Az Unió a támogatás feltételéül szabta a szegedi lézerközpontra, hogy az alapkutatáson túl mérhető gazdasági hatást is ki kell váltani környezetében. (DM)

A lézerközpont, az ELI-ALPS mellett megkezdődik a tudományos park fejlesztése, a beruházásra 1,7 milliárd forintot hagyott jóvá a kormány - jelentette be Palkovics László oktatási államtitkár pénteken Szegeden. Szerte a világban látszik, a hasonló tudományos parkok akkor működhetnek sikeresen, ha szoros a kapcsolatuk egy nagy egyetemmel. - Az induláshoz mindenképpen kell a kormány támogatása is, nélküle általában nem szokott működni, Cambridge-ben is eltelt vagy 100 év, mire a saját lábára állt - mondta a fejlesztésért is felelős kormánybiztos. És kell a város pozitív hozásállása is, hogy a beköltőző cégek, kisvállalatok és startupok is a magukénak érezzék a nagyberuházást.


Fotó: Török János
Az egykori szovjet laktanya 80 hektáros területe állami tulajdonban, de a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kezeli. Ebből 20 hektárnak lesz egyetemi funkciója, bővítik kollégiumi helyeket, inkubátorházat alakítanak ki, illetve a műszaki oktatás kaphat itt technológiai centrumot. A fennmaradó 60 hektárra jellemzően kutatás-fejlesztéssel foglalkozó vállalkozások betelepülését várják. Ezek érkezhetnek a járműiparból, a biotechnológia területéről, lehetnek orvosi eszközfejlesztők, vagy éppen informatikában utazók. - Ezekben világszínvonalú munka folyik a szegedi egyetemen - mondta Palkovics László.

A tudományos ipari park kialakítása előtt lőszermentesíteni és rendezni kell a területet, a tervezésre, előkészítésre használható 1,7 milliárd forint már megérkezett az egyetem számlájára. Jövőre a park egyes területein az építési munkák is elkezdődhetnek.

Szabó Gábor, az SZTE rektora elmondta, a tudományos park ötlete nem új, az már ELI-ALPS eredeti terveinek része volt. Az Európai Unió ragaszkodott ahhoz, hogy a kutatóközpontnak regionális gazdasági hatása is legyen – 200 tudós nem elég -, ez pedig nem megy a letelepedést segítő park nélkül. - Most egy házi feladatot teljesítünk – fogalmazott a rektor, aki megjegyezte, hogy a kezdetek óta három különböző felelőse is volt a projektnek. Szabó Gábor tágabb összefüggésbe helyezte a beruházást, amikor hangsúlyozta, a park - több más fejlesztéssel együtt - jól illeszkedik a Szeged-Hódmezővásárhely kiemelt gazdaságfejlesztési zóna távlati elképzeléseihez. Ennek lehet "gyújtópontja" az ELI és a tudományos park, amelytől 400 ezer ember lakik ingázótávolságra, beleértve persze a határon túliakat is.

Fendler Judit kancellár asszony a sajtótájékoztatón hangsúlyozta, olyan beruházási forrásokat, köztük uniós pénzeket kap az egyetem, amelyekből a jövő infrastruktúrája épülhet, növekedhetnek a laborkapacitások, még több külföldi hallgatót vonzhat az SZTE. Szerinte nagyon fontos, hogy az egyetem egyre kevésbé függjön a támogatásoktól, még ha azok soha nem is lesznek teljesen nélkülözhetők.
(logsped)