Logisztika
     Spedició, Fuvarozás
     eTudakozók
     Térszerkezet
     Kapcsolódó területek
     Közlekedés
     Információs társadal.
     Vállalat
     Minőségbiztosítás
     EU
     Egyéb



HACCP

Kapcsolódó oldal:  



Jön az első HACCP-ellenőrzés: boltok és éttermek a nagyító alatt

Első HACCP-vizsgájuk elé néznek a magyar élelmiszerboltok, éttermek, büfék és szállodák. A napokban indítja ugyanis első átfogó országos vizsgálatát a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelet. Az általunk megkeresett vállalkozók óvatos optimizmussal fogadták az ellenőrzések hírét.

A HACCP nevű nemzetközi élelmiszer-biztonsági és higiéniai szabvány a jelek szerint egy dolgot mindenképpen elért Magyarországon: bevezetése örvén több cég is rászánta magát a reformra. Az eddigi élelmiszer-biztonsági és higiéniai hiányosságokat ugyanis a HACCP miatti dokumentációs kényszer a felszínre hozta. Az uniós csatlakozással a teljes élelmi láncon kötelezővé vált "naplózás" bevezetési határidejét a magyar cégek a tapasztalatok szerint viszonylag komolyan vették, bár ezt csak a napokban induló országos fogyasztóvédelmi vizsgálat eredményeinek szeptemberi publikálása után lehet majd biztonsággal kijelenteni.

Az idegenforgalmi főszezonra időzített vizsgálat során az idén is körülbelül négyezer vendéglátó-ipari és élelmiszer-kereskedelmi üzletet szemrevételeznek majd az ellenőrök.

Vállalkozók: óvatos önbizalom

Vitorlás étterem, Balatonfüred

Kis Istvánnak, a másodosztályú étterem tulajdonosának és üzletvezetôjének a HACCP-vel kapcsolatban a dokumentáció okoz fejtörést. "Eddig is takarítottunk és ügyeltünk az élelmiszer-biztonságra, különben már nem lennénk itt - mondja. - Legfeljebb most balról kerüljük a kukát, nem jobbról." A HACCP-rendszer feltételeit már kialakították. Számításai szerint azonban a dokumentáció tökéletessé tételéhez még egy félállású munkaerôt kellene alkalmaznia. Szívesen megnézné ezért, hogy egy mintaétterem hogyan ülteti át az új szabályokat a gyakorlatba. De szerinte az ô egységével nem lesz baj az ellenôrzésekkor, "ha a hatóságok egy kicsit is rugalmasak".

A+P Nektár élelmiszerbolt, Vác

A száz négyzetméteres kereskedés üzletvezetôje, Lukács Györgyné magabiztos: "Mindent megcsináltunk." Az üzlet jelentôs átalakításon esett túl a kosármosó létesítése miatt: a WC-t át kellett helyezni, s új kézmosót kellett felszerelni. Amúgy kisebb változások voltak csak: a különbözô élelmiszerfajtákat eddig is külön hutôkben tárolták, de a hutôk hômérsékletének mérése csak most kezd rutinná válni. Eddig háromszor mostak fel naponta, most többször. "Nehéz a lányok fejében rendet rakni, de megkövetelem tôlük a szabályok betartását. Meg lehet azt csinálni" - fogalmaz Lukács Györgyné.

Siklósi Máté, a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelet helyettes szóvivője szerint az ellenőrök nem arra törekednek majd, hogy a nehézségekkel küzdő kisboltokat bezárassák. "Aki eddig betartotta az élelmiszer-biztonsági szabályokat, annak valószínűleg most sem lesz gondja" - mondta. Szavaiból az derült ki: az lesz a fő elvárás, hogy a vállalkozóknak legyen valamilyen kidolgozott HACCP-rendszerük, de azok a cégek, amelyek méretüknél fogva nehezen birkóznak meg az adminisztrációval, egyelőre rugalmasságra számíthatnak. Azokra azonban, akik az élelmiszer-biztonsági előírásoknak nem tudnak megfelelni, súlyos bírságokat róhatnak ki. "El kell fogadni, hogy egy olyan bolt, amely mérete vagy pénzügyi helyzete miatt nem tud megfelelni a fogyasztóvédelmi és élelmiszer-biztonsági előírásoknak, nem szolgálja a fogyasztók biztonságát" - fogalmazott a helyettes szóvivő. Tapasztalataik szerint a kisboltoknál a legnagyobb gond a hűtőpultok környékén szokott lenni. "A csirkehús és a tojás szinte mindig tartalmaz szalmonellabaktériumot. Ez nem is feltétlenül probléma, mivel a főzéskor ezek elpusztulnak. Viszont ha például zöldségekkel együtt tárolják, az veszélyes, mert a baktérium átkerülhet a nyersen fogyasztandó dolgokra is" - magyarázza.

Idővel azonban a HACCP-s dokumentációt is szigorúbban veszik majd: például ha a hiányosságokat nem javítják ki a következő ellenőrzésig azok, akiket az idén elmarasztalnak. A tavaly nyári ellenőrzéskor még csak a megkérdezettek kilenc százaléka rendelkezett HACCP-rendszerrel, és három százaléka alkalmazta. Viszont az is biztos, hogy az a 15 százalék, amely tavaly még nem tudta, hogy az uniós csatlakozás a HACCP sokat halogatott bevezetésének határideje, illetve hogy erre van állami támogatás is (ezt 57 százalék nem tudta), mára jó eséllyel tisztában van ezekkel a részletekkel. Igaz, még így sem pályáztak sokan: a gazdasági tárca e célra félretett 150 milliójára eddig mindössze 36 pályázat érkezett, 90 millió forintnyi támogatási igénnyel.

"A vállalkozók úgy érzik, hogy nincsenek felkészülve, mert nagy dolognak gondolják a HACCP-t. Azt hiszik, a hűtőtől a villáig mindent le kell cserélni" - számol be tapasztalatairól Gubicza Zsanett, a Veszprém Megyei Kereskedelmi- és Iparkamara munkatársa. Eredetileg úgy tervezték, hogy a csatlakozás után is indítanak tanfolyamokat, de nem gyűlt össze elég jelentkező. "Komolyan vették a határidőt a vállalkozók" - véli Gubicza. Biacs Péter, az élelmiszer-biztonsági hivatal (Mebih) főigazgatója szerint az amerikai űrkutatási programban 1971-ben kidolgozott keretrendszer bizonyos szempontból a tulajdonosokat, üzletvezetőket, eladókat védi, hiszen a visszamenőleges naplózás segítségével meg lehet győzni az esetleg rossz pillanatban érkező ellenőrt arról, hogy nem mindig olyan koszos a padló.

Az élelmiszer-feldolgozók már 2002-től betartják a HACCP-előírásokat, ám a teljes élelmi láncnak csak május elseje óta kell betartania. Eddig elsősorban a kiskereskedők és a vendéglátó-ipari egységek tulajdonosai kerültek emiatt nehéz helyzetbe. Kevéssé ismert tény azonban, hogy az élelmiszert termelő gazdáknak (a takarmányt termelőknek is) meg kell felelniük a HACCP-nek. A magyar hatóságok ugyanis - mint az uniós szabályok kikötik - a teljes élelmi láncra vonatkozó élelmiszer-biztonsági és higiéniai eljárásokat megkövetel(het)ik.

Más kérdés, hogy egyes tagállamokban a hatóságok esetleg elnézőbbek. Egyelőre, ugyanis egy most készülő, 2006-tól életbe lépő egységes uniós higiéniai és élelmiszer-biztonsági rendelet már az összes tagállamban hasonló elveket követel majd meg, szerzett kedvezmények vagy jogok nélkül. (MHO)

2004. 06. 03.