár szavas módosítással jelentős sarcot vetettek ki egyes ügyletekre. Mfor.hu tudósítás.

Jövőre ajándékozási illetéket kell fizetniük a társaságoknak, ha ingyenesen adnak át eszközt egy másik cégnek. Jóllehet az ajándékozási illeték mindeddig a magánszemélyek befizetnivalója volt, ezentúl a vállalkozásokat is sújtja majd. Az új adó negyven százalékos lesz, kivéve, ha a két cég között száz százalékos tulajdonosi kapcsolat van - mondta Erdős Gabriella.

Az adószakértő hozzátette: az egész egyébként onnan ered, hogy a mintegy rokoni kapcsolatnak tartott tulajdonosi kapcsolat illetékkedvezményt kapott. Eddig a joggyakorlat sosem firtatta ilyen esetekben az illeték fizetést, vagyis a működés szintjén nem kellett illetéket fieztni. Persze szigorúan véve akár bele is lehetett érteni a törvénybe, de ezt senki sem tette.

Erre enged következtetni, hogy a törvényben nem külön illetékként szerepel a változás. Az adócsomagban csak az szerepel, hogy a száz százalékos tulajdonú vállalkozások között mindössze 21 százalékos lesz az illeték - magyarán a többinél a standard negyven.

A karitatív adományokra is vonatkozik

Ez azt jelenti, hogy a társaságok egy igen magas adót kaptak a nyakukba, a szakértők szerint ugyanis lélektanilag egy adó 16-20 százalék között fogadható el korrektnek. A negyven ennek duplája, ráadásul az ingyenes eszközátruházás nem is kivételes ügylet. Annyira nem, hogy átlagosan minden társaság hajt egyszer ilyet végre évente. A holdingok esetében ez a szabály azt is jelenti, hogy ha a központ például egy egységes marketing kampány finanszírozására szétoszt valamennyi összeget a tagok között, akkor rögtön rá is számolhatja az illetéket.

A jövőben a fent említett példa mellett az is problémát okozhat, hogy ha egy vállalat támogatni akar egy céget, akkor szintén ki kell fizetni a negyven százalékos illetéket. Akkor is, ha karitatív megfontolásból egy vállalkozás új bútorokkal szerel fel egy iskolát.

Felétételes ár segíti a leányvállalatokat

Komoly kockázattól menekülhetnek meg a vállaltok annak köszönhetően, hogy lehetőség nyílik az úgynevezett feltételes ármegállapításra. A kapcsolt vállalkozások közötti ügyleteknél néha igen nehéz megállapítani, hogy mennyi is azok valós piaci értéke.

Egy autógyár esetében például nem lehet egyértelműen megállapítani, hogy mennyit érnek az alkatrészek, amelyeket az anyavállalat rendel meg a leányoktól. Így például nem határozható meg pontosan, hogy mennyit ér a motor, a gumiabroncs, vagy maga az összeszerelés - ezeket ráadásul sokszor több, különálló leányvállalat végzi, akár más államokban, ami csak bonyolítja a rendszert.

Ha az anya és a leány más államban működik, az egyik legnagyobb problémát az jelenti, hogy a bevételeken lényegében az egyes államok adóhatóságai egyezkednek - mutatott rá Erdős Gabriella. Elképzelhető, hogy az egyik adóhatóság sokallja a motor eladására számolt nyereséget, a másik viszont épp ellenkezőleg, kevesli azt.

Szigorodó támogatások

Az uniós szabályoknak megfelelően csökkent a beruházásokra és a fej- lesztésekre adható állami támogatás mértéke. A tá- mogatás intenzitása Bu- dapesten tíz százalékkal csökkent: az idén még a beruházás 35 százalékát támogathatta az állam, jövőre már csak a negye- dét tudja. Emellett a be- ruházás eredményeként létrejött munkahelyek számát is meg kell nö- velni: száz új munkahely helyett 150-et kell biztosítani. (MF)
2006.11.14.

Veszélyes felfüggesztett adószámú céggel üzletelni!!!

Ha egy cég felfüggesztett adószámú vállalkozástól vásárol, visszaigényelheti az áfát, ám azt követően, hogy az adóhivatal jogerősen törli a partner adószámát, a számla tulajdonképpen már nem adóalanytól származik, vagyis levonásra nem jogosít, sőt a számviteli törvény szerint nem hiteles, így a vállalkozás könyveiben sem számolható el - mondta a Napi Gazdaságnak az APEH elnökhelyettese.

Juhász István azt javasolja a cégeknek, hogy már a felfüggesztett adószámú, vagyis az adóhatóság által fiktívnek vélt vállalkozásokkal is óvatosan üzleteljenek. Előbb-utóbb sor törölhetik őket, ráadásul a hivatal a jövőben jobban vizsgálja a részvételükkel lezajlott gazdasági eseményeket. Az adószám-felfüggesztés lehetőségével először a Nógrád megyei adóhivatal élt még október közepén, ám ennek ellenére az APEH felfüggesztett adószámú adózókat tartalmazó adatbázisa még üres, amit az adóhatóság a hosszú átfutási idővel magyaráz.
2006.11.14.

Azonnal kiszűrhetők lesznek a fiktív számlák

A pénzügyi tárca tervei szerint januártól az APEH honlapján lehet majd az előre sorszámozott számlák valódiságát ellenőrizni. A nyomtatványok sorszám-tartományait ugyanis az adóhatóság állapítja meg a jövőben. Így a házilag készített számlatömböket könnyen ki lehet majd szűrni.

A számlaadásról szóló jogszabály tervezett módosítása értelmében 2007. január 1-jétől a nyomdák kizárólag az APEH által egyedileg kiosztott sorszám-tartományon belül állíthatnak elő számla- és nyugta nyomtatványokat, a forgalmazók pedig jövő júniustól csak ilyen új típusú számlanyomtatványokat forgalmazhatnak majd. A PM álláspontja szerint a számla, az egyszerűsített számla, illetve a nyugta nyomtatványként való gyártása, forgalmazása, felhasználása jelenleg nem alkot olyan zárt rendszert, amely lehetővé tenné a fiktív számlázások azonnali kiszűrését. Tekintettel arra, hogy az APEH ellenőrzési gyakorlata alapján a visszaélések nagy része a nyomtatvány-számlák felhasználásával történik, a megoldás a sorszámtartományok előzetes kiosztásában rejlik.

Az adóhatóság számla-előállítónként (nyomdánként) és bizonylat-fajtánként (számla, egyszerűsített számla, nyugta) rendszeresen közzéteszi majd a honlapján a gyártáshoz kiadott számtartományokat. A leosztott sorszámokat a könnyebb eligazodás végett időrendi sorrendben jelentetik meg a tervek szerint.

2007. június 30-ától csak az APEH által kiosztott sorszámmal ellátott nyomtatványokat lehet majd forgalmazni, az év első felében azonban még a régi számlatömbök is kiárusíthatók. A számlakibocsátók a jövő év végéig használhatják fel a készleten lévő régi tömbjeiket. December 31-én azonban minden régi tömbet le kell zárni és a fel nem használt nyomtatványokat le kell selejtezni.

A gépi számlázás szabályai nem változnak

A számítógépes számlák esetében nem változik a szabályozás. Ezek a számlák akkor tekinthetők szigorú számadású bizonylatoknak, ha a program - beleértve az alaki hibás, vagy tartalmilag rontott, illetve megsemmisült vagy elveszett számla esetét is - kihagyás és ismétlés nélkül biztosítja a sorszámozást, és a másolatok alapján a hiánytalan elszámolás is biztosított. Ez utóbbi feltétel teljesüléséhez a számla összes példányának egymás utáni nyomtatásakor maga a program biztosítja a példányok sorszámozását. Több példányos összeszerelt, előnyomás nélküli számla esetén pedig fel kell tüntetnie azt, hogy a számla hány példányban készült.

Gépi számlázás esetén a számla kibocsátónak rendelkeznie kell a számlázási program részletes dokumentációjával, amely biztosítja a program működésének ellenőrizhetőségét. A dokumentációnak tartalmaznia kell a szoftver készítőjének nyilatkozatát is, amely szerint a program az adójogszabályokban előírt valamennyi kötelezettségnek megfelel.

A fiktív számlák kiszűrése azért is különösen fontos, mert az ilyen bizonylatok alapján nincs lehetőség az áthárított áfa elszámolására, ha a vevő a számla befogadása során nem a kellő körültekintéssel járt el. Számítógépes számla esetében viszonylag könnyebb körültekintően eljárni, mivel ilyenkor minden adatot a számítógépnek kell kitöltenie. A PM álláspontja szerint annak sincs akadálya, hogy a számítógépes számla előállításához nyomdailag előnyomott (keretezett, fejlécezett, a kibocsátó adataival, a cég emblémájával ellátott) papírt használjon a kibocsátó. Az előnyomott lapra ugyanis a számítógép fogja az adatokat rányomtatni, és a program biztosítja a sorszámot is. A kibocsátás előtt álló jogszabálytervezet - a kört bezárva - a számlanyomtatványok ellenőrizhetőségét teszi lehetővé a jövőre nézve. (Origo)
2006.10.20.

Nyilvános lesz a kibővített cégjegyzék

A jövőben több hiteles információt fog nyújtani a gazdasági társaságokról a cégjegyzék, amelyhez az igazságügyi és rendészeti tárca tervei szerint korlátozás nélkül bárki hozzáférhet. Az úgynevezett cégfigyelő lap a cég negatív és pozitív adatait egyaránt tartalmazza majd.
A cégjegyzékben helyet kapnának a vállalkozásokra súlyos szankciót tartalmazó jogerős hatósági határozatok, de a cégek működési zavarait jelző információkból az is kiderülhet, hogy egy társaság már évek óta perben áll, amelyben tízmillió forintnál nagyobb összeg kifizetését követelik tőle. Azonban míg a negatív adatok automatikusan felkerülhetnek a cégfigyelő honlapra, addig a referenciák közzétételét kérni kell. A pozitívumokat ráadásul - ha a meghosszabbítást nem kérik - egy esztendő után törlik a nyilvántartásból.
A törvénytervezet értelmében 2008 januárjától kötelező lenne, hogy a cégek elektronikus úton nyújtsák be éves beszámolóikat. (VG)
2006.10.10.

Riválist kapott a Széchenyi Kártya, Hitelautomata Extra
A HVB Bank egy olyan hitelkonstrukciót dolgozott ki, amely mind a Széchenyi kártyánál, mind a piac konkurens termékeinél kedvezőbb feltételeket nyújt. A Hitelautomata Extra már a legkisebb cégek számára is hozzáférhető folyószámlahitel, 5 millió forint éves nettó árbevételtől igényelhető, tárgyi fedezet nélkül.  
(FN)
2006. 09. 13.

E-bevallás: e-szignó vs. ügyfélkapu
Törvényi lehetőség van az elektronikus adóbevallás teljesen biztonságos benyújtására, a cégeket mégis a kockázatosabb ügyfélkapu felé tereli az adóhivatal.  
(FN)
2006. 09. 11.

A posta viheti el az áfa-visszatérítést

Szeptembertől felfüggeszti azon vállalkozások adószámát az APEH, amelyeket nem talál meg. - írja a Népszabadság

Szeptember 1-jétől az APEH felfüggesztheti a postai úton nem található vállalkozók adószámát, ami akár sokba is kerülhet az érintettnek. A puding próbája az e-bevalláshoz kapcsolódó hivatalos levelezés is lehet.

Szeptember elsejétől érdemes a vállalkozóknak és cégeknek intenzívebben figyelniük postaládájukat, de ügyelni kell arra is, ha az adóhatóság helyszíni ellenőrzést végezne. Az APEH-nél bejelentett címen ugyanis ekkor megtalálható kell, hogy legyen a vállalkozás vagy vállalkozó (jól látható helyen érdemes jelezni tehát a cég ottlétét). Péntektől ugyanis felfüggesztheti az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) a cégek adószámát, ami többek között az adó-visszaigénylés korlátozásával járhat. Ennek látható jele pedig elvileg az adószám mellé biggyesztett f betű lesz - legalábbis az APEH-nél az informatikai fejlesztések célja az, hogy a felfüggesztett adószámú cégek minden adóigazgatási nyomtatványán így szerepeljen az adószám. Ez a hatóság munkatársainak jelzi, hogy érdemes jobban odafigyelni a vállalkozásra. Azt viszont egyelőre nem tudni, hogy a cégbíróságnál látható lesz-e a felfüggesztés, vagy a felfüggesztett adószámú cégeknek - ha erről tudomást szereznek - saját maguknak is jelezni kell-e ezt a kiállított számlákon.

A jogerősen felfüggesztett adószámú cégek a felfüggesztés ideje alatt nem igényelhetnek vissza adót (áfát sem), és a felfüggesztést megelőző időszakra vonatkozó adó-viszszaigénylési kérelmüket is csak akkor érvényesíthetik, ha az adóhatóság törölte a felfüggesztést. A felfüggesztés idején beszerzett termékek és szolgáltatások áfáját a levonásra jogosultak görgetni tudják, és akkor tudnak ez alapján visszaigényelni (vagy áfát leírni), ha megszűnt a felfüggesztés. Akkor azonban végleg elveszik a visszaigénylés, ha törlik is a cég adószámát - ez akkor következhet be, ha a jogerős felfüggesztő határozat megszületését követő kilencven napon belül sem a hatóság, sem az adózó nem kezdeményezte a felfüggesztés törlését arra hivatkozva, hogy megszűnt annak oka.

A tét tehát meglehetősen nagy lehet, különösen annak fényében, hogy akár apróságokon is múlhat egy adószám-felfüggesztés kezdeményezése. Ezt ugyanis már akkor is meg kell tennie az APEH-nak, ha egymás után kétszer a "címzett ismeretlen" indoklással érkezik vissza hivatalos küldemény. De ugyanígy okot ad a felfüggesztésre az is, ha a hatóság helyszíni ellenőrzés során azt tapasztalja, hogy az adózó nem található az általa bejelentett székhelyén. Ha nincs bejelentett képviselője a cégnek az APEH-nél, vagy a képviselő hiányáról a hatóság szerez tudomást ellenőrzés során, akkor is felfüggesztés indul. Azt pedig, ha ez így alakul, a vállalkozók - a jogszabály szerint - az APEH honlapjáról vagy a hatóság belső hirdetőtáblájáról tudhatják meg. A fellebbezésre pedig 15 napjuk van, vagyis a postaláda rendszeres ürítése mellett az APEH honlap látogatása is ajánlatos, még ha ez nem is túl életszerű a mintegy 900 ezer magyarországi vállalkozás mindegyike szempontjából.

Ami a közeljövő eseményeit illeti, az elektronikus adóbevallás teljes körűvé tétele során vélhetőleg eleve kibuknak majd a postán el nem érhető adózók. A hatóság ugyanis két levélben értesíti a közel egymilliós vállalkozói kört az intenetes rendszerhez való csatlakozáshoz szükséges teendőkről. (Eddig 240 ezer ügyfélkapus bejelentkezést nyitottak meg az Elektronikus Kormányzati Központnál, amelyen át így minimum 300-320 ezer vállalkozás intézheti - képviselőjén, vagyis könyvelőjén keresztül - adóügyeit interneten.) Az első értesítők már kimentek, a második levél pedig október végén várható, ha a hatóság már összegezte, hogy a felszólított vállalkozók közül melyek regisztráltak már be. Hivatalos levelet tehát minden vállalkozás kapott, illetve kap az adóhatóságtól mostanában és a közeljövőben.

Azt pedig, hogy a hazai cégek viszonylag nagy részét valóban érintheti a "megtalálhatatlanság" problémája, jól szemlélteti az e-bevallás májusi indulásához kapcsolódó regisztrációs hullám. Ekkor ugyanis 51 ezer cégnek, jellemzően nagy és közepes adózóknak kellett regisztrálniuk. Közülük is kétezer volt a postai és telefonos úton elérhetetlen ügyfelek száma. Ha ez szeptember elseje után történne, az ő adószámuk mellé már odakerülne az f betű.

Hogy a felfüggesztéssel érintettek száma a szükségesnél ne legyen nagyobb, az adóhatóság jelezte a Magyar Postának, hogy a kézbesítés, ha lehet, legyen még hatékonyabb - tudtuk meg Nagy Józseftől, az APEH főosztályvezetőjétől. Míg a tértivevényes és ajánlott küldemények esetében nincs vita (ezeket értesítő alapján a címzett átveheti a postán), a sima küldeményeknél már nagyban függhet a kézbesítési körülményektől, hogy megkapja-e a címezett a levelet. Nem mindegy ugyanis, hogy a postás egy csöngetés után feladja, hogy bejusson egy társasházba a postaládákhoz, vagy kitartóbb - jegyezte meg Nagy József.

l Bár az APEH levelét minden vállalkozó megkapja, a szabályok legutóbbi pontosítása révén csak azoknak kötelező elektronikusan intézniük adó- és járulékügyeiket, akik valóban kifizetők voltak az elmúlt időszakban, vagy azok lesznek a jövőben. Ez vonatkozik tehát arra a vállalkozóra, aki alkalmazott után fizet, illetve fizetett járulékot, de arra is, aki csak saját maga után teszi ezt. Azokra a vállalkozókra azonban az elektronikus ügyintézés kötelezettsége nem vonatkozik, akik után máshol fizetnek járulékot, és egyébként nem alkalmaznak senkit cégükben. Az a kötelezett egyébként, aki nem regisztrál be az e-bevallásba, és így januártól nem küldi interneten a munkáltatói adatszolgáltatást, könnyen félmilliós bírság elébe nézhet.
2006.09.04.

Hogyan lehet mentesülni a minimum járulék fizetése alól?
Csak akkor lehet mentesülni a havi 125 ezer forint utáni minimum járulék fizetése alól szeptember 1-e után, ha a munkáltató (vállalkozó illetve vállalkozás) bejelenti az adóhatóságnak, hogy az érintett tényleges jövedelme kisebb 125 ezer forintnál - mondta Katona Tamás, a Pénzügyminisztérium államtitkára. "Mindenkitől elváratik, hogy havi 125 ezer forintos jövedelem után fizessen járulékot, ha a valódi jövedelme eléri ezt a szintet" - fogalmazott Katona.  
(VG)
2006. 08. 18.

Jövőre újra adózik a minimálbér
Jövőre megszűnik a havi 65 500 forintra emelkedő minimálbér adómentessége, a mostani 0 százalékos adóteher 0,7, rá egy évre pedig 1,5 százalékra módosul - írja a Világgazdaság.  
(Híradó)
2006. 08. 07.

Szeptembertől a minimálbér duplája a tb-járulék alapja
Az október elejei fizetéseknél már a minimálbér duplája lesz a társadalombiztosítási járulék alapja minden munkaadónál és vállalkozónál. Az alkalmazottak közül szinte mindenki beletartozik ebbe a körbe, álljon munka, közalkalmazotti vagy köztisztviselői jogviszonyban.  
(Híradó)
2006. 08. 07.

Újabb könnyítés a KKV-k részére

Újabb akadályt gördített el a kis-és közepes vállalkozások elől az Európai Bizottság, ugyanis oly módon módosították az állami támogatásokra vonatkozó útmutatást, hogy ezentúl az eddiginél nagyobb, másfél millió euróig kaphatnak tőkeinjekciót a KKV-k. A fő könnyítés azonban nem a megemelt összeghatár, hanem az, hogy ezentúl anélkül juthatnak tőkéhez a társaságok, hogy vizsgálni kellene az állami támogatásokra vonatkozó uniós előírásokkal való összeférhetőséget - írja a VG.

A fentiek azon tőkejuttatásokra vonatkoznak, melyeket legalább felerészben, az elmaradott térségek esetében pedig legalább 30%-ban magánbefektetők adnak. További feltétel az is, hogy a költségvetés legalább 70%-át tőkejellegű eszközökre kell fordítani.

Gerhard Hümer, a kis-és közepes vállalkozásokat képviselő európai szervezet vezetője örömmel fogadta a fenti módosításokat, ugyanakkor véleménye szerint bizonyos összeghatárig mindenféle feltétel nélkül mentességet kellene adni a kockázati tőkejuttatásoknak.
2006.07.31.

Szeptember 15-ig lehet kijelentkezni az eva hatálya alól
Az általános használatban lévő változásbejelentő nyomtatványokon szeptember 15-ig kérhetik a jelenlegi egyszerűsített vállalkozói adót fizetők, hogy a továbbiakban már ne az eva szabályai szerint fizessék adóikat. A változtatás után négy évig újabb módosításra nem lesz lehetőség.  
(HTV)
2006. 07. 25.

Az "adócsomag": Kevesebbet keresünk, viszont többet fizetünk
A képviselők által hétfőn elfogadott adócsomag a korábbiaktól nemcsak abban tér el, hogy részleteken finomít a kormány, hanem abban is, hogy a módosítások év közben lépnek hatályba. Szeptembertől változik az áfa kulcsa, emelkednek a munkavállalókat terhelő járulékok, bevezetik a szolidaritási adót, s adókötelesek lesznek a kamatból és az árfolyamnyereségből származó jövedelmek is. Októbertől nő az eva kulcsa, januártól pedig módosul az szja-tábla, a magánszemélyekre is vonatkozik majd a szolidaritási adó, s emelkednek a járulékok is.  
(MTV)
2006. 07. 11.

új cég-, csőd- és szövetkezeti törvény

Július elsejétől új cég-, csőd- és szövetkezeti törvény lépett életbe

Új társasági törvény

Az ugyancsak szombaton életbe lépett új társasági törvény szerint jövő szeptemberig valamennyi társasági szerződést módosítani kell. Újdonság, hogy a jövőben elég csak a főtevékenységet, illetve az engedélyköteles tevékenységet beírni az okiratba. Könnyítés, hogy a tevékenységi kört, a nevet, a székhelyet vagy telephelyet az ügyvezetés bármikor megváltoztathatja. A tagok gyűlését vagy a közgyűlést határozatképtelenség esetén nem lehet aznap megismételni, csak három nap múlva, de a tagok konferenciatelefonon vagy e-mailen is szavazhatnak. Nem kell felügyelőbizottságot létrehozni az 50 millió forintot meghaladó törzstőkéjű kft.-knél és a nyilvános rt.-knél, ha az igazgatóság átveszi annak szerepét. A zrt.-knél a szavazati joggal bíró kisebbségi tulajdonosok kezdeményezhetik az fb felállítását. A nyilvános rt.-knél háromtagú auditbizottságot kell létrehozni az igazgatóság és az fb független tagjaiból. Szombattól kkt.-t, bt.-t és kft.-t szerződésmintával is lehet alapítani, de a bejegyzésből így sem hagyható ki a közjegyző, ügyvéd vagy jogtanácsos. A szerződésmintával létrehozott társaságokat 8 nap alatt jegyzik be a cégbíróságon. Lehetőség van elektronikus cégalapításra is, ötezer forintos közzétételi díj ellenében. Apportálható a szellemi alkotáshoz fűződő jog, sőt az adós által elismert követelés is. Megszűnik az a korlátozás, hogy egy személy legfeljebb három cégnél lehet egyidejűleg tisztségviselő. A vezető tisztségviselők július 1-jétől legfeljebb öt évre választhatók, és ők - miközben nem munkaviszonyban, hanem megbízási jellegű jogviszonyban láthatják el megbízatásukat - döntéseikért teljes vagyonukkal felelnek. Munkaviszonyban más feladatot végezhetnek a cégnél.

Változott a cégtörvény is

Több módosítás lép életbe a csődtörvényben is. A felszámolási eljárás például csak akkor indul meg, ha a hitelező az adóst 15 nappal korábban felszólította a fizetésre. A felszámolás elkerülhető, ha az adós a követelést kifizeti. Később polgári peres eljárásban visszakövetelheti a tartozást, ha azt nem ismeri el. Módosul az ideiglenes vagyonfelügyelő jogköre: a vagyonkimentés megakadályozása érdekében tájékozódhat, a felszámolás alatt lévő cégnél bárhová beléphet és bármilyen dokumentumot megvizsgálhat. Intézkedésre nincs joga, de ha gyanús jelenséget észlel, jeleznie kell azt a bíróságnak. Nem kell viszont minden szerződéshez és jognyilatkozathoz az ideiglenes vagyonfelügyelő hozzájárulása, a rendes gazdálkodás menetébe tartozó ügyleteket a cégvezetője önállóan intézheti. Változik a zálogjog-követelések elismerése és kifizetési rendje is. Az értékesített zálogtárgyakból - az elismert költségek levonása után - megmaradó összeget a zálogjogosultak kifizetésére kell fordítani, ezt követheti a többiek követelése. A munkabérek és egyéb bér jellegű kifizetések a felszámolási költségek közé tartoznak júliustól.

Szombattól él az új szövetkezeti törvény

Szombaton életbe lépett az új szövetkezeti törvény. A már működő szövetkezeteknek 2007. június 30-ig kell alapszabályaikat átalakítaniuk. A jogszabály a szövetkezetek fő tevékenységét hat pontban foglalja össze: az első a beszerzés, a feldolgozás és az értékesítés segítése, a második a tagok termelésének elősegítése, a harmadik a közös termelés megvalósítása, a negyedik a fogyasztást ösztönzése, az ötödik a szociális szövetkezet (ennek speciális típusa az iskola szövetkezet), a hatodik a közhasznú szövetkezet.

A szövetkezet az alapszabályban meghatározott részjegytőkével jön létre. Az alapításhoz legalább 7 tag kell, akik között lehetnek jogi személyiségű és anélküli gazdasági társaságok is, de csak az alapító létszám feléig. Szociális szövetkezetet csak magánszemélyek alapíthatnak. A tagok vagyoni hozzájárulása részjegyben jelenik meg, ami apport is lehet. A szövetkezet - jogi személyként - cégbírósági bejegyzéssel jön létre, de a bejegyzési kérelem benyújtása után már végezhet gazdasági tevékenységet. Legfőbb önkormányzati szerve a közgyűlés, amely megválasztja a legalább 3 tagú igazgatóságot és annak elnökét. Az igazgatóság képviseli a szövetkezetet és látja el az ügyvezetést. Az 50 főnél kisebb szövetkezetnél igazgatóság helyett elég ügyvezető elnököt választani. Szintén a közgyűlés választja a legalább 3 tagú felügyelőbizottságot. A 20 főnél kisebb szövetkezetben az egyik tag is elláthatja a felügyeletet. A szociális szövetkezet kivételével a szövetkezeteknek lehetnek befektető tagjaik is, a tagság 10 százalékáig, ők külön befektetői részjegyet jegyezhetnek. Ennek névértéke a részjegytőke 30 százalékánál nem lehet több. A szociális szövetkezetek kivételével a szövetkezetek átalakulhatnak kft.-vé vagy rt.-vé. Felszámolási eljárás a szövetkezet ellen is indítható. Továbbra is külön törvény szól a biztosító-, a pénzügyi- és a lakásszövetkezetekről. (hirado.hu )
2006.07.03.

Vége a színlelt vállalkozások korának

Július 1-jétől az APEH szigorúan bünteti a színlelt vállalkozói szerződéseket. Az adóhatóság elsődleges célpontjai a média, az egészségügyi, az építőipari és a vendéglátó-ipari vállalkozások

Drágán megfizetnek azok a gazdálkodók, akik továbbra is számlát fogadnak el "alkalmazottaiktól". Július 1-jétől ugyanis vége annak a kegyelmi állapotnak, amely a színlelt vállalkozási szerződésekre vonatkozott. Amennyiben az APEH mégis csak rajtakapja a cégeket azon, hogy színlelt szerződéssel foglalkoztatják az embereket, visszamenőlegesen megfizetteti velük a személyi jövedelemadót, a társadalombiztosítási járulékot, az áfát, a büntetést, valamint a késedelmi kamatot.

Ebben az esetben a foglalkoztatottak nyugodtan hátradőlhetnek, hiszen a felelősség a foglalkoztatóé. Ha azonban a színlelt szerződéssel foglalkoztatott vállalkozót ellenőrzik, az adóhivatal rá szabja ki a bírságokat és a késedelmi pótlékot. Ennek kivédésére önrevíziót lehet alkalmazni, s a vállalkozó kérheti az adóhatóságtól, hogy méltányosságból csökkentsék vagy töröljék el a bírságot és a kamatokat.

Az adóhatóság elsődleges célpontjai az építőipari, vendéglátó-ipari, egészségügyi és médiavállalkozások lesznek, valamint mindenki, akinél az árbevételhez képest gyanúsan alacsony a bérköltség sor, vagy bármilyen más árulkodó jel lóg ki a kimutatásokból. (DM)
2006.06.29.

Júliustól élnek az új cégtörvények
Telefonon is lehet majd taggyűlést tartani
Július elsejétől számos lényegi ponton módosulnak a cégek működéséről szóló jogszabályok, a gazdasági társaságok működését, valamint a cégeljárás rendjét szabályozó új törvény és a módosított csődtörvények, illetve a kapcsolódó végrehajtási rendeletek.
Az új szabályozás nemcsak a jövőben alakuló társaságokat érinti, hanem a meglévők számára is adminisztratív feladatokat jelent.
A most megjelent Cégjog 2006 című HVG-kiadvány összefoglalója szerint a legfontosabb változások közé tartoznak a következők: júliustól szerződésmintával is lehet céget alapítani; elegendő lesz csak a fő tevékenységet megjelölni a társasági szerződésben; rövidülnek a cégeljárási határidők; a kisebbségi jogok gyakorlásához 10 helyett elegendő lesz 5 százalék tulajdonrész; lehetővé válik nonprofit gazdasági társaság alapítása; teletaggyűléseket lehet tartani;
2007 júliusától a Cégközlöny ingyenesen hozzáférhető az interneten; bővül a cégjegyzékadatok kötelező tartalma; a csődbe ment cégek tartozásaiért a többségi tulajdonos vagyonával felelni fog. (NOL)
2006.06.08.

Az EU szigorítja és bővíti a vállalkozói támogatásokat

A vállalkozásoknak juttatott támogatások keretösszegét bővíti, de a szabályait is megváltoztatja az unió bizottsága egy törvényváltoztatással, amely meghatározza az állami segítségnek és a piaci beavatkozásnak a határát.

Százezerről százötvenezer euróra emelné az Európai Bizottság az egy cégnek korlátozás nélkül adható állami támogatás értékét - ez a jó hír. Így már akár (árfolyamtól függően) 37-40 millió forint állami támogatást is lehet majd nyújtani egy cégnek anélkül, hogy azt jóvá kellene hagyatni Brüsszellel. A de minimis támogatások, olyan alacsony juttatások, hogy nem minősülnek a versenyt korlátozó tényezőnek.
Magyarországon most a legtöbb vállalkozói juttatás belefér ebbe a kategóriába: mivel az állam a piaci hitelek kamataihoz vagy a hitelekre adott garancia díjához ad pénzt, csak a legnagyobb cégek maradnak ki az állami támogatások jótéteményeiből.
Az Európai Bizottság szerint a mostani rendszer a szabályok kijátszását teszi lehetővé, ezért a megemelt támogatási keret mellet azt a változtatást hozza, hogy nem a támogatás konkrét összegét, hanem az érintett ügylet értékét kell majd a számítás alapjául venni. Így egy állami támogatású hitel esetében nem a költségvetés által fizetett kamatrész számítana, hanem a kölcsön teljes összege kamatokkal együtt. Azaz az eddig a kamattámogatás mértéke nem lehetett magasabb, mint 2526 millió forint (százezer euró), most a kölcsön korlátja lesz 37-38 millió forint (150 ezer euró). (FN)
2006.04.28.

Tovább nő a csődeljárások száma

Tovább nőtt az idén a vállalkozások közötti körbetartozások, a fizetési késedelmek és a csődeljárások száma - írja a Magyar Nemzet. A Coface Hungary hitelbiztosító cég szerdán közzétett jelentése szerint 90 napra emelkedett a tényleges fizetési határidő, és 15 százalékkal nőtt a csődeljárások száma az első negyedévben.
A legveszélyeztetettebb ágazat továbbra is a textilipar, de sokan mennek csődbe az építőiparban és a kereskedelemben is. Hivatalosan évente minden harmincadik vállalat szünteti be a tevékenységét, de a valós szám ennél 1520 százalékkal magasabb.
2006.04.27.