A nyugdíjak megállapításának módja 2009 január 1-től változik
2009 január 1-től már csupán három jövedelemsávot vesznek figyelembe a nyugdíjfolyósító szakemberei az induló nyugdíjak megállapítása során - adja hírül a Napi Gazdaság.
2008 év végén megjelent kormányrendelet értelmében 2008. december 31-ét követően a saját jogú nyugellátások megállapítása során már csak három sávot lehet figyelembe venni a havi átlagkereseteknél.
További változás, hogy a sávhatárokat átlagosan 13,6 százalékkal növelték, vagyis ennyivel magasabb átlagkeresetnél lép be a degresszió.
Az ezt megelőző korrekció során 12,25 százalékkal emelték a sávhatárokat (ekkor a 2006. II., valamint a 2007. I. félévi nettó átlagkereseteket vették figyelembe egyebek között).
A korábban hatályos rendelkezés még négy sávot különböztetett meg, az azt megelőző pedig hat sávra osztotta a kereseteket. A tavaly év végéig hatályos jogszabályok a jogosultak körülbelül tíz százalékát érintették.
Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság 2007-es adatai szerint a feldolgozott béradatlapok 10,2 százalékánál kellett figyelembe venni a degressziós szabályokat.
A csökkentés mértéke országos átlagban 12 933 forintra rúgott esetenként. Az országban tapasztalható fizetési különbségeket tekintve meglepő, hogy míg a közép-magyarországi régióban az egy esetre jutó csökkentés átlagos mértéke 12 350 forint volt, addig a többi régió átlagában 13 229 forint.
A folyósító szervek szerinti felbontás azt mutatja, hogy a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság kezelésébe tartozó ügyeknél a csökkentés átlagos összege 13 025 forint volt, míg a MÁV Zrt. Nyugdíjigazgatóságán 3753 forintot mutattak ki abban az évben.
A részletes adatokból az derül még ki, hogy nem lineárisan csökkent az egyes esetek száma az akkor még bővebb degressziós skála alja felé haladva: a legnagyobb jövedelmeknél több vagy nagyjából annyi ellátást érintett a degresszió, mint a skála közepén - írja a Napi Gazdaság
(NG)
Hírlevél kérés