A héten mutatták be a tíz évre szóló nemzeti vidék stratégiát, amely a többek között talpra állítaná a magyar élelmiszeripart.

A magyar agrárgazdaság nem csak a teljes belső piac, hanem a világ élelmiszerellátásának egy részét is képes lenne megoldani – véli a tanulmány. Font Sándor, a parlament mezőgazdasági bizottságának fideszes elnöke ennek kapcsán azt reméli, hogy a tíz éven belül remélt egymillió új munkahelyből 250-300 ezer akár a mezőgazdaságban is teremthető.

Az elmúlt húsz év privatizációja után is megmaradt a tiszta termőföld és a jó minőségű vízbázis – ezek azok az építőelemek, amelyekkel újra fel lehet építeni a mezőgazdaságot – mondja a parlament mezőgazdasági bizottságának fideszes elnöke. Font Sándor úgy látja: lesz kereslet a termékekre, mert a világgazdasági trend azt mutatja, hogy 15-20 éven belül az emberiség problémája nem az energia szűkössége lesz, hanem az élelmiszerellátás.

Az elképzelések szerint a költségvetés a olyan kézimunka igényes ágazatokat fogja támogatni, mint a kertészet, a szőlészet, a hajtatott növény termesztés, az állattenyésztés és annak feldolgozó iparai. Font Sándor szerint így a tíz éven belül remélt egymillió új munkahelyből 250-300 ezer akár a mezőgazdaságban is teremthető

Jávor Benedek, az Országgyűlés Fenntartható Fejlődés Bizottságának LMP-s elnöke úgy véli: a vidékfejlesztési koncepció jó irányba indul el. Erőforrás-takarékos, energiatakarékos, a helyi közösségekre támaszkodó és azokat megerősítő, a természeti környezet szempontjait szem előtt tartó vidékstratégia körvonalai rajzolódnak ki, de ehhez a megfelelő pénzeket is hozzá kell rendelni – figyelmeztet az ellenzéki politikus.

Varga Géza Jobbik képviselője, a mezőgazdasági kabinet vezetője a magyar föld megfelelő védelmét hiányolja. Egyetért azzal, hogy végre nem a tőkés társaságok kezében lesz a termőföld, ugyanakkor úgy véli: megfelelő intézkedések híján egy tönkremenő családi gazdaság birtoka könnyen a külföldiek tulajdonába kerülhet.

Ángyán József vidékfejlesztési államtitkár viszont azt hangsúlyozta, hogy az alkotmány nemzeti vagyonnak nyilvánítja a magyar földet – a vízzel és a természeti értékekkel együtt. A földtörvényben és a köré szervezett egyéb jogszabályokban pedig olyan feltételeket fognak teremteni, hogy Magyarországon is úgy szerezhessen külföldi földet, ahogyan Ausztriában vagy Franciaországban – ami szavai szerint azt jelenti, hogy minimális eséllyel.

Megváltozik a földbérleti rendszer is, már ősztől más feltételekkel indul a következő földbérleti ciklus. Az államtitkár azt mondja: az állam jelenleg még elképesztően alacsony bérleti díjért 180 tőkés társaságnak adja a földjei jó részét – olyan szerződések is vannak, száz forintot kért az állam egy hektár szántóért, miközben a piaci ár húsz-negyvenezer forint.

Ángyán József államtitkár megerősítette: visszaépítik a mezőgazdaságra az élelmiszerfeldolgozást és kereskedelmet és ezekben az elképzelések szerint nagyon sok munkahely teremthető. A saját kapacitások kiépítése mellett, a meglevő cégeket rá akarják kényszeríteni, hogy „vegyék figyelembe, melyik országban vannak”, és olyan jogszabályokat dolgoznak ki, amelyek nem teszik lehetővé, hogy a kereskedő beszerzési ár alatt értékesítsen, vagy reklámcélra használja az élelmiszert, miközben a jövedelme más árukból keletkezik. (MR)