2011 január 1-jétől létrejön a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) és a Vám- és Pénzügyőrség (VP) összeolvadásával. A NAV elnökét a nemzetgazdasági miniszter javaslatára a miniszterelnök nevezi ki határozatlan időre.

Országgyűlés kedden az erre vonatkozó indítványt jóváhagyta . A nemzetgazdasági miniszter által előterjesztett, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló törvényjavaslat egyszerű többséget igénylő rendelkezéseit 258 igen, 104 nem mellett fogadták el.A törvény kimondja: a NAV államigazgatási és fegyveres rendvédelmi feladatokat is ellátó kormányhivatal; a NAV ellát majd bűnüldözési feladatokat is, megjelennek az adónyomozók.

Az APEH és a VP összevonásával létrejövő szervezet mintegy 23 ezer főt foglalkoztat és több mint százmilliárd forinttal gazdálkodik majd; a kormánypártok előzetes számításai szerint a két szervezet összevonásával évi 8-10 milliárd forintos megtakarítás érhető el. A tervek szerint 2011. január 1-jétől közös hivatal jön létre a vezetői és funkcionális szintek integrálódásával, egy évvel később megvalósulhat a közös folyószámla-vezetés, míg a teljes integrációra 2013-ban kerül sor. A NAV felügyeletét a miniszterelnök által kijelölt miniszter látja el, ez a nemzetgazdasági miniszter lesz.

A NAV elnökét - határozatlan időtartamra - a felügyelő miniszter javaslatára, a miniszterelnök nevezi ki, és menti fel. Elnöknek jogi vagy közgazdasági felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező magyar állampolgár nevezhető ki. Az elnökhelyetteseket és a gazdasági vezetőt - szintén határozatlan időtartamra - az elnök nevezi ki, és menti fel. Elnökhelyettessé jogi, közgazdasági vagy szakirányú felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező magyar állampolgár nevezhető ki. Az egységes szervezet a feladatait központi, középfokú és alsó fokú szervei útján látja el.

Az új egységes hivatal központi szervei: a központi hivatal, a bűnügyi főigazgatóság, az informatikai feladatokat ellátó intézetek, valamint a humánerőforrás-fejlesztési feladatokat ellátó intézet. A javaslat szerint a bűnügyi főigazgatóság és a humánerőforrás-fejlesztési feladatokat ellátó intézet jogi személyiséggel rendelkező - a NAV költségvetési fejezetén belül önállóan működő és gazdálkodó - költségvetési szervek lesznek. Mindkét elnökhelyettes munkáját két szakfőigazgató támogatja, őket - az érintett elnökhelyettes javaslatára - az elnök nevezi ki, és menti fel. A NAV az informatikai rendszerek és az elektronikus ügyintézés fejlesztése érdekében gazdasági társaságot működtet, amelynél a tulajdonosi jogokat az elnök gyakorolja.

Az új szervezet személyi állománya kormánytisztviselőkből, szolgálati viszonyban álló hivatásos állományú tagokból (pénzügyőrökből), kormányzati ügykezelőkből és munkaviszonyban álló munkavállalókból áll. A fizetési besorolásokat a javaslat melléklete tartalmazza. Az azok alapján kiszámított illetményeket három év múlva kell elérni, de a jövő év első napján sem lehet kevesebb egy korábbi APEH és VP alkalmazottak illetménye sem az idei év véginél. A havi rendszeres illetménynél az alapilletményt, az illetmény kiegészítést, és a rendszeres juttatásnak minősülő illetménypótlékokat kell figyelembe venni.

Külön fejezet foglalkozik a pénzügyőrök jogaival és kötelezettségeivel. Mivel ez fegyveres testület, így a javaslat részletesen szabályozza a fegyverhasználat mellett a kényszerítő eszközök alkalmazását is, és szól a titkos információgyűjtésről is. Cséfalvay Zoltán, a nemzetgazdasági minisztérium államtitkára a törvényjavaslat expozéjában azt közölte: a kormány egyszerű és áttekinthető adórendszert épít, amelynek fontos eleme, hogy a tisztességesen adózók védelmében az államnak hatékonyan fel kell lépnie azokkal szemben, akik a közteherviselésből rájuk eső rész elcsalásán munkálkodnak; az APEH és a VP összevonásával létrejövő szervezet a hatékony, költségtakarékos közigazgatás elvére építve biztosítja az állam adó- és adójellegű bevételeinek teljes körű kontrollját és védelmét.

Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) valamint a Vám- és Pénzügyőrség (VP) a január 1-től létrejövő egységes szervezetben, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalban (NAV) is hasonló hierarchiában működik majd, mint ma, így lesznek központi, középfokú és alsó fokú szervek.

Az APEH már október 1. óta háromszintes rendszerben működik; a vámigazgatásban januártól jelentősen változnak a hatáskörök és illetékességek. Burillák Attila, az APEH szóvivője elmondta: az új szervezet költségvetése 3,5 milliárd forinttal haladja meg az elődszervezetek idei együttes büdzséjét, de ez a hatékonyság emelkedésében megtérül majd. Sipos Jenő, a VPOP szóvivője emlékeztetett: a vámhatóság az elmúlt időszakban több száz millió és milliárdos nagyságrendű adócsalást derített fel; az, hogy egy szervezetben működnek majd, felgyorsíthatja a nyomozást, és a kármegtérülés is nagyobb lehet.

Az integráció a végrehajtás terén a legelőrehaladottabb; az adó- és vámos ügyfélszolgálatok két-három éven belül válnak teljesen integrálttá – ismertette Varga Árpád, az APEH elnökhelyettese.

Sipos Jenő a vámterületet illető változásokról elmondta: a központi szervek közül a mai VPOP Vámigazgatósága és Jövedéki Igazgatósága főosztályainak feladatait a Központi Hivatal illetékes főosztályai veszik át. A közép- és alsó fokú szervek között lesznek vám-, adóztatási- és bűnügyi feladatokat ellátó szervek. A NAV középfokú szervei a regionális vám- és pénzügyőr főigazgatóságok, amelyek átveszik a korábbi regionális parancsnokságok csaknem valamennyi feladatát.

A Központi Repülőtéri Parancsnokság feladatait a Repülőtéri Főigazgatóság veszi át. A Vám- és Pénzügyőrség Vegyvizsgáló Intézete feladatai a NAV Szakértői Intézethez kerülnek, amelynek jogkörei kibővülnek az igazságügyi szakértői intézeti tevékenységgel. Az alsó fokú szervek megyei igazgatóságokként folytatják tovább munkájukat, fő szabályként egy megyében egy-egy alsó fokú szerv működik majd.

A határvámhivatalok határkirendeltségekként élnek tovább a megyei igazgatóságok alárendeltségében. A regionális ellenőrzési központok megszűnnek, tevékenységük alsó fokú szintre, a megyei igazgatóságokhoz kerül. A jövedéki szakterületet illetően az első fokú hatósági jogkörök gyakorlásának rendszere alakul át alapvetően a NAV létrejöttével. Január 1-től megszűnnek a regionális ellenőrzési központok, illetve a korábban Budapesten működő speciálisan csak jövedékes feladatokat ellátó vám- és pénzügyőri hivatalok, így a Pesti Jövedéki Adójegy és Zárjegy Hivatal és a 18. számú Vám- és Pénzügyőri Hivatal. Az 1. számú Repülőtéri Igazgatóság nem lát el jövedéki feladatokat, míg a 2. számú Repülőtéri Igazgatóság kizárólag jövedéki ellenőrzéssel és hatósági felügyelettel foglalkozik majd.

Budapesten, illetve Pest megyében négy fővárosi, illetve megyei igazgatóság alakul, illetékességi területük az állami adóhatóság fővárosi és Pest megyei szerveinek illetékességi területéhez igazodik. A regionális parancsnokság utódaként megalakuló főigazgatóság alárendeltségében egy új vámszerv, a Kiemelt Ügyek és Adózók Vám- és Pénzügyőri Igazgatósága (KAVIG) jön létre, ez gyakorolja majd a regionális kiemelt adózók tekintetében a első fokú jövedéki hatósági jogköröket, a jövedéki ellenőrzés és a hatósági felügyelet kivételével.

A KAVIG 2011. január 1-től átveszi a 17. számú Vám- és Pénzügyőri Hivatal országos hatáskörrel ellátott engedélyezési feladatait. A KAVIG vámeljárásokat nem végez (a villamos energia, a biztonsági papír, a nemesfém és drágakő, valamint a Budapesten és Pest megyében működő diplomáciai testületek kivételével). (híradó)