Módosult a biometrikus adatok kezelése a bűnügyi nyilvántartásban január 1-jétől, erről az Országgyűlés október elején egyhangúlag döntött, amikor módosította a bűnügyi nyilvántartásról szóló jogszabályt. (MTI)

A jövőben a biometrikus adatok emberekhez és nem ügyekhez kapcsolódnak, vagyis az azokhoz tartozó azonosító kódok a személyazonosító adatok és a fényképek nyilvántartásába kerülnek. Nem kell minden egyes eljárásban új DNS-mintát venni, így hatékonyabbá és olcsóbbá válhat a bűnügyi nyilvántartás.

Nem kell új DNS-profilt alkotni a módosítás értelmében, ha az érintettnél a hatóság már rögzített két megfelelő mintát. Mivel eddig az ujj- és tenyérlenyomathoz, valamint a DNS-mintához tartozó azonosító kódokat ügyhöz és nem emberhez kötötten kezelték, akkor is levették azokat, ha már szerepeltek a nyilvántartásban.

A változtatással az előterjesztő igazságügyi tárca szerint 20-40 millió forint is megtakarítható, és csökken a kutatóintézetek leterheltsége. Az ujj- és tenyérlenyomatok esetében megmarad a jelenlegi mintavételi eljárás, mivel ezek változhatnak az életkorral vagy külső körülmények hatására.

Változást jelent az is, hogy az összes biometrikus adat megőrizhető a bűnügyi nyilvántartási rendszerben mindaddig, ameddig az érintett bűnügyi adatai is a nyilvántartásban szerepelnek, ami szintén növelheti a későbbi személyazonosítás hatékonyságát. Az úgynevezett bérrabság gyakorlata elleni fellépést szolgálja olyan elektronikus berendezések rendszerbe állítása, amelyek segítségével elektronikus úton, rövid idő alatt ellenőrizhetővé válik az érintettek nyilvántartás szerinti ujjlenyomata.
(logsped)