A kormány már március 9-i ülésén döntést hozhat az új turisztikai ügynökség létrehozásáról, amely a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumhoz kerülhet - jelentette be az Országmárka 2.0 konferencián kedden Budapesten a Miniszterelnöki Kabinetiroda minisztere. (MTI)

Rogán Antal hangsúlyozta, hogy országmárkáról sokféle értelemben lehet beszélni: például "semmi nem tesz jobbat, mint egy Oscar-díj". Ha nincs új filmtámogatási rendszer, amely azokat a tehetségeket is támogatja, akik még nem készítettek filmet, ez a siker nem jött volna - jegyezte meg.

Hozzátette, hogy az országmárkát más értelemben is lehet építeni, meg kell vizsgálni például, hogyan tud hozzájárulni a gazdasági növekedéshez az idegenforgalom.

A magyar GDP-ben a turizmus mintegy 10 százalékos hányadot tesz ki, ami nem rossz eredmény, de van olyan közép-európai ország, ahol ez az arány 15 százalék - mondta el Rogán Antal, megjegyezve, hogy erre Magyarországnak is minden adottsága megvan.

A turizmusban az elmúlt évek növekedéséért az államnál jóval többet tettek a piaci szereplők - emelte ki. Ugyanakkor úgy vélte, hogy az állam sokkal többel tudna hozzájárulni a szektor fejlődéséhez, amelynek egyik akadálya a források szétszórtsága. Ezért célszerű lenne, ha az állami feladatokat nem a hagyományos bürokratikus rendben, hanem egy rugalmas ügynökségen keresztül látnák el - hangsúlyozta.

Semmilyen államosításról nincs szó, hiszen az állam azt tartja meg, ami a sajátja, saját feladatait és forrásait rendezi egy helyre; nem kíván elvenni senkitől semmit - szögezte le.

Korszerű, új gondolkodásra kell áttérni, márkákat, brandeket kell felépíteni - sorolta, és megjegyezte, hogy ma sem Balaton-, sem Budapest-, sem Tokaj-brand nincsen. Ezt egy bürokratikus struktúrában nem lehet megcsinálni, ezért javasolják azt az ügynökségi struktúrát, amely alá be lehet szervezni az összes feladatot, minél kevesebb bürokratával - fűzte hozzá.

Közölte, az előterjesztést a Miniszterelnöki Kabinetiroda készítette el, azzal a javaslattal, hogy az új ügynökség a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumhoz kerüljön. A kormány már tárgyalt az előterjesztésről, megrendelt bizonyos tanulmányokat, így március 9-én a végső döntést is meghozhatja.

Az állam most "nagyon sok pénzt" fog elkölteni brandekre, márkákra és nagyrendezvényekre, eközben partnerként tekint a piac szereplőire, az érintett önkormányzatokra, amelyektől semmilyen jogkört nem kíván elvenni - hangsúlyozta Rogán Antal.

"A Balaton Budapest kertje"

A Balaton vonattal is csak 70 percre van a fővárostól, a két brand összeköthető lenne, hozzájárulna a Magyarországon töltött vendégéjszakák számának növeléséhez - mondta Hoffmann Henrik, a Magyar Turisztikai Desztináció Menedzsment Szövetség elnökségi tagja kedden az Országmárka 2.0 című konferencián.

Hoffmann Henrik kiemelte, hogy az ország turisztikai teljesítményének 25 százaléka a Balatonon keletkezik, ugyanakkor számos probléma akadályozza a régió egységes kezelését.

"A Balaton három megyéhez és statisztikai régióhoz tartozik, így nehezen alakítható ki egységes közlekedés, akadályok gátolják az egymásra épülő programok megszervezését. Vannak jól működő civil kezdeményezések, de infrastruktúrára van szükség és ezen lehet változtatni" - vélekedett a turisztikai szövetség vezetőségi tagja.

Úgy vélte, hogy a Balaton versenyképes lehet más európai nagy tavakkal, sőt, akár tengerekkel is, például a helyben termelt és készített gasztronómiai termékeivel.

Vitézy Dávid közlekedési szakember, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum főigazgatója arról beszélt, hogy a Balaton ma egy autós desztináció, személygépkocsi nélkül nagyon nehéz megközelíteni, ott programokat látogatni és ez komoly gondot okoz. Hozzátette: emiatt jelentős hazai és külföldi vendégtömeg esik ki a régió turisztikai életéből "Nincs integrált MÁV-Volán kereső, nincs integrált tarifarendszer. Bíztató, hogy jól halad a balatoni vasútvonal fejlesztése, a déli part legsűrűbb részén elkészült és ma már valóban 70 perc alatt le lehet érni vonattal a tóhoz. Ami azonban utána következik, az jelenleg nincs megoldva" - szögezte le.

Ezért fontosnak tartotta, hogy a Balaton környékén tegyék egységessé a tömegközlekedést és szükség lenne egy közösségi kerékpárkölcsönző rendszerre, valamint jól működő taxis és kisbuszos közlekedésre is.

Lobenwein Norbert, a Nagyon Balaton egyik vezetője felidézte, hogy a 2007-ben Zamárdiban indult Balaton Sound fesztivál rengeteg turistát, fiatalt vonzott a Balatonhoz. Megjegyezte, hogy a Sound sikere nyomán született meg az ötlet egy több helyi rendezvényt összefogó fesztiválsorozat létrehozására. Így született meg 2013-ban a Nagyon Balaton, amelyhez ma már mintegy harminc rendezvény tartozik, a Művészetek Völgyétől a Kultkikötőig, ezek külföldön is jó hírét viszik a Balaton régiónak.

"Nem volt olyan partner, aki ne fogadta volna tárt karokkal a z összefogásra vonatkozó kezdeményezést, a gondolatot, hogy a Balaton másról is tud szólni, nem csak a retróról" - mondta Lobenwein Norbert.

Budapestet "jól kommunikálható branddé kell tenni"

Zsidai Zoltán Roy, a Zsidai Group vezetője a fővárosról szóló szakmai beszélgetés bevezetőjében hangsúlyozta: fel kell mérni, kik és miért látogatnak a magyar fővárosba és hogy milyen irányba érdemes fejleszteni Budapestet.

Az a város sikeres, amelyik határozott márkastratégiával rendelkezik, ahogy ez elmondható Prágáról, Bécsről vagy Barcelonáról - mutatott rá a szakember, aki szerint Budapest olyan témákra építhetné az arculatát, mint a természeti és épített környezet, a szórakozás és gasztronómia, a művészetek, valamint a gyógyfürdők.

Szalay-Bobrovniczky Alexandra főpolgármester-helyettes hozzátette: a turizmusfejlesztés kiemelt terület a Fővárosi Önkormányzat számára is, nem véletlenül alakult meg a fővárosnak a városarculattal foglalkozó cége sem.

"Akkor vagyunk azonban hitelesek a brandépítésben, ha a kialakított képben a budapestiek is hisznek" - hangsúlyozta a várospolitikus, aki szerint azok a városok az igazán vonzóak a turisták számára, amelyeket saját lakói is szeretnek. Biztosítani kell az alapokat ahhoz, hogy akár egy turista akár egy városlakó jól érezze itt magát: ehhez hozzátartoznak a közlekedési beruházások vagy a taxik szigorúbb felügyelete is - hívta fel a figyelmet.

Böszörményi-Nagy Gergely, a Design Terminál vezetője arra emlékeztetett, hogy Mátyás reneszánsz udvarát vagy a millenniumi Budapestet sem tudta volna akárki megcsinálni, kellett hozzá egy nagy formátumú király vagy a Közmunkák Tanácsának szervező ereje. Magyarország fontos adottsága a geopolitikai fekvése, hiszen Európa határvidékén fekszik, mégis biztonságos területen - jegyezte meg.

A szakember szerint a brandépítés mellett kiemelt figyelemmel kell kezelni a tehetséggondozást, ez lehetővé tenné ugyanis akár a "fordított agyelszívást" is.

Papp Regina, a We Love Budapest főszerkesztője hangsúlyozta: hosszú távon nem szabad arra építeni, hogy Budapest olcsó célpont egy nyugati turista számára, a minőségi turizmust is ide kell vonzani.

Fontos a brandépítés, de a kommunikáció nem szakadhat el a valóságtól, a mai utazók ugyanis az interneten pillanatok alatt utána tudnak nézni, hogy egy-egy helyről milyen visszajelzéseket hagytak a korábbi látogatók - figyelmeztetett. Geszti Péter kommunikációs szakember szerint a magyar fővárosnak rengeteg erénye és hiányossága is van. "Ha a hiányszemüveget rakjuk fel, négy-öt kerületen kívül nincs mit megmutatni Budapestből" - vetette fel, hozzátéve: szomorú, hogy Magyarországra a fapados turizmus költözött.

Budapest előrébb tart, mint az ország

A Nagyváros nagyrendezvények című panelbeszélgetésben felszólalók egyetértettek abban is, hogy Budapest előrébb tart a márkaépítés szempontjából, mint Magyarország.

Gerendai Károly, a Sziget Kft. ügyvezetője kiemelte: erős kormányzati szándék van a turizmus szervezeti átalakítására, és arra, hogy legyen egy jól strukturált szervezete a turizmusirányításnak, koordinációnak. A tervezett ügynökségnek szerinte az egyik feladata az, hogy a már meglévő szakmai tudást összefogja, és hatékonyabb formába öntse, segítse a kezdeményezések kibontakozását. A piaci szereplők egyenlő versenyfeltételeket várnak az új ügynökségtől - tette hozzá. A meglévő struktúrában egy fesztivál megszervezése sokszor akadályokba ütközik, a közterületet is használó rendezvények jelentős része nehezen tervezhető előre - jelezte.

Fürjes Balázs, a kiemelt budapesti fejlesztések kormánybiztosa arról beszélt, hogy az új ügynökségnek képesnek kell lennie az állami szervezeten, intézményrendszeren belüli koordinációra, közvetítésre. Így olyan "egyablakos rendszernek" kell létrejönnie szerinte, ami egyebek között az engedélyek beszerzését egy helyen teszi lehetővé.

Hangsúlyozta: Budapest újra reneszánszát éli, népszerű úti cél, kiváló adottságokkal rendelkezik és könnyen elérhető Európa közepén. A tervezett új konferenciaközpont megépülésével a főváros Európa három legnépszerűbb konferenciahelyszíne közé kerülhet, a hivatásturizmus minden eddiginél jobban erősödhet - mondta.

Rámutatott: nagy szükség van a konferenciákat előkészítő, pályázást segítő, szervezést összehangoló professzionális szervezetre. A kormánybiztos kifejtette: még hiányzik a letisztult, hiteles, karakteres és megkülönböztethető, nemzetközileg is értelmezhető Budapest-brand.

Ganczer Gábor, Hungexpo Zrt. vezérigazgatója szerint a nemzetközi kongresszusok zökkenőmentes megrendezését egy "egyablakos" kongresszusi iroda tudná lehetővé tenni. Hozzátette: legtöbbször öt vagy több évre előre kell pályázni egy-egy konferencia megrendezéséhez, a tervezést pedig nehezíti, amikor a városnak egy helyszínnel kell hozzájárulni a rendezvényhez. Sokat segítene a kiszámítható pályázati rendszer is - mondta.

Az országmárka erősítéséhez a Hungexpo azzal járul hozzá, ha a megrendezett kiállításokat nemzetközivé teszi - mondta.

Csókay Gergely, a Budapest Essentials főszervezője a bürokráciacsökkentés mellett fontosnak nevezte az ágazati szereplők terheinek csökkentését, a munkát terhelő járulékok és az áfa mérséklését. Szintén megemlítette, hogy bár pozitív a városvezetés hozzáállása a fesztiválokhoz, de a szervezés során számos nehézségbe ütköznek. A pályázati támogatások elérhetőségét is fontosnak nevezte egy-egy rendezvény megszervezéséhez, mivel a fesztiválok sokszor nem tudnak önfenntartók lenni.

"Budapest egyelőre lelkes amatőr az európai versenyben"

A Budapest a globális versenyben című panel felszólalói elsősorban stratégiai, turisztikai, kulturális és közlekedési szempontok alapján vázolták fel az előrelépés lehetőségeit.

"A városi turizmus növekedése Európában és a világ számos pontján messze túlszárnyalja a helyi gazdaság növekedését, Budapest teljesítménye viszont átlagosnak mondható" - emelte ki Bienerth Gusztáv, a Roland Berger Zrt. gazdasági tanácsadó cég elnöke, a Budapest Barátai Együttműködés tagja.

Megjegyezte, hogy a 45 városra a közelmúltban készült tanulmány megállapításai alapján Budapest egyelőre lelkes amatőr az európai versenyben, "csupán a 2. ligában focizik". A magyar főváros turisztikai teljesítménye ugyan javult az elmúlt öt évben, de a felmérés szerint így is jócskán elmarad a top 11 nagyvárostól. A lista első néhány helyén Isztambul, Amszterdam, Párizs, London, Bécs és Barcelona szerepel. Budapest a második vonalba sorolt városok között is csak a 7. helyen áll, Brüsszel, Koppenhága, Zürich, Lisszabon, Stockholm és Oslo mögött - sorolta.

A vendégéjszakákat és a lakosságarányos szállásbevételt tekintve a 9. helyen áll Budapest, az online jelenlétben viszont lényegesen jobb a helyzet, itt csak Prága és Barcelona előzi meg a magyar fővárost. "Számos olyan megaesemény lesz a következő években, amely a világ figyelmét Budapest felé irányíthatja. Budapest a jelenlegi kapacitással lényegesen több turisztikai igényt is ki tud elégíteni, de 2024-ben, a budapesti olimpiai pályázat célévében 42 ezer szállodai szobára lesz szükség" - mondta Bienerth Gusztáv. Hozzátette: sok potenciál rejlik a Budapest által nyújtott ár-érték arányban és a konferenciaturizmusban.

Káel Csaba, a Müpa vezérigazgatója arról beszélt, hogy sem a magyarok, sem a külföldiek fejében nincs ott Budapest természeti-kulturális örökségének üzenete. Úgy vélte, csak együtt, összefogással lehet kitalálni azt az erős üzenetet, hogy miért is jöjjenek a külföldiek Budapestre - ahogy az évekkel korábban Londonnál történt. "Nagyon komoly összefogást igényel a 2017-es budapesti vizes világbajnokság. Nemcsak a szállodai helyeket kell bővíteni, hanem a közlekedési és szórakozási lehetőségeket is fel kell mérni, olyan sok ember jön erre az eseményre" - szögezte le. Káel Csaba kiemelte a budapesti művészeti fesztiválok, a Budapesti Tavaszi Fesztivál és a CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál fontos szerepét. Szólt arról is, hogy a Müpa 2005-ben indult sikertörténetéhez a piacról jött fiatal szakemberek, valamint a kapcsolódást a nemzetközi koncert- és fesztiválszövetséghez is komoly hozzájárulást jelentett.

Váradi József, a WizzAir Hungary vezérigazgatója Barcelona és London elmúlt két-három évtizedben évben történt rendkívül látványos előrelépését hozta fel követendő példaként. Hozzáfűzte: Barcelonának kifejezetten nagy lökést adott a nyári olimpiai játékok megrendezése. Megfogalmazása szerint Budapest értékajánlatot jelent.

"A budapesti légiközlekedés jó irányba fejlődik, a repülőtér éves forgalma az elmúlt négy évben 8 millió főről 10 millióra nőtt. A diszkont légitársaságok jól teljesítenek, a Budapest Airport forgalmát 50 százalékban ők adják, a WizzAir utasszáma 2020-ra elérheti az 5 milliót. A legnagyobb probléma az infrastruktúrában van, a reptérről rendkívül nehéz bejutni a városba" - hangsúlyozta Váradi József. A BDO Magyarország tanácsadó cég képviseletében Hegedűs Attila azt emelte ki, hogy a következő hét-tíz év várhatóan a fenntartható növekedés jegyében zajlik a világban, ezt kell Budapesten is kihasználni. "A Budapest márka kiépítését nekünk magunknak, irányítottan kell elvégeznünk. Kell egy ikon, amilyen Párizsnak az Eiffel-torony".

Weyer Balázs, a 2015-ös budapesti világzenei expo, a Womex egyik szervezője szerint a kulturális termékek a legalkalmasabbak arra, hogy egy helyről alakított képünket alakítsák, mert érzelmi kötődést okoznak. "Budapestnek ebből a szempontból rengeteg kiaknázatlan lehetősége van, zenei, irodalmi és filmes tekintetben egyaránt". Úgy vélte, leginkább a kulturális történetekkel lehet a legjobban megragadni egy város mélységét.
(logsped)