Logisztika
     Spedició, Fuvar.
     eTudakozók
     Térszerkezet
     Kapcsolódók
     Közlekedés
     Információs társ.
     Vállalat
     Minőségbiztosítás
     EU
     Egyéb



A Szegedi Repülő Egyesület 2010-ben lesz 80 éves, Repülőtér története

Kapcsolódó oldal:  



A Szegedi Repülő Egyesület 2010-ben lesz 80 éves, Repülőtér története

A Szegedi Repülő Egyesület 2010-ben, a 80 éves évforduló alkalmából, több nagyszabású és nemzetközileg jelentős rendezvényt bonyolít le.

Szegedi Repülőtér


Szegeden, a repülés fejlődése gyakorlatilag egybeesik a magyar repülés fejlődésével. Már abban az évben (1909), amikor Bleriot átrepülte a La-Manche csatornát, repülőbemutatót tartott Budapesten több mint 200 ezer ember előtt. Ez a bemutató jelentős hatást gyakorolt a magyar és ezzel a szegedi repülés fejlődésére.

Ugyanebben az évben, a francia Montigny gróf és Zsélyi Aladár nagy sikerű repülő-bemutatót tartottak Bleriot típusú monoplánnal Szegeden, a mai Szabadkai út és a Sancer tavak közt elhelyezkedő lóversenytéren.

A mai repülőtér kialakítása az egykori Bátaszéki (ma Bajai) út melletti legelőn, az első világháború idején kezdődött. 1915-ben kezdték a fejlesztést és rövid idő múlva megkezdődött az első pilóták kiképzése is Szegeden, 18 repülőgéppel.

1919-ben megalakult a Nemzeti Hadsereg első repülőszázada. Ez év novemberétől rendszeres futárszolgálatot tartottak Szeged és Siófok közt.

Szegedi Repülőtér


Az 1920-as trianoni békeszerződéssel Magyarországnak betiltották a katonai repülés minden formáját. A tiltó rendelkezések megkerülésére 1920-ban létrehozták a Repülő Meteorológiai Állomást Szegeden, valamint a budapesti székhelyű Magyar Aero Forgalmi Rt.-t. A kormány engedélyével újraindult a rendszeres légiposta Budapest és Szeged közt. A vonal érdekessége, hogy a légipostát Nagykőrösön és Kiskunfélegyházán kis csomagban ejtőernyővel dobták le.

Szegedi Repülőtér


1923-ban megalakult a Magyar Légügyi Hivatal, Szegeden létrehozták az Időjárás Kutató Állomást Dr. Boros József főorvos és Hille Alfréd meteorológus támogatásával.

1925. május 14-én Háry László pilóta és Hille Alfréd, Magyarországon először emelkedett tízezer méter rekordmagasságba oxigénpalackkal felszerelve.

A Szegedi Repülőteret az I. világháború idején, 1915-ben katonai objektumként létesítették. A háború után a polgári repülés és a sport céljait szolgálta, majd a II. világháborúban ismét katonai repülőtér volt.

Szegedi Repülőtér


Az '50-es és '60-as években Magyarországon élénk belföldi menetrend szerinti légi forgalom volt, ekkor a MALÉV járatai kötötték össze Szegedet Budapesttel s a többi hazai nagyvárossal. A járatok 1965-ben megszűntek, majd az állami tulajdonú terület kezelését a Magyar Néphadsereg vette át. A Magyar Honvédelmi Szövetség üzemeltetésében a reptér kiképzési és sport célokat szolgált.

A Szegedi Repülő Egyesület a sportrepülő tevékenységét 1930-ban kezdte Algyőn. Szeged Repülőtérre 1968-ban települt át, és az MHSZ megszűnését követően a repülőtér üzemeltetését 2006-ig az Egyesület végezte.

Ebben az időszakban a repülőtéren számos repülési tevékenység zajlott: kiképzés, sport, hazai és nemzetközi versenyek megszervezése, légi gazdasági szolgáltatások, stb. Több éven át, a nyári turisztikai idényben kereskedelmi járatok is indultak az Adriai repülőterekre.

A Szegedi Repülő Egyesület (Délvidéki Aero Club 1930.) az idén ünnepli fennállásának 80. évfordulóját. Gazdag és eredményes múltra tekinthet vissza és ma is kiemelkedő szerepe van a magyar repülősportban.

Szegedi Repülőtér


Az MHSZ Csongrád Megyei Repülőklubja jogutódaként, 1990-ben Délvidéki Aero Club néven jegyezte be a Csongrád Megyei Bíróság. Azon a néven, amelyen 1930-ban az a repülőklub alakult, és amelyből származik. Ezért ünnepli az idén fennállásának 80. évfordulóját.

A ma is élő tagok közül sokan még Algyőn kezdték repülő pályafutásukat a múlt század ötvenes, hatvanas éveiben, ahonnan az algyői olaj-, és gázmező felfedezése után 1968-ban telepítették át az Egyesületet a szegedi repülőtérre.

Szegedi Repülőtér


Az Egyesület, nehéz anyagi nehézségek ellenére, Magyarország egyik legeredményesebb és nemzetközi szinten is ismert sportrepülő egyesülete. Mint ilyen, évtizedek óta rendez nemzetközi vitorlázórepülő és ejtőernyős versenyeket Szeged Repülőtéren, amelynek elismerten jó adottságai vannak a különböző repülősportok űzésére, különösen a teljesítmény vitorlázórepülésre.

A múlt század hetvenes évei óta az Egyesület szinte minden évben rendezett vitorlázórepülő versenyt. A szakmai elismertséget jelzi, hogy egyetlen magyar repülő egyesület sem nyerte el annyiszor a Magyar Nemzeti Bajnokság rendezési jogát, mint a szegedi.

Szegedi Repülőtér


Az Egyesület által, Alföld Kupa néven a múlt század nyolcvanas éveiben indított vitorlázórepülő verseny az ország egyik legjelentősebb versenye volt, mely színvonalának köszönhetően, Flatland Cup néven, 2006-ban felkerült a Federation Aeronautique Internationale, a repülő világszövetség regisztrált nemzetközi versenyei közé. Azóta, regisztráltan is nemzetközi versenyként kerül megrendezésre minden év nyarán Szeged Repülőtéren.

Ennek a nemzetközileg elismert versenynek is köszönheti az Egyesület, hogy az FAI-tól 2 olyan világverseny rendezési jogát is elnyerte, amely a magyarországi sportrepülés eddigi történetének legjelentősebb versenye. Az egyik a 2009. nyarán lezajlott 5. Női Vitorlázórepülő Világbajnokság, a másik pedig a 2010. nyarán megrendezésre kerülő 31. Felnőtt Vitorlázórepülő Világbajnokság.

Az ejtőernyős szakosztály minden évben 2 versenyt szervez. Az egyik az ejtőernyős négy-tusa verseny, a másik pedig a MATASZ Kupa Ejtőernyős Célba-ugró Verseny.

A sárkányrepülő szakosztály nem szervez versenyeket, de az ejtőernyősökhöz és vitorlázórepülőkhöz hasonlóan rendszeres résztvevői a hazai bajnokságoknak, sőt 1-2 sportoló évek óta képviselteti magát az Európa Bajnokságokon.

A Szegedi Repülő Egyesület eredményei arra utalnak, hogy következetesen teljesítette legfőbb céljait: a repülő sportok magas szinten való tartását, az utánpótlás nevelést, a középiskolás és egyetemista korosztály motivációját a sportolásra, az egészséges életmódra nevelést, a határon belüli és a határon túli civil kapcsolatok ápolását, bővítését.

A repülőteret illetően, Szeged Megyei Jogú Városnak ambiciózus tervei voltak. Ugyanis, 2001-ben a Magyar Állam a repülőteret térítésmentesen Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzatának a tulajdonába adta. Az üzemeltető továbbra is a Szegedi Repülő Egyesület volt, viszont Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése úgy döntött, hogy a repülőtér üzemeltetésével 2006. április 07-i kezdettel a 100%-os önkormányzati tulajdonban lévő Szegedi Közlekedési Kft.-t (SZKT) bízza meg.

A Szegedi Repülő Egyesület 2005. október 6-án vette kézhez a felmondást, így a repülőtér az SZKT üzemeltetésébe 2006. április 7-én kerül.

A tervezés szakaszában, az önkormányzat és az SZKT(amely 2006 áprilisában vette át a reptér üzemeltetését) abban reménykedtek, hogy egy-két éven belül elindul a regionális, menetrend szerinti forgalom, amely összekapcsolja majd Szegedet valamelyik nemzetközi légi közlekedési csomóponttal. Az SZKT évi hatvanezer utassal számolt, és abban bízott, hogy a szegedi reptér az üzleti és sportcélú repülés mellett a környező kisebb légikikötők alternatívájaként működik majd.

Szegedi Repülőtér


A Szegedi Repülőtér Átfogó Fejlesztési terve és kivitelezési tervek alapján 2006-ban megépült az 1180 méter hosszú és 30 méter széles aszfalt burkolatú futópálya és a guruló, valamint bizonyos mértékig rendezték a kisrepülőgépek parkolóit.

A fénytechnika rendszer az SZKT nevére szóló üzemben-tartási engedélyt kapott.

A beruházás során felújították az üzemanyag kutat, tűzoltó autót, karbantartó- és kiszolgáló járműveket, rádió berendezéseket, utas és csomagellenőrző berendezéseket szereztek be.

2008 tavaszán a repülőtéren NDB, DME rádió-navigációs berendezés létesült.

Sajnos, a tulajdonos és az új üzemeltető elvárásai és reményei nem teljesültek.

A futópálya legfeljebb 40-50 személyes gépek fogadására elegendő, de nem épültek meg a többi létesítmények, amelyek a különböző szolgálatok munkavégzéséhez voltak szükségesek, valamint azok, amelyek az utasok kiszolgálását, a poggyász, esetleg áru kezelését biztosíthatják.

Így, a Szegedi Repülőtér nem minősül nyilvános repülőtérnek, a légügyi hatóságok mint "nem nyilvános repülőtér ideiglenes határnyitási joggal" sorolták be.

Az utóbbi néhány évben megfigyelhető az a tendencia, hogy Szegeden a magántulajdonú kisgépek száma növekszik, mind élénkebb a tevékenységük.

Nem ennek az írásnak a tárgya, de valószínűleg a magángépek tulajdonosainak, valamint a Szegedi Repülő Egyesületnek a tevékenységeihez kapcsolódóan kellene keresni a Szegedi Repülőtér életképessé válásának a forrásait.

A Szegedi Repülő Egyesület, 2010 évre nagyszabású és nemzetközileg jelentős eseményeket tervezett:

Ejtőernyős négy-tusa verseny
2010. Június 10 - 13.

4.Magyar Női Vitorlázórepülő Nemzeti Bajnokság 55. Magyar Vitorlázórepülő Nemzeti Bajnokság MALÉV-Flatland Cup Vitorlázórepülő Verseny
2010. július 04 - július 16.

31. Vitorlázórepülő Világbajnokság
2010. július 23 - augusztus 07.

MATASZ Kupa Ejtőernyő Célbaugró Verseny
2010.09.17 - 19.

Ezekkel a rendezvényekkel, az Egyesület méltó módon ünnepli fennállásának 80. évfordulóját. (logsped)

2010.05.10.