Kivétel nélkül folytatódnak az olimpiára tervezett közlekedési projektek - nyilatkozta a Magyar Időknek Homolya Róbert, a fejlesztési tárca államtitkára. Emellett az utóbbi évek legnagyobb gyorsforgalmi fejlesztési programját viszi véghez a magyar kormány: 2022-ig 2470 milliárd forintért egyebek mellett mintegy 900 kilométer új autópálya, autóút és gyorsút készül.

Mindazokat az előkészítő munkákat, megvalósítási tanulmányokat, tervezéseket, amelyeket Budapest olimpiai nevezéséhez kapcsolódóan megrendeltek, folytatni kell - döntött a múlt héten a kormány, miután tárgyalt az olimpiával kapcsolatos közlekedési beruházások további sorsáról. Ez, mint Homolya Róbert közlekedéspolitikáért felelős államtitkár lapunk kérdésére elmondta, azt jelenti, hogy kiépül a kötött pályás kapcsolat a Liszt Ferenc nemzetközi repülőtérre, háromsávosra bővül az M1-es és M7-es autópálya, és megépül a Galvani úti híd. Az említett fejlesztések jelenleg az előkészítés szakaszában vannak, ha ezzel a munkával végeznek, akkor lehet döntéseket hozni a megvalósításról és a finanszírozásról.

Kérdésükre, hogy a ferihegyi repülőtér kötött pályás kapcsolatával összefüggésben eldőltek-e a koncepcionális kérdések, az államtitkár azt mondta, három lehetséges megoldás merült fel: a zárt pályás gyorsvasút, a 3-as metró meghosszabbítása, illetve a 100a vasútvonalhoz épített kitérő. A költség-haszon elemzés és a szükséges járatsűrűség miatt minden bizonnyal a harmadik alternatíva mellett dönt a kabinet - közölte Homolya Róbert.

KÉT FEJPÁLYAUDVART KORSZERŰSÍTENEK

A repülőtéri vonatok a Keleti vagy a Nyugati pályaudvarra futhatnak majd be, és a kormány arról is döntött, felújítják a két patinás fejpályaudvart. A pénz megvan a tervek elkészítésére, az előkészítési munka zajlik, és ha ezzel végeztek - várhatóan két év múlva -, akkor hoznak majd döntést a kivitelezésről és az ahhoz szükséges forrásról. A tervezők feladata nemcsak a történelmi épületek rekonstrukciója, hanem a nagy pályaudvarok beillesztése is a főváros közlekedési rendszerébe, például P+R parkolók létesítése révén. - Ha mindezzel megvannak, még mindig marad komoly feladat - mondta Homolya Róbert. A Nyugati esetében fel kell újítani a forgalomirányító rendszert, hogy megnövekedjen a pályaudvar áteresztőképessége. Két korszerűsített vonal forgalma érkezik be ide, a váci és az esztergomi. Ezek korszerűsítésére százmilliárdos nagyságrendű összeget fordított a kormány, és megújultak a járművek is. Mindezeknek köszönhetően növekszik az elővárosi vasutat igénybe vevők száma. Ám ahhoz, hogy teljes mértékben ki lehessen használni a fejlesztések előnyeit, fel kell újítani a Nyugati pályaudvar szinte már muzeális biztosítóberendezéseit. Noha a jelenlegi tervekben csak az épület rekonstrukciója szerepel, a döntéshozók tudják, hogy erre is sort kell keríteni.

AUTÓPÁLYÁN VÁCTÓL SOPRONIG

A gyorsforgalmi utak fejlesztéséről is határozott a kabinet: 2022-ig több mint 80 projekthez 2470 milliárd forintot rendelt, a többi között összesen mintegy 900 kilométer új gyorsforgalmi út építéséhez. Ilyen összegű forrás lekötése - a Paks II erőművi beruházást nem számítva - nem történt az elmúlt években - mondta az államtitkár. Az összeg 45 százaléka uniós forrás, a fennmaradó 55 százalék költségvetési pénz.

A fejlesztés eredményeként valamennyi megyeszékhely elérhető lesz gyorsforgalmi úton, a sztrádák pedig 2022-re az országhatárig vezetnek majd. A 2-es út Budapest és Vác közötti szakaszán hamarosan megkezdődnek a kivitelezési munkálatok, amelyek eredményeként végig kétszer két sávos lesz az út. Salgótarjánt 2018-ra éri el a 21-es, Eger felé az M25-ös vezet majd, közbeszerzési eljárásának az eredménye hamarosan várható. Az M30-as pályázatát - amely Miskolcot köti össze a szlovák határral és Kassával - a nyár végén, ősszel írják ki. Az M3-as három útban folytatódik az ukrán határ közelében, ezeknek a beruházásoknak az előkészítése megtörtént.

A Debrecenből a román határ felé haladó M35-öst már építik, a csatlakozó M4-es esetében most adják át a munkaterületet a kivitelezőknek. További megyeszékhelyek irányába is épülnek gyorsforgalmi utak, mondta Homolya Róbert, Szolnok felé az M0-stól Ceglédig már folyik a munka, Békéscsabát az M5-ös felől a 44-es úton lehet majd megközelíteni, itt is megkezdték a kivitelezést. Az M6-os leágazásaként a Bóly-Ivándárda szakasz épül majd a horvát határ felé, ha sikerül a szomszédos országgal a határmetszési pontról megegyezni.

A dunántúli megyeszékhelyek esetében a Kaposvár felé tervezett R67-es kivitelezési szerződését hamarosan aláírják. Zalaegerszegnél a kormány a közelmúltban döntött az R76-os nyomvonaláról, amely a sármelléki repülőtér mellett halad majd el az M7-esig. Sopron gyorsforgalmi útja az M85- ös lesz, amely Csornától halad a határig. Ennek a szakasznak a pályázata is még az idén megjelenik - mondta az államtitkár.

ÚJ HIDAT ÉPÍTENEK KOMÁROMBAN

Az Esztergom és az M1-es út közötti gyorsút nyomvonaláról a közelmúltban döntött a kabinet. Emellett új Duna-híd épül Komáromban, várhatóan a nyáron írhatja alá a szerződést a két kormányfő. Van még két rövidebb, de fontos útszakasz, amelynek a korszerűsítése megkezdődik: az M15-ös Mosonmagyaróvár és Rajka, illetve az M70-es Letenye és Tornyiszentmiklós között. Mindkettő nagy teherforgalmú út, és mindkettőt 2×2 sávosra bővítik. Általánosságban elmondható, hogy az összes említett fejlesztés 2022-ig elkészül, illetve amelyeknél az előkészítés állapota lehetővé teszi, még az év végéig felvonulnak a kivitelezők. - Ha 2022-ben ránézünk majd a hazai gyorsforgalmi hálózat térképére, elmondhatjuk, hogy európai színvonalú, és jó hozzáférést biztosít az autósoknak az ország bármely táján - mondta az államtitkár.

Az új utak építése mellett a felújítás is nagy léptekkel folyik: a Magyar Közút beruházásában 140 milliárd forintért javítanak meg mintegy ezer kilométernyi útszakaszt 2018-ig. Ezek között van 60 méteres bekötőút és több kilométeres autópálya-szakasz, néhány tíz millió forintos, illetve több milliárdos projekt. Az előkészítés már többnyire lezajlott, a nyár folyamán nekifoghatnak a munkának a kivitelezők.

Az útfejlesztések áttételesen lendületet adhatnak a légi közlekedésnek is. A Modern városok program részeként tervbe vették a kecskeméti katonai repülőtér polgári hasznosítását. A gyorsforgalmi hálózat fejlesztése érinti majd Sármellék forgalmát is.

A kormányzat emellett kiemelten foglalkozik a ferihegyi reptérrel, amely évről évre egyre több utast fogad, valamint Debrecen légikikötőjével, amely most érkezett el arra a határra, hogy városi létesítményből regionális hatású csomópont legyen. Jelentős forgalmat bonyolít Győr-Pér is, de több más vidéki nagyváros is szóba került mint lehetséges fejlesztési helyszín, például Székesfehérvár, Szeged vagy Békéscsaba. Homolya Róbert szerint a kormány még idén áttekinti a hazai repülőterek helyzetét és fejlesztési irányait.
(logsped)