Szeptember végéig ki kell adni a tavalyi szabadságot

Ez év márciusában fogadta el a parlament a munkaügyi törvények módosítását, amely a szabadságok kiadását szigorította. Idéntől így már az összes szabadságot ki kell adni az év végéig, és csak kivételesen fontos gazdasági érdekre hivatkozva lehet az alapszabadság negyedét a következő év március 31-éig, kollektív szerződés alapján pedig június 30-áig átvinni. Ilyen körülmény lenne az, ha a teljes szabadság rendes kiadása a munkáltató gazdálkodását meghatározó módon hátrányosan befolyásolná.

Mivel a szigorító módosítások idén április 1-jén léptek életbe, a múlt évről maradt napokat március végéig több munkahelyen is lehetetlenség lett volna kiadni. Ezért lépett életbe az a köztes szabály, hogy a 2006-ról megmaradt szabadságnapokat legkésőbb szeptember 30-áig kell a munkavállalók számára biztosítani.

A kormányzat eleinte június végét javasolta, ám a munkáltatói érdekképviseletek érvelése nyomán sikerült szeptember végére kitolni a határidőt. "Még így sem biztos, hogy a legjobb szándékuk ellenére az összes cég ki tudja adni a hónap végéig a bent ragadt szabadnapokat" – mondta Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára. Elmondása szerint pontosan nem lehet tudni, hogy hány vállalatnál, hány szabadnappal "lógnak" a dolgozóknak, ugyanis mindenki saját nyilvántartást vezet a szabadságolásokról.

A törvénymódosítás rendelkezik arról, hogy az alapszabadság egynegyedét a munkáltatónak a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadnia, ha a dolgozó erre vonatkozó igényét legalább tizenöt nappal korábban jelzi. Különleges esetekben – amikor a dolgozó családi vagy személyi helyzete azt indokolja – összesen három napot, legfeljebb három alkalommal a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban, előzetes bejelentés nélkül is ki kell adni. (vg.hu)
(logsped)

A szabadság átviteléről, a munkaerő kölcsönzésről és a fekete foglalkoztatásról is tartalmaz új szabályokat az a törvényjavaslat, amelyet Kiss Péter szociális és munkaügyi miniszter terjesztett az Országgyűlés elé. A képviselők hétfőn elfogadták az indítványt a javaslat sürgős eljárásban való tárgyalására.

A jelenlegi szabályok szerint (a munkaadó gazdasági érdekére hivatkozva), akár a teljes fizetett szabadság átvihető a következő évre, amit a munkaadó a következő év közepéig - kollektív szerződés esetén pedig az év végéig - adhat ki. Miután ez a lehetőség sérti a munkavállalók pihenéshez fűződő alapvető jogát, az Alkotmánybíróság úgy rendelkezett, hogy az Országgyűlés ez év március végéig változtasson azon.

Az új javaslat szerint csak a szabadság negyede, de az is csak március végéig - kollektív szerződésbe foglalva pedig június utolsó napjáig - vihető át a következő évre. Az átvitelre csak kivételes gazdasági érdek esetén kerülhet sor. Ez azonban független kell, hogy legyen a munkaadó normál tevékenységétől. Például munkaszervezési okokkal nem indokolható az átvitel, de meg lehet tenni, ha egy balesetet követő kárelhárítás indokolja. Az új szabályokat már az idei szabadságokra is alkalmazni kell.

Több szabály is foglalkozik a munkaerő kölcsönzéssel. Így például a szociális juttatásokat a kölcsönzött dolgozó a kölcsönbe vevőtől - akinél dolgozik - kaphatja meg (a bért értelemszerűen a kölcsönbe adó fizeti). Alkalmi munkavállalói könyvvel nem lehet kölcsön-munkaerőt foglalkoztatni, mivel a munkaerő kölcsönzéssel foglalkozó társaság üzletszerűen - és általában nagyobb cégeket kiszolgálva - végzi a tevékenységét, míg az alkalmi munkavállaló kis cégeknek, illetve magánszemélyeknek, és mint a nevében is szerepel, alkalomszerűen dolgozik. A tiltás azonban csak a jövő év elejétől lépne hatályba.

A munkaügyi ellenőrzések során - főleg az építőiparban - a felügyelők gyakran találtak olyan feketén alkalmazott munkásokat, akiknek a munkaadójukat később sem lehetett fellelni. A mostani javaslat az, hogy a fővállalkozó feleljen helyettük is, hiszen neki tudnia kell, hogy ki dolgozik a munkaterületen. A munkavédelmi törvény eddig is a fővállalkozót tette felelőssé a munkavédelmi szabályok betartásáért, illetve a polgári törvénykönyv szerint is a fővállalkozó felel az alvállalkozó tevékenységéért. A fekete munkavégzésen túli bírság kiszabása előtt azonban meg kell kísérelni fellelni az igazi munkaadót, és csak ennek hiányában bírságolható a fővállalkozó.

Az illeték törvényt is módosítja a mostani javaslat. A felszámolás alatt álló cég munkavállalóinak - amikor a felszámolónak bejelentik a munkabér követelésüket - nem kell megfizetniük az 50 ezer forintos illetéket.

Bekerül egy olyan új szabály a munka törvénykönyvébe, amely minden munkavállalót - a fizetések átutalása kapcsán - a közszféra alkalmazottaival hoz azonos helyzetbe. Így a munkaadónak át kell vállalnia a bankszámlára utalt munkabér havi egyszeri felvételének költségét. (PB)
(logsped)

A Munka törvénykönyve (Mt.) jelenleg - 2007. március 31-éig - hatályos szabályozása szerint a munkáltató a munkavállaló részére a szabadságot az esedékesség évében, vagyis minden év december 31-éig köteles kiadni. E szabály alól az Mt. kivételt enged: kivételesen fontos gazdasági érdek esetén a szabadságot legkésőbb a tárgyévet követőév június 30-áig, kollektív szerződés rendelkezése esetén a tárgyévet követőév december 31-ig kell kiadni.

Ez a kivételes szabály 2007. március 31. napjával az Alkotmánybíróság határozata folytán hatályát veszti, tehát ettől az időponttól kezdve a szabadságot az esedékességének évében kell kiadni. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a 2007. évre járó valamennyi szabadságot 2007-ben kell kiadni, és nincs arra lehetőség, hogy a munkavállalók azt 2008-ra "átvigyék" - olvasható a PricewaterhouseCoopers adózási és jogi hírlevelében.

Felmerül azonban a kérdés, hogy a 2006-ban ki nem adott szabadságokat meddig az időpontig kell kiadni - hívja fel a figyelmet a Dr. Szűcs László ügyvéd, a Réti, Antall és Madl Ügyvédi Iroda szakértője a hírlevélben.

Mivel az Alkotmánybíróság 2006. március 31-ével semmisítette meg az esedékesség évét követő kiadás lehetőségére vonatkozó szabályt, így az ügyvédi iroda álláspontja szerint a munkáltatóknak 2007. március 31-éig ki kell adniuk a 2006. évről "megmaradt" szabadságot.

A szakértő azonban megjegyzi, hogy létezik olyan álláspont is, mely szerint ez az időpont 2007. június 30-a, kollektív szerződés rendelkezése esetén pedig 2007. december 31-e, mivelhogy 2006-ban még ez a szabály volt érvényben. A munkaügyi felügyelőség "hivatalosan" még nem foglalt állást a kérdésben. (PF)
(logsped)