Az Alkotmánybíróság döntése nyomán júniustól munkaerő-kölcsönzésnél is figyelembe kell venni az általános felmondási tilalmakat. Így - a korábbiakkal ellentétben - kölcsönzött dolgozó sem bocsátható el táppénzének, vagy gyesének ideje alatt.

A kölcsönzés keretében alkalmazott munkavállalók esetében a Munka Törvénykönyve eddig nem korlátozta, illetve tiltotta meg a munkaviszony megszüntetését, az általános szabályok szerinti felmondási védelem időszakában. Más volt tehát a mérce a kölcsönzött és más a "közvetlenül" foglalkoztatott dolgozókkal esetén. A munkaerő-kölcsönzéssel kapcsolatos különböző törvényi előírások alkotmányossági felülvizsgálatát több indítványozó kezdeményezte. Ezek között szerepelt a felmondási tilalmakkal és védelemmel kapcsolatos különbségtétel felszámolására vonatkozó kérelem is.

Gyesen vagy gyeden lévő dolgozót nem bocsáthat el a munkáltató

A legmagasabb bírói fórum rámutatott arra, hogy a felmondási tilalom a munkáltatói rendes felmondás korlátjaként érvényesül a határozatlan időre szóló, azaz hosszabb távra tervezett munkaviszony esetén. A dolgozó munkavégzésre való képtelensége egészségi állapotához, a gyermekvállaláshoz, illetve a gyerekeivel, vagy más közeli hozzátartozójával szemben fennálló gondozási, ápolási, nevelési kötelezettségeihez kapcsolódik. A Munka Törvénykönyve szerint a munkáltató nem szüntetheti meg rendes felmondással munkaviszonyát egyebek között a keresőképtelenség (táppénz) ideje alatt, a közeli hozzátartozó otthoni ápolása vagy gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadság, a mesterséges megtermékenyítéssel, meddőséggel összefüggő kezelések, és a gyed, a gyes folyósításának az ideje alatt sem. Ez azt jelenti, hogy ilyenkor akkor sem lehet a munkavállalóval a rendes felmondást közölni, ha az esetleg későbbi időpontra szólna. Sajnos még mindig nem köztudomású, hogy ezek a tilalmak kizárólag a munkáltatói rendes felmondásra vonatkoznak, azaz a próbaidő alatt a táppénzen lévő dolgozót is el lehet küldeni azonnali hatállyal, vagy rendkívüli felmondással, illetve közös megegyezéssel is, (persze maga a dolgozó is felmondhat). Törvényi tiltás alatt egyedül a munkáltatói rendes felmondás áll.

Mindenkinek azonos védelem jár

A törvényhozó a munkáltató szabad felmondási jogának korlátozásával a munkavállalók sérülékeny, fokozott kiszolgáltatottságot jelentő helyzetét, állapotát ismerte el, és részesítette fokozott védelemben - emelte ki az Alkotmánybíróság. Megállapították, hogy ilyen élethelyzetek-állapotok a kölcsönzésnél ugyanúgy jelentkezhetnek, mint általában. Éppen ezért a törvény a munkavégzésben való akadályoztatás okainak és potenciális következményeinek egyformán kitett munkavállalók között alkalmazott különbségtételt azáltal, hogy a korábbi előírások szerint a felmondási tilalmakat a kölcsönzés keretében foglalkoztatottak esetében nem kellett alkalmazni. Ezzel az állapotuk miatt azonosan sérülékeny, munkaerő-piaci pozíciójukat és elhelyezkedési esélyeiket illetően azonos okok miatt kiszolgáltatott helyzetben lévő munkavállalók között tett alkotmányosan indokolhatatlan különbséget - állítja a taláros testület.

Alkotmányellenes volt a kölcsönzött dolgozók hátrányos megkülönböztetése

Könnyen előfordulhatott tehát, hogy a beteg, vagy gyesen lévő kölcsönzött munkavállalót simán az utcára tették, azzal az egyébként törvényes indokkal, hogy a kölcsönbeadó harminc napon belül nem tudta biztosítani a megfelelő foglalkoztatást, vagy a munkaviszony megszüntetésére a kölcsönbeadó működésével összefüggő okból került sor.
Az Alkotmánybíróság szerint a többletvédelem kizárását nem támasztotta alá a kölcsönzéses foglalkoztatás időszakos jellege és a megkülönböztetésre ésszerű indokot sem találtak. Megállapították, hogy alkotmányellenes diszkriminációról van szó, ezért megsemmisítették a különbségtételt kimondó szabályt.

Szigorú volt a Legfelsőbb Bíróság is

A táppénz alatti felmondás kérdésében a Legfelsőbb Bíróság is szigorú álláspontra helyezkedett, már akkor is, amikor a most tárgyalt tilalom a kölcsönzésre még nem terjedt ki. A Munka Törvénykönyve jelenlegi is élő szabálya szerint ugyanis a kölcsönbeadó akkor szüntetheti meg a munkaviszonyt felmondással, ha a munkavállaló nem végzi megfelelően munkáját, vagy alkalmatlan munkaköri feladatainak ellátására, továbbá, ha a kölcsönbeadó harminc napon belül nem tudta biztosítani a munkavállaló megfelelő foglalkoztatását, vagy a megszüntetésre a kölcsönbeadó működésével összefüggő okból kerül sor.

Konkrét ügyekben eljárva rámutattak, hogy amennyiben a dolgozó betegség miatt nem végez munkát, úgy a munkavégzés hiányára nem alapítható a felmondás, munkaerő-kölcsönzés esetén sem. A keresőképtelenség egyébként a munkaköri feladatok ellátására való alkalmatlanságot sem alapozza meg, tehát táppénz alatt alkalmatlanságra hivatkozással sem lehetett felmondani. Ellenben, ha a kölcsönadó arra hivatkozott, hogy harminc napon belül nem tudta biztosítani a megfelelő foglalkoztatást, vagy a munkaviszony megszüntetésére a működésével összefüggő okból került sor, akkor júniusig a táppénz alatt közölt felmondása is érvényes volt. Az Alkotmánybírósági döntés nyomán azonban jelentősen megváltozott a helyzet. (origo)