Konténervonatok_érkeztek a pireuszi kikötőből Magyarországra
Megérkezett az első öt konténervonat Magyarországra a görögországi Pireusz tengeri kikötőjéből, amely ebben a térségben a Kínából érkező áruk jelentős részét fogadja és továbbítja Európa belsejébe.
A Német Vasutak (DB) dél-kelet-európai nemzetközi szállítmányozási leányvállalatai (DB Schenker)
szervezésében – hosszas előkészület után – közlekedtetett első konténervonat, amely a görögországi
Pireusz kikötőjéből hazánkba indult, április 29-én érkezett Győrbe a Schenker Kft. megbízásából és
vámügynöki közreműködésével a DB Schenker Rail Hungária termináljára, Belgrád és Budapest
érintésével.
A második vonat május 2-án hagyta el a dokkterminált, ahonnét kevesebb, mint három nap
alatt, a tervezett menetrendnél hat órával korábban érkezett a ferencvárosi pályaudvarra, és innét
továbbították a kisalföldi megyeszékhelyre.
A szállítmány Győrből már közúton ment tovább Szlovákiába.
A szerelvényeket a Rail Cargo Hungaria Zrt. továbbította Magyarországon.
Május-június hónapokban eddig további három konténervonat érkezett a DB Schenker szervezésében.
A hatodik szerelvény június 16.-án startol Pireuszból magyar tranzittal, Ceska Trebovaba.
A jövőben rendszeresen, várhatóan minden héten sor kerül vonatindításra.
Egyre nagyobb esély mutatkozhat a hasonló, hazánkon keresztülhaladó vasúti teherszállítmányok
közlekedtetésére, amióta az Athéntól néhány kilométerre fekvő, pireuszi kikötő a kínai állami kézben
lévő, a világ egyik vezető hajózásra szakosodott vállalatának, a China Ocean Shipping Company (COSCO)
irányítása alá került és jelentős fejlesztéseket hajtottak végre.
A Földközi-tenger egyik legforgalmasabb kikötőjének üzemeltetési jogát 2009-ben, 35 évre szerezte meg a COSCO, amely Kelet-Kínából a pireuszi kikötőben található bázisára szállítja az Európába hajón érkező árut.
A kínai hajózási társaság
folyamatosan modernizál, bővíti a terminál kapacitását, és néhány év alatt többszörösére kívánja növelni
a kikötőn áthaladó konténerek mennyiségét. A kínai termékeket egyre inkább a környezetkímélő
vasúton tervezik Nyugat-Európa felé továbbítani, ezért jelentős növekedés várható a Pireuszból a
kontinens belseje felé vezető tranzitútvonalon közlekedő konténervonatok számában.
Magyarország éppen a görög kikötővárosból Nyugat–Európába irányuló tranzithálózat mentén fekszik,
és az egyik legrövidebb útvonal része a Budapestet Belgráddal összekötő vasúti pálya. A villamosított,
ám elavult és egyvágányú vonal azonban jelenleg nem teszi lehetővé a gyors, korszerű, versenyképes
árufuvarozást, ami csak jó minőségű, a megbízhatóságot, a vonalak átjárhatóságát és a szolgáltatási
színvonal emelését biztosító infrastruktúrán alapulhat.
A Budapest–Belgrád vonal versenyképességét biztosító beruházás hozzájárulna azon stratégiai cél
eléréséhez, hogy Magyarország legyen a keleti áruk Nyugat-Európába juttatásának fő tranzitországa,
ezért a kormány kiemelten kezeli a vonalrekonstrukciót.
A 374 kilométeres vasúti pályából egy 40 kilométeres szakaszt Szerbia már modernizált, ezért 334 kilométer hosszan kell a vasútvonalat kétvágányúvá és a 160 km/h-s végsebességű közlekedésre alkalmassá tenni. Ezzel a két főváros közötti,
jelenleg 7-8 órás menetidő 3,5 órára csökkenne. Így már néhány év alatt versenyképessé válna a közúti
személy- és árufuvarozással, valamint a légi közlekedéssel szemben is.
(logsped)
2014.06.13.
|