Több mint 1500 milliárd forintnyi vasútfejlesztés indul el vagy fejeződik be a következő években hazai és európai uniós forrásokból, valamint kínai hitelből. (MTI)

Mosóczi László a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közlekedésért felelős helyettes államtitkára a X. Kő- és Kavicsbányász Napok konferencián ismertette, hogy az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) 2. prioritásának teljes kerete nettó 459 milliárd forint, amit a hazai vasúti törzshálózat felújítására fordítanak. Az IKOP 4. prioritása nettó 331 milliárd forintot tartalmaz és az elővárosi vonalak és vasútállomások korszerűsítését célozza.


Kép: Kojnok Jenő

Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) által Magyarországnak biztosított forrásból maximum 341 milliárd forintra lehet pályázni Brüsszelnél. Magyarország 9 vasúti projektet valósít meg a támogatásból és biztosan felhasználja a rendelkezésre álló keretet - fűzte hozzá. Megemlítette a kínai hitelből, mintegy 500 milliárd forintból megvalósuló Budapest-Belgrád vasutat, amely óránként 160 kilométeres sebességet tesz majd lehetővé és jelentősen gyorsítani fogja a szerb főváros vasúti megközelítését.

Mosóczi László az IKOP 2. prioritásának fejlesztései között említette a

- Püspökladány-Debrecen vasútvonal korszerűsítését 121 milliárdból,
- Szántód-Kőröshegy és Balatonszentgyörgy közötti vonalszakasz felújítását 70 milliárdból.
- Előkészítés alatt áll a dél-balatoni vasútállomások rekonstrukciója 2,5 milliárd forintból és
- tervezik a Liszt Ferenc repülőtér kötöttpályás kapcsolatának kiépítését, amelynek egy része a föld alatt futna.

Az IKOP 4. prioritásában 17 projekt szerepel, közöttük a

- Budapest-Esztergom vasútvonal villamosítása 45 milliárdból,
- Szeged-Hódmezővásárhely között közlekedő Tram-train megvalósítása 16 milliárdból,
- Mezőzombor-Sátoraljaújhely közötti vonal fejlesztése 23 milliárdból.
- Huszonegy milliárd forint áll rendelkezésre Debrecen intermodális csomópontjának kialakítására,
- további 48 milliárd hasonló fejlesztésekre más városokban (Székesfehérvár, Eger, Tatabánya-Bicske, Miskolc, Nyíregyháza, Kaposvár). Huszonhét milliárd forintot szánnak Szabadbattyán és Aszófő között az észak-balatoni vasútvonal villamosítására és szűk keresztmetszetének kiváltására, további másfél milliárdot az észak-balatoni vasútállomások korszerűsítésére.

A CEF forrásaiból

- 75 milliárd forint jut a Kelenföld-Százhalombatta vonal korszerűsítésére,
- további 88 milliárd a Százhalombatta-Pusztaszabolcs vonalra,
- Rákos-Hatvan közötti szakasz fejlesztésére 114 milliárdot szánnak,
- Békéscsaba-Lőkösháza közötti szakaszra 80 milliárdot,
- Budapest déli összekötő Duna-híd korszerűsítésére 36 milliárdot.

A közúthálózatra összesen mintegy 1300 milliárd forintot fordítanak a következő években: az IKOP 1. prioritása 733 milliárdot, az IKOP 3. prioritása 382 milliárdot, a CEF pedig 69 milliárdot tartalmaz.

Az államtitkár példaként említette a 8-as főút várpalotai elkerülőjét, az M30 országhatárig történő fejlesztését, az M35 két szakaszát, az M4-es autópályát, az M2-es út megvalósítását Budapest-Vác között, az M0 déli szektorának fejlesztését, illetve az M9 Zalaegerszeg-Vasvár közötti út megépítését.

Mosóczi László elmondta, hogy a kerékpáros infrastruktúrafejlesztések több mint 500 kilométert érintenek a következő időszakban és 24 milliárd forintot fordítanak rá. A legtöbb beruházás előkészítés alatt áll, így a Balatoni Bringakör, a Budapest-Balaton és a Rajka-Budapest szakaszok, vagy a Tisza-tavi kerékpárút is.

A X. Kő- és Kavicsbányász Napok konferenciát a Szilikátipari Tudományos Egyesület, kő- és kavics szakosztálya szervezi a Magyar Bányászati Földtani Hivatal, a Magyar Bányászati Szövetség és a Magyar Földtani és Geofizikai Intézet közreműködésével. A kétnapos tanácskozás programjában a bányászat és a bányászati szakigazgatás aktuális kérdései mellett gépbemutatók, pályázati lehetőségek bemutatása is szerepel, valamint szó lesz a MINATURA2020 projekt céljáról és eddigi eredményeiről.
(logsped)