Deloitte felmérést végzett a transzferárakról

Deloitte felmérést végzett a transzferárakról

A felmérés arra a kérdésre kereste a választ, hogy a hazai vállalkozások megfelelően fel vannak-e készülve az APEH gyakorlatában mind hangsúlyosabb transzferár-ellenőrzésekre.

A felmérés arra a kérdésre kereste a választ, hogy a hazai vállalkozások megfelelően fel vannak-e készülve az APEH gyakorlatában mind hangsúlyosabb transzferár-ellenőrzésekre. A felmérésben résztvevők háromnegyede szerint a legfontosabb adókockázat a vállalatok körében a transzferár.

Veszprémi István, a Deloitte Zrt. Adótanácsadási üzletágának partnere elmondta, általános tapasztalatunk, hogy az elmúlt években egyre nő azon ellenőrzések száma, amelyek során az adóhatóság külön kitér a transzferárak vizsgálatára is. A Deloitte kiemelten foglalkozik a transzferár területével, ezért 90 társaság bevonásával az ügyfeleknek tartott transzferár szeminárium keretében felmérést készítettünk. Az eredmények megerősítették ezt a tendenciát számunkra, a válaszadók több mint fele ugyanis már saját bőrén is tapasztalta az adóhatóság új, formai és tartalmi kritériumokat egyaránt vizsgáló, transzferár-ellenőrzési gyakorlatát - tette hozzá a szakértő.

Az érintett vállalkozások túlnyomó többsége szerint a náluk járt revizorok - néhány kivételtől eltekintve - egyelőre inkább tapasztalatlannak tűntek e speciális témában, a Deloitte szakértője ugyanakkor figyelmeztet: az adóhatóság már megkezdte a területtel kapcsolatos szakmai továbbképzéseket, így az ellenőrök több nemzetközi tréningen is részt vettek a közelmúltban, új ismereteikre építve pedig nemrég egy átfogó transzferár-szaktudással rendelkező revizori csoport is megalakult az adóhatóságon belül. Mindezek, az adóhatóságtól származó információk alátámasztják a Deloitte korábbi megállapítását, hogy a transzferár-dokumentáció ellenőrzésére összpontosító nemzetközi tendenciáktól immár a magyar cégek sem függetleníthetik magukat, sőt, egyre több ráfordítást igényel részükről a tartalmilag és formailag is megfelelő dokumentáció elkészítése - mondta el Veszprémi István.

Gémesi Péter, a Deloitte Transzferár csapatának vezetője szerint ezt az egyre jobban képzett ellenőrök mellett az is indokolja, hogy az adóhatóság ma már rendelkezik az úgynevezett AMADEUS adatbázissal, amely a transzferár-elemzések során használt jövedelmezőség-vizsgálatok egyik leggyakoribb adatforrása, és amelyet a hatóság az ilyen jellegű ellenőrzések során természetesen ma már minden esetben alkalmaz is.

A Deloitte szakértői felhívták a figyelmet arra, hogy az APEH közlése szerint az adóhatóság 2008-ban az eddigieknél is nagyobb hangsúlyt fordít majd a kapcsolt vállalkozások közötti elszámoló árak vizsgálatára, ami egyben az adóhatóság kifejezett szándékát is mutatja, hogy a formai megállapításokról a hangsúlyt mindinkább a tartalmi ellenőrzésekre helyezze át, persze a szigorú formai kontroll megtartása mellett. A kontroll ugyanakkor már ma is kézzelfogható, hiszen az adóhatóság a Deloitte felmérésében résztvevő vállalkozások 24 százalékánál tett valamiféle észrevételt a transzferárakat érintően (első fokon), 15 százalékánál pedig valamilyen formai hiányosságot tárt fel, ami majdnem minden esetben mulasztási bírság kiszabásával zárult. Az adóhatóság szakértői is megerősítették azt a megállapítást, hogy az elmúlt évek ellenőrzési gyakorlata inkább a formai kritériumokra fókuszált, aminek kapcsán egyébként jogerősen, több esetben, és akár több százmillió forintos nagyságrendű mulasztási bírságot is megállapított a hatóság - mondták el a Deloitte szakérti.

Költséges, de elkerülhető hibák

Veszprémi István kiemelte, a Deloitte tapasztalatai szerint az adózók egy része számára még mindig nem teljesen világosak a transzferár-dokumentációval kapcsolatos követelmények, illetve az sem, hogy milyen kérdésekkel kell majd egyáltalán szembenézniük egy esetleges vizsgálat esetén, amikor saját dokumentációjukat kell megvédeniük. A felmérésben résztvevő vállalkozások nagy része pedig inkább pesszimistán látta társasága felkészültségét egy esetleges transzferár-vizsgálatra, miután a Deloitte szakértői részletesen bemutatták nekik az adóhatóság ellenőrzési gyakorlatát és a különféle formai buktatókat (a hallgatóság véleményét a szeminárium elején /"Előtte"/, majd az ismertetést követően /"Utána"/ is kikértük):

Bár adózói oldalról a transzferárak kérdésköre már a dokumentációs kötelezettség 2003-as bevezetésekor rivaldafénybe került, meglepő módon a megkérdezett vállalatok csupán 4 százaléka állította magabiztosan, hogy minden nyitott adóévre - és minden kapcsolt tranzakcióra vonatkozóan - tartalmilag és formailag is megfelelő dokumentációval rendelkezik. Ezzel szemben 10% azon társaságok aránya, akik a mai napig nem állítottak össze semmiféle dokumentációt. A megkérdezettek közül néhányan a külföldi kapcsolt vállalkozások által elkészített nyilvántartásoktól várják a felmentést egy esetleges transzferár-ellenőrzés esetén - igaz, dokumentációt még ők sem láttak, tette hozzá a Veszprémi.

Gémesi Péter elmondta, a vállalatoktól kapott információk szerint a cégeknél elkészített transzferár-dokumentációk nem fedik le teljes körűen az összes kapcsolt tranzakciót és nyitott adóévet, sőt, helyenként formai és/vagy tartalmi hiányosságok is akadhatnak bennük, viszont a cégek legalább már megkezdték felkészülést. Tekintettel a felmérés eredményeire - többségüknél mégis van bőven tennivaló a dokumentáció összeállítása kapcsán. Ez talán nem is olyan meglepő annak fényében, hogy válaszadók háromnegyede kiemelt, vagy éppen a legfontosabb adókockázatnak tekinti vállalkozása életében a transzferárak területét. Csupán négy megkérdezett gondolta úgy, hogy a kérdéskör nem kíván különösebb odafigyelést, hisz a téma nem képvisel jelentősebb kockázatot a cége életében. - tette hozzá a Deloitte szakértője.

Nemzetközi hatások

A határon átnyúló vállalatközi ügyletek kapcsán, amennyiben valamely érintett ország adóhatósága kiigazítja az alkalmazott transzferárak mértékét, gazdasági kettős adóztatás állhat elő. A felmérésbe bevont társaságok 80 százalékának kapcsolt vállalkozásai, melyekkel jelentős volumenű vállalatközi tranzakciót folytatnak, az EU valamely tagországában rezidensek. Veszprémi a felmérés eredményeivel kapcsolatban elmondta, hogy a megkérdezettek 26 százalékának van tudomása arról, hogy a társasága által, külföldi kapcsolt vállalkozásával bonyolított tranzakciót az érintett külföldi adóhatóság már vizsgálta, és több esetben ennek hatására a hazai cégnek is változtatatnia kellett az elszámolási gyakorlatán. Az adóhatóság szakértői megerősítették, hogy hasonló ügyekben érkezett már megkeresés külföldi adóhatóságtól az APEH-hez, habár tényleges egyeztetési eljárásra mindezidáig nem került sor. Mivel a transzferárak hangsúlyosabb vizsgálata egyértelműen azonosítható nemzetközi trend, és a nemzeti adóhatóságok egyre agresszívabban védik az adóalapot, a Deloitte várakozásai szerint a következő években érezhetően növekedni fog azon esetek száma, amikor külföldi adóhatóság megállapításainak magyar hatásaival kell foglalkozni - összegezte a felmérés nemzetközi hatásait a Deloitte szakértője. (logsped)
2008.06.11.