Logisztika
     Spedició, Fuvar.
     eTudakozók
     Térszerkezet
     Kapcsolódók
     Közlekedés
     Információs társ.
     Vállalat
     Minőségbiztosítás
     EU
     Egyéb



Hitel

Kapcsolódó oldal:  



A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2016 januárjában elindítja a Növekedéstámogató Programot (NTP), ami a bankok piaci hitelezéshez való visszatérését segíti elő. (MTI)
(logsped)
2015.11.03.
Augusztus 15-én kezdődhetnek a jóváírások az OTP Banknál a forinthiteles ügyfelekkel való elszámolás keretében. (MTI)
(logsped)
2015.08.16.
A jogszabály szigorúbb feltételekhez köti az egyoldalú kamat-, költség- és díjemeléseket, szabályozza a hitelszerződés megkötését megelőző tájékoztatást és módosításra vonatkozó rendelkezéseket. (MTI)
(logsped)
2014.11.25.
A Magyar Reorganizációs és Követeléskezelő (MARK) Zrt.-t elsősorban azért hozta létre az MNB, hogy felgyorsítsa a magyar bankrendszer rossz minőségű kereskedelmi ingatlanhiteleinek leépítését. (MTI)
(logsped)
2014.11.13.
Egy évvel, 2015 végéig meghosszabbítja a növekedési hitelprogramot a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa. (MTI)
(logsped)
2014.11.01.
Addig a parlament elfogadja az ehhez szükséges jogszabályi kereteket - jelentette be Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter csütörtökön az 52. Közgazdász-vándorgyűlésen Nyíregyházán. (MTI)
(logsped)
2014.09.05.
Az intézkedéssel azt szeretnék elkerülni, hogy újra adósságcsapdába essen a lakosság - mondta az MNB pénzügyi stabilitásért és hitelösztönzésért felelős ügyvezető igazgatója. (M1)
(logsped)
2014.08.30.
Szeptembertől teljesen eltűnik a kamatkülönbség a támogatott lakáshitelek között. Akár új, akár használt lakásra veszi fel az ügyfél az otthonteremtési kamattámogatásos hitelt, ugyanúgy a minimális 6 százalékos kamatot kell majd fizetnie az első kamatperiódusban. (VG)
(logsped)
2014.08.15.
Akár havi 30 ezer forinttal is csökkenhet egy átlag devizahiteles havi törlesztőrészlete az egyik gazdasági portál számításai szerint. Ez éves szinten több mint 300 ezer forint megtakarítást jelent.
(logsped)
2014.08.08.
Az Országgyűlés elfogadta a devizahitelesek megsegítését célzó első törvényt a Kúria pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatban. (MTI)
(logsped)
2014.07.04.
Csak a hivatalosan igazolt jövedelem alapján adhatnak hitelt a bankok, ha hatályba lép a Magyar Nemzeti Bank új rendelete. (M1 Híradó)
(logsped)
2014.06.02.
A jegybanki növekedési hitelek könnyebb kihelyezését szolgálják azok a változások, amelyek május elején léptek életbe, és amelyek júniustól lépnek hatályba - mondta Nagy Márton, az MNB ügyvezető igazgatója a Kossuth Rádió Krónikájának.
(logsped)
2014.05.09.
Szakértők szerint 400 milliárd forintnyi olyan hitel van az embereknél, amelyeket érdemes új, forinthitellel kiváltani. Jelenleg rendkívül alacsonyak a kamatok és akár öt éves, fix kamatozást is választhatnak az ügyfelek. Egy 10 milliós hitel esetében így évente akár 170 ezer forintot is meg lehet spórolni. (M1 Híradó)
(logsped)
2014.04.23.
A parlament 30 százalék plafont szavazott meg a teljes hiteldíj mutatókhoz (THM). 2012 januártól pedig a jelzáloghitelezésnél bevezetik a referencia-kamatot.   
(Híradó)
2011.11.07.
A devizában törlesztő adósok hitelszerződéseire is kiterjesztette az egyösszegű, rögzített - svájci frank esetében 180 forintos - árfolyamon történő végtörlesztés lehetőségét, MTI információ.   
(logsped)
2011.10.11.
2011. szeptember 26.-án az Országgyűlés módosította a devizahitelek fix árfolyamon történő, egyösszegű végtörlesztésével összefüggő adószabályozást, annak egy részét ugyanis az előterjesztő szándékával ellentétes tartalommal fogadta el múlt hétfőn a parlament. (MTI információ).   
(logsped)
2011.09.26.
2011. szeptember 19-én zz Országgyűlés elfogatta, hogy a jövőben nemcsak a nem teljesítő adósokat regisztrálja majd a Központi Hitelinformációs Rendszer (KHR), hanem az időben törlesztő lakossági hiteleseket is, azaz létrejön a pozitív adóslista (MTI információ).   
(logsped)
2011.09.20.
2011. szeptember 19. az Országgyűlés úgy döntött, egyes esetekben lehetővé teszi a devizahitelek egyösszegű, rögzített árfolyamon - svájci frank esetében 180 forinton - történő végtörlesztését, az MTI értesülése szerint.   
(logsped)
2011.09.19.
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete tegnaptól a hitelintézetek - így bankok, takarékszövetkezetek - lakossági hitelkonstrukcióinak hitel- és lízingválasztó programját is elérhetővé tette internetes honlapján.   
(pszaf)
2010.07.16.
16 százalékos egykulcsos családi adózás, különadó a bankokra, jelentősen mérsékelt társasági adó, takarékoskodás az állami szférában.   
(MR)
2010.06.08.
Az első lépcsőben mintegy 50 pénzügyi vállalkozás 400 konstrukciója vált elérhetővé és összehasonlíthatóvá az ingatlanlízing, fogyasztási és jelzáloghitel, a megtakarítás fedezete mellett nyújtott kölcsön és a hitelkártya termékeknél.   
(logsped)
2010.04.05.
2010 március 1-jétől életbe lépett a kormány hitelplafon-rendelete (devizahiteleket korlátozó), amely szabályozza az ingatlan-jelzáloghitelek mértékét, illetve a gépjármű-hitelezést.   
(MR)
2010.03.01.
2010-ben többek között vége az önrész nélküli ingatlanhiteleknek, de más szempontból is szigorodnak a kölcsönhöz jutás feltételei.   
(IM)
2010.01.05.
A lakáshitelesek megsegítéséről döntött a Parlament
A lakáshitelesek megsegítéséről döntött a Parlament hétfőn és elfogadta a nehéz helyzetbe került lakáshitelesek védelméről szóló törvény módosítását.   
(origo)
2009.06.16.

CIB Megoldás Hitel- segítség a devizahiteleseknek
A konstrukció lényege, hogy a törlesztőrészlet megfizetésére a Bank egy úgynevezett könnyített időszakot biztosít a devizahiteleseknek.   
(logsped)
2009.04.27.

Újabb irodák nyílnak a hitelkárosultaknak
Tatabánya után további vidéki irodák nyitását tervezi a Banki Hitel Károsultjainak Egyesülete (BHKE).   
(MNO)
2009.04.15.

Emelik a betétbiztosítási határt
Az új euró-forint árfolyamhoz igazítja a kormány a betétbiztosítási értékhatárt, mert nem lehet 50 ezer eurónál alacsonyabb.   
(PF)
2009.04.14.

A bankok egyoldalú szerződésmódosítását korlátozzák
Országgyűlés hétfőn elfogadta azt a javaslatot, melynek lényege, hogy a magyarországi pénzintézetek az eddiginél jóval korlátozottabban módosíthatják egyoldalúan a szerződési feltételeket a lakáshitelek esetében. (mfor)   
2009.03.24.

Önhibájukon kívül állás nélkül maradt lakáshitelesek állami megsegítése
A parlamentelfogadta azt a jogszabályt, amely lehetővé teszi, hogy az önhibájukon kívül állás nélkül maradt lakáshitelesek számára állami garanciavállalást biztosítson a kormány, maximum 2 évre.   
(Szabadföld)
2009.03.03.

Márciusig kérhetnek a devizahitelesek, devizahitel kedvezményt az OTP-nél
Március végéig vehetők igénybe az OTP-nél a devizahitelesek terheinek csökkentését célzó kedvezmények. (MR)   
2009.02.23.

Aláírták a devizahiteleseket segítő megállapodást
Megszületett a megállapodás a kormány és a kereskedelmi bankok között a devizahitelesek terheinek csökkentéséről.   
(IR)
2008.11.11.

Az MKB Bank felfüggeszti deviza alapú hiteleit
Az MKB Bank október 13-tól határozatlan időre felfüggeszti az euró- és svájci frank alapú hitelek igénylésének befogadását.   
(zoom)
2008.10.14.

2,8 milliárd forint vállalkozásoknak
Új Magyarország Mikrohitel Program - 2,8 milliárd forint kihelyezés

Az Új Magyarország Mikrohitel Programban január vége óta 2,6 milliárd forint hitelt helyeztek ki 550 vállalkozásnak   
(ma.hu) 2008.09.08.

Itt az új uniós mikrohitel
Kedvező feltételekkel vehető föl az új uniós mikrohitel, az éves kamat 6,5 százalék. Megmaradnak más, államilag támogatott hitellehetőségek is.  
(hirado.hu)
2008.01.30

A svájci frankban felvett magyar hitelek veszélyei
A svájci frankban felvett hitelek nagyarányú elterjedésével foglalkozik a Neue Zürcher Zeitung  
(nol)
2008.01.14

UniCredit Vállalkozásfejlesztő Hitel

Megkezdett és befejezett beruházásokra is!

Bár hivatalosan mintegy 935 ezer kis- és középvállalkozást tartanak nyilván Magyarországon, a ténylegesen működők száma vagy 200 ezerrel kevesebbre tehető. A szakemberek úgy tartják: az "alvók" felébreszthetők, de még a jelenleg sikeresek is erősíthetők a magyar és európai piacon. Ehhez mindenekelőtt pénz kell. A hitellehetőségek közül kiemelkedik az UniCredit Bank hosszú lejáratú Vállalkozásfejlesztő Hitele, amely meglepően új és széles távlatokat nyit meg a cégek előtt.

- Mit kínál az UniCredit ebben a hitelkonstrukcióban?

- Az UniCredit Vállalkozásfejlesztő Hitel egy devizaalapú hitel, ami forintban és meghatározott devizákban egyaránt felvehető Az ügyfelek számára talán egyik legfontosabb jellemzője, hogy az Európai Beruházási Bank refinanszírozza, ami azt jelenti, kedvezőbb kamattal tudjuk nyújtani, mint általában a saját forrású beruházási hiteleket. A konstrukció futamideje háromtól 12 évig terjedhet, és a tőketörlesztést ügyfelek akár a második évben is elkezdhetik.

- Milyen célokra vehető igénybe ez a hitel?

- A Vállalkozásfejlesztő Hitel szinte minden beruházási célra igényelhető: az ipar, az élelmiszeripar, a szolgáltatók, a kis- és nagykereskedelem, a szállodaipar, a turizmus beruházásaira, de infrastrukturális fejlesztésekre is. A beruházások mellett a tartós forgóeszközök finanszírozására is lehetőséget kínál. Mindez szolgálhatja a vállalkozás fejlesztési terveinek megvalósítását vagy éppen előrehozását, ugyanígy piaci szerepének, stabilitásának erősítését is.

- A hitel feltételei

- A hitel feltételei rugalmasan alakíthatók, így a törlesztés ütemezése vagy a rendelkezésre tartási idő is a fejlesztés ütemtervéhez igazítható. Sőt: már megkezdett beruházáshoz is kínálják, illetve legfeljebb hat hónapon belül befejezett projektekhez is igénybe vehető. (FN)
2007.05.30.

Nagy változás a hitelterheknél

Új kamatpályát és árfolyamprognózist tettek közzé az elmúlt napokban a különböző hazai és nemzetközi brókerházak: a korábbinál erősebb forintot és alacsonyabb magyar alapkamatot várnak az év végére. Ez a hitellel rendelkezőket is érzékenyen érinti. A kondíciókon lehet változtatni, csak nem biztos, hogy megéri. Szakemberek szerint továbbra is a devizahitel a nyerő.

Az utóbbi hetekben a forint árfolyama - a globális tőkepiaci hangulat által kiváltott, és az árfolyamsávval kapcsolatos honi spekulációkkal megtámogatott erősödést követően - 2005 ősze óta nem látott szintre került. Ez az év hátralévő részére vonatkozó árfolyam- és kamatpályát is átrajzolta, és spekulációra késztetheti a hitellel rendelkezőket, illetve hitelt felvenni igyekvőket.

Forintban vagy devizában?

Egy biztos, aki tavaly június végén megfogadta tanácsunkat, és az elmúlt másfél év legerősebb eurószintjén, 285 forintos árfolyamon (vagy az akkori 180 forint feletti svájci frank árfolyamon) igényelt devizahitelt, az most dörzsölheti a tenyerét: a havi törlesztőrészlete akár 1520 százalékkal (a hitel összegétől függően körülbelül 10 ezer forinttal) lett alacsonyabb mára. Az is biztos, hogy a mostani árfolyamszintekről sokkal nagyobb tere van a forint jövőbeni gyengülésének, mint erősödésének - legalábbis a jelenleg érvényben lévő árfolyamrendszer mellett.

Ez pedig azt jelenti, hogy aki most készül eladósodni, az az ereje teljében lévő forintjáért kapja meg euró- vagy frankhitelét, néhány hét vagy hónap múlva viszont könnyen lehet, hogy 1020 forintokkal drágábban kell visszatörlesztenie minden egyes kölcsön kapott eurót vagy frankot. A hosszabb távon várható - igaz, nem túl nagy mértékű - forintgyengülés miatt tehát a devizahitelek törlesztőrészletei az elmúlt időszak csökkenő trendjét megtörve most már emelkedni fognak, miközben a forinthitelek kamatai nagyobb eséllyel csökkennek.

Adódik a kérdés: a hitelkérelmüket éppen most intéző ügyfeleknek nem éri-e meg jobban forinthitelt felvenniük, vagy a már devizában eladósodottaknak forintra konvertáltatniuk meglévő adósságukat? Nem - hangsúlyozták a FigyelőNet megkeresésére a legnagyobb lakossági bankok szakemberei, hozzátéve, hogy mindez persze minden esetben egyéni mérlegelés kérdése. Az ügyfélnek azt kell eldöntenie, fogalmazott Bartha Ákos, az MKB Bank lakossági üzletágának vezetője, hogy az árfolyamkockázat kiiktatása érdekében vállalja-e a magasabb forinthitel havi terhét. Egy 10 000 eurós tőketartozás - a mai árfolyamon átváltva - körülbelül 2 470 000 forintosra módosulna, és ezzel párhuzamosan a korábbi, durván 20 ezres havi törlesztőrészlet (húszéves hitelt feltételezve) azonnal 29 870 forintra ugrana (svájcifrank-hitelt átváltva még nagyobb lenne a különbség). Ezt a közel tízezer forintos többletterhet csak akkor érdemes bevállalni, ha az ügyfél attól tart, hogy a forint jelentős mértékben begyengül, és legalább arra a szintjére tér vissza, mint ahol tavaly nyáron tartózkodott: az euró mondjuk megközelíti a 290-es, a svájci frank pedig túllépi a 180-as árfolyamot. Bartha Ákos mindenesetre azt tanácsolja, hogy az ügyfél, ha ilyesmin gondolkozik, mindenképpen konzultáljon a személyes pénzügyi tanácsadójával.

A K&H Bank, az Erste, a CIB és az Inter-Európa Bank szakértői hasonlóan érveltek. Mint elmondták, a jelenlegi devizaárfolyamok mellett sem éri meg a devizahitelt forinthitelre váltani, hiszen az eurós vagy frankhitelek havi terhei várhatóan fokozatos emelkedéssel sem érik el a forintalapú, piaci kamatozású hitelekét. (A különbségek különösen a frank- és forinthiteleknél látványosak: az Ersténél például egy ötmillió forintos, akciós, svájcifrank-alapú, 6 havi kamatperiódusú hitel törlesztőrészlete húsz évre 33 554 forint, szemben a piaci forinthitel havi 69 307 forintos törlesztőrészletével.)

Változót vagy fixet?

Az árfolyam- és kamatváltozások annak kérdését is felvetik, hogy változó vagy fix kamatozású konstrukciót érdemes-e választani. A forintkamatok várható csökkenése a forintadósok jövőbeni terheit mindenképpen csökkenti, így a hitelt most felvenni készülőknek érdemesebb változó kamatozású szerződést kötniük, illetve a magasabb kamatszinten felvett fix kamatozású hitelt változóra cserélni - tanácsolják az OTP Bank szakértői. A devizahiteleknél éppen fordított a helyzet: devizakamatokban a jelenleg beárazott kamatpályához képest a felfelé mutató kockázatok vannak túlsúlyban, így a hosszú futamidejű devizahitellel rendelkezők számára célszerű lehet a fix kamatozású hitelfelvétel, vagy az arra történő átállás.

A kérdés ugyanakkor inkább elméleti. A jelenlegi banki kínálatban klasszikus fix kamatozású hitelre nemigen van példa, a legtöbb esetben - 3, 6, 12 hónapban - meghatározott kamatperiódusonként változó, a kamatperióduson belül pedig fix kamatozással élnek a bankok. Mindenesetre a régebben kötött szerződéseket ennek fényében érdemes áttanulmányozni, és esetleg kedvezőbbre cserélni.

A váltásnak ára van

Devizanemváltásra mindenhol van lehetőség, de - talán csak az Erste kivételével - ennek meghatározott járulékos költségei vannak, ahogyan a kamatozás változtatásának is. Az ilyen esetekben felszámított szerződésmódosítási díj rendszerint 30-50 ezer forintos sávban mozog, de néhány bank százalékos díjat számít fel, például a hitelösszeg 0,52 százalékát (ez utóbbi egy ötmilliós tartozás esetén már 100 ezer forintra is rúghat). Kevésbé köztudott, hogy amennyiben egy ügyfél mondjuk eredeti devizahitelét forintosítaná, akkor az ingatlanra terhelt jelzálogot is át kell számítani és átíratni a szerződésben. Márpedig ehhez közjegyző szükséges, alkalmanként akár további 70 ezer forintos kiadással.

Érdemes tehát megfontolni, hogy ki milyen szerződést köt a hitel felvételekor, és mikor adja a fejét a módosításra. A banki tapasztalatok egyébként azt mutatják, hogy amilyen tömegek mozdultak meg például a kamatadót megelőző augusztusi hajrában, olyan kevesen kezdenek el spekulálni a volatilisebbé váló pénzpiacok láttán. Az általunk megkérdezett nagy hazai bankoknál mind arról számoltak be, hogy a hitelfelvételi kedv nem szűnik, hogy ezen belül továbbra is szinte mindenki svájci frankban adósodik el, és láthatóan nem aggódnak az ügyfelek az esetleges árfolyamkockázatok miatt. Sőt, az egyik legnagyobb hitelintézetnél azt jósolták, hogy éppen most, az erős forint hírére fog látványosan megnőni az igény a devizahitelek iránt. (FigyelőNet)
2007.03.23.

Jövőre már nem kell közokirat a jelzáloghitelekhezt

A jelzáloghitelezési törvény tervezett változásai kedvezően érintik a hiteligénylőket: az új szabályozás lehetővé teszi, hogy a hitelezés folyamata egyszerűbbé és gördülékenyebbé váljon. A Magyar Országos Közjegyzői Kamara örömmel fogadja a törvénymódosítást - a szervezet néhány évvel ezelőtt hasonló tartalmú törvénymódosításra tett javaslatot - áll a Kamara által kiadott közleményben.

A társaság 15 éves évfordulója alkalmából rendezett sajtótájékoztatón az egyetemi tanár, volt gazdasági A közelmúltban gyakran hallhattunk a közjegyzők jelzálog-hitelintézeti ügyletekkel kapcsolatos tevékenységéről. A vonatkozó 1997. évi XXX. törvény mindeddig a jelzálog-hitelintézeti hitel és zálogszerződések érvényességi feltételeként írta elő a közjegyzői okiratba foglalást, azaz a szerződést kötelező volt közjegyző előtt kötni.

Dr. Parti Tamás, a MOKK szóvivője elmondta: a jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló törvény módosítási javaslata szakít ezzel a felfogással. Az említett szerződések ezentúl teljes bizonyító erejű magánokiratban is létrejöhetnek. Azokhoz elegendő csupán az Adós, illetve a Zálogkötelezett egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozatait közjegyzői okiratba foglalni, amelyek ebben a formában is biztosítják a közvetlen bírósági végrehajtást. (Ez akkor lesz lehetséges, ha a szóban forgó szerződés összes kötelezettje a kölcsön folyósításának megkezdése előtt - közjegyzői okiratba foglalt egyoldalú kötelezettségvállalással - vállalja a kötelezettség teljesítését.)

A törvény módosításai 2007 januárjában lépnek hatályba, és a várakozások szerint gördülékenyebbé teszik a jelzáloghitelezés folyamatát. A módosítás révén megmarad az igényérvényesítés biztonsága, ugyanakkor könnyebben szervezhetővé válik a hitelezési folyamat, hiszen a Pénzintézet képviselőinek már nem kell a másik féllel együtt megjelennie a közjegyzőnél. A közjegyzői okirat felvétele a hitellel kapcsolatos egyéb teendőkkel - például a földhivatali eljárással, illetve a biztosításkötéssel - párhuzamosan is történhet.

A kölcsön- és hitelbiztosítéki szerződések közjegyzői okiratba foglalása az adós és a hitelező bank betéteseinek közös érdeke. A közjegyzői okirat közvetlen végrehajthatósága biztosítja, hogy a hitelező bank az adós szerződésszegése esetén ne kényszerüljön pereskedésre, hanem sokkal gyorsabb és olcsóbb eljárásban érvényesítse az adóssal szembeni követelését. Ennek közvetlen előnyeként a bank nem kényszerül arra, hogy minden egyes hitelügylet kockázataiba bele kelljen kalkulálnia az esetleges pereskedés költségeit. Ezzel az eljárással természetesen megmarad a közjegyző kioktatási kötelezettsége is, ez azonban a fenti eljárással nem a szerződéskötéskor, hanem azt követően érvényesülhet. (VGO)
2006.11.16.