Új magyar stratégiai bázis a Kelet-nyugati gazdasági-kereskedelmi vérkeringésben.

- Az Orienter Intermodális Logisztikai Központ stratégiai szerepet játszhat az Európai Unió és keleti partnerei között.
- A kiemelt állami beruházás a térség versenyképességének javulását, valamint a foglalkoztatottság bővülését is elősegíti.
- Magyarország, a területén áthaladó szállítási útvonalaknak köszönhetően hosszú távon interkontinentális logisztikai centrummá válhat.

Az Orienter Intermodális Logisztikai Központ egyike a három európai vasúti csomópontnak, ahol a széles és a normál nyomtávú hálózat találkozik, ezáltal a kelet-nyugati kereskedelem egyik fontos stratégiai helyszíne. A 3,5 milliárd forint összköltségű, 160 hektáros, Fényeslitke-komorói kiemelt állami beruházás, 1,7 milliárd forintos Uniós- és állami támogatás segítségével valósult meg, és 2011 tavaszán fejeződött be.

Átadása alkalmából nemzetközi sajtókonferencián értékelték az Orienter Intermodális Logisztikai Központ jövőbeni szerepét kormányzati, logisztikai és iparkamarai vezetők. Az eseményen többek között szó esett Magyarország részvételéről a Kelet és Nyugat közötti gazdasági-kereskedelmi kapcsolatokban, az Európai Unió, valamint Kína és Oroszország közötti stratégiai partnerség megerősítésében, valamint a logisztikai központnak, az ukrán-magyar gazdasági-kereskedelmi kapcsolatokban betöltött szerepéről.

Magyarország híd szerepe az Európai Unió és keleti stratégiai partnerei között

Ilenczfalvi-Szász Gábor, a Regionális Fejlesztési Holding Zrt. vezérigazgatója szerint Magyarország területe ugyan Európa összterületének csupán 1 százalékát teszi ki, azonban az itt található infrastruktúra kihasználtságának aránya ennél sokkal intenzívebb, tekintve az ország tranzit helyzetét. A vezérigazgató beszédében kiemelte, hogy kedvező gazdaságföldrajzi elhelyezkedésünk, közlekedési infrastruktúránk, valamint külgazdasági stratégiánk alapján Magyarország fontos híd-szerepet tölthet be az Európai Unió és keleti stratégiai partnerei közötti kapcsolatok fejlődésében.

Az Orienter Intermodális Logisztikai Központ jövőbeni lehetőségeivel kapcsolatban Ilenczfalvi- Szász Gábor elmondta: „A földrajzi elhelyezkedés előnyei csak akkor érvényesíthetők, ha a tranzitforgalom egy részét megfelelő közlekedési és szállítási hálózatok, csomópontok, valamint azokra telepített intermodális és multifunkcionális logisztikai központok, illetve kapcsolódó ipari parkok birtokában képesek vagyunk megállítani és hozzáadott értéket biztosítani.”

Javuló versenyképesség, bővülő foglalkoztatottság

Dr. Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára hozzászólásában kifejtette, hogy a logisztikai központ beruházása alapvetően gazdaságfejlesztési, és ezen keresztül általános térségfejlesztési célokat is magában foglal. Értékelése szerint társadalmi és gazdasági szempontból a záhonyi térség hazánk kevésbé fejlett területei közé tartozik, versenyképessége alacsony, és miután saját erőből nem képes megállítani a kedvezőtlen folyamatokat, a foglalkoztatás tekintetében is súlyos gondokkal küzd.

A projekt összességében tehát a térség gazdasági versenyképességének növelését és a foglalkoztatás bővülését célozza, stratégiájában pedig a meglévő gazdaság- és közlekedés-földrajzi potenciálra alapozva a tőkevonzó képesség növelését és barnamezős területek hasznosítást tűzte ki célul, - jelentette ki az államtitkár, majd hozzátette, - a működő tőke beáramlásával a térségben jelentős foglalkoztatók jelennek meg, a közvetett gazdasági hatásokon keresztül pedig a tágabb térség versenyképessége is javul.

Az Orienter szerepe Magyarország keleti irányú gazdasági-kereskedelmi kapcsolataiban

Dr. Doór Zoltán, a Magyar Logisztikai Egyesület elnöke, előadásában a megfelelő színvonalú áruszállítás és logisztika jelentőségét hangsúlyozta, Magyarország és keleti partnerei közötti gazdasági és kereskedelmi kapcsolataiban. Mint elmondta, geopolitikai helyzetéből adódóan Magyarország intenzív bel- és külkereskedelmi tevékenységet végez, valamint jelentős tranzit terhet visel, az áruk szállítási intenzitása nagy. Az áruszállítás-logisztika hatékonysága ugyanakkor erősen kihat az egész nemzetgazdaság teljesítményére.

Előadásában az MLE Elnöke kiemelte, hogy a térség az Európai Unió keleti határa, egyben a volt Szovjetunióban kiépített, úgynevezett széles nyomtávolságú, és az Európában használt, normál nyomtávúnak nevezett vasutak kapcsolódási, és így természetszerűleg árumegállító pontja. Álláspontja szerint: „a két nyomtáv találkozásánál fekvő terület kiválóan alkalmas a nagytávolságú szállítási feladatokon túl ipari és logisztikai vállalkozások letelepedésére, valamint az egyre erősödő kelet-európai befektetői szándékok miatt is előnyös térségnek számít, ugyanis a beszállított nyersanyagok feldolgozása után, az előállított áruk, mint EU-s termékek tálalhatnak vevőre, az azokra érvényes vámszabályozásnak megfelelően.”

A sajtókonferencián elhangzott még, hogy nemzetközi árufuvarozási szakértők szerint Magyarországon 2020-ig 80, de akár 150 százalékos növekedés is várható a vasúti átkelőhelyek áruforgalmának alakulásában. Az előadók ennek fi gyelembevételével stratégiai célként jelölték meg, hogy a térség a meglévő alapokat felhasználva felfejlődjön ehhez az ambiciózus jövőképhez, valamint, hogy olyan infrastrukturális környezet kialakítására kerüljön sor, amely vonzza és támogatja a logisztikai ipar letelepülését, ezzel is kihasználva az európai szállítási útvonalak kedvező elhelyezkedését. (logsped)

További információk: