Logisztika
     Spedició, Fuvar.
     eTudakozók
     Térszerkezet
     Kapcsolódók
     Közlekedés
     Információs társ.
     Vállalat
     Minőségbiztosítás
     EU
     Egyéb

Kapcsolódó oldal:  



Gépjármű adó

A gépjárműadóról szóló törvény rendelkezései értelmében a belföldi érvényes rendszámtáblával ellátott gépjármű, pótkocsi, valamint a Magyar Köztársaság területén közlekedő, külföldön nyilvántartott tehergépjármű (a továbbiakban együtt: gépjármű) után gépjárműadót kell fizetni. (Kormányhivatal)

Nem tartozik a Gjt. hatálya alá a belföldi rendszámtáblával ellátott mezőgazdasági vontató, a lassú jármű és a lassú jármű pótkocsija, a négykerekű segédmotoros kerékpár, a külön jogszabály szerinti "méhesházas" gépjármű, a munkagép, a CD, a CK, a DT, az OT és a Z betűjelű rendszámtáblával ellátott gépjármű, valamint a külföldön nyilvántartott tehergépjárművek közül azok, amelyek az Európai Unió valamely tagállamában vannak nyilvántartva.

Az adó alanya az a személy, aki/amely a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló törvény alapján vezetett járműnyilvántartásban az év első napján üzembentartóként, ennek hiányában tulajdonosként szerepel. Amennyiben a hatósági nyilvántartás szerint egy gépjárműnek több tulajdonosa vagy több üzemben tartója van, akkor közülük az adó alanya az, akinek/amelynek a nevére a forgalmi engedélyt kiállították.

Év közben újonnan vagy újra forgalomba helyezett gépjármű esetén az adó alanya az, aki/amely a forgalomba helyezés hónapjának utolsó napján a hatósági nyilvántartásban tulajdonosként szerepel. Az adóalany halálát, illetve megszűnését követő év első napjától - feltéve, hogy a hatósági nyilvántartásban ekkor még mindig az elhunyt személy vagy a megszűnt szervezet szerepel tulajdonosként - azt a személyt kell az adó alanyának tekinteni, akit/amelyet a halálesetet vagy megszűnést követően a hatósági nyilvántartásba elsőként tulajdonosként bejegyeztek.

Amennyiben a gépjármű tulajdonjogában bekövetkezett változást a korábbi tulajdonos (átruházó) a külön jogszabályban meghatározott módon - de legkésőbb a változás évének végéig - bejelentette, akkor a szerződés megkötésének időpontját követő év első napjától nem minősül adóalanynak. Ettől az időponttól kezdve a korábbi tulajdonostól tulajdonjogot szerző felet kell az adó alanyának tekinteni, kivéve, ha ettől az időponttól a hatósági nyilvántartásban harmadik személy szerepel tulajdonosként.

Az adóévre járó adót az adóalany köteles megfizetni. Az adókötelezettség a gépjármű forgalomba helyezését követő hónap 1. napján kezdődik.

Az adókötelezettség annak a hónapnak az utolsó napjával szűnik meg, amelyben a hatóság a gépjárművet bármely okból a forgalomból kivonta. A gépjármű adóztatás során a gépjármű forgalomból való kivonásának minősül a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló rendelet szerinti forgalomból való kivonás, ide nem értve a forgalomból való fiktív kivonást.

Az adóalany körülményeiben, illetve a gépjárműben beállott olyan változást, amely az adókötelezettségre is kihatással van, e változásra okot adó körülmény bekövetkezésének időpontját követő hónap első napjától kell figyelembe venni. Az adó alapja a személyszállító gépjármű - ide nem értve az autóbuszt - hatósági nyilvántartásban feltüntetett teljesítménye, kilowattban kifejezve. Ha a hatósági nyilvántartásban a személyszállító gépjármű teljesítménye csak lóerőben van feltüntetve, akkor a lóerőben kifejezett teljesítményt 1,36-tal kell osztani, s az eredményt a kerekítés általános szabályai szerint egész számra kell kerekíteni.

A törvény alapján az adó alapja az autóbusz, a nyergesvontató, a lakókocsi, lakópótkocsi hatósági nyilvántartásban feltüntetett saját tömege (önsúlya), az adó alapja a tehergépjármű hatósági nyilvántartásban feltüntetett saját tömege (önsúlya) növelve a terhelhetősége (raksúlya) 50%-ával.

Az adó mértéke az adóalap után a gépjármű

- gyártási évében és az azt követő 3 naptári évben 345 Ft/kilowatt,
- gyártási évet követő 4-7. naptári évben 300 Ft/kilowatt,
- gyártási évet követő 8-11. naptári évben 230 Ft/kilowatt,
- gyártási évet követő 12-15. naptári évben 185 Ft/kilowatt,
- gyártási évet követő 16. naptári évben és az azt követő naptári években 140 Ft/kilowatt.

Az adó mértéke légrugós vagy azzal egyenértékű rugózási rendszerű nyerges vontató, tehergépjármű, autóbusz esetén az adóalap minden megkezdett 100 kilogrammja után 1200 Ft, előbbiek közé nem sorolható gépjárművek és pótkocsik esetén az adóalap minden megkezdett 100 kilogrammja után 1380 Ft. Az "E" betűjelű ideiglenes rendszámtáblával ellátott személyszállító gépjármű után 10 000 Ft, míg a tehergépjármű után 46 000 Ft adót kell fizetni. A "P" betűjelű ideiglenes rendszámtábla kiadása esetén 23 000 Ft adót kell fizetni.

Az adóztatási feladatokat - az "E" és "P" betűjelű ideiglenes rendszámtáblával ellátott gépjárművek kivételével - a lakcím-nyilvántartásba, míg a nem magánszemély adóalanynak (ideértve az egyéni vállalkozót is) a hatósági nyilvántartásba bejegyzett lakcíme, székhelye, illetőleg telephelye szerint illetékes önkormányzati adóhatóság látja el. Ha a nyilvántartásban a lakcím, a székhely, illetőleg a telephely megváltozik, az adóztatási feladatok ellátására a változást követő év első napjától az új lakcím, székhely, illetőleg telephely szerint illetékes adóhatóság jogosult.

Gépjármű tulajdonának átruházása esetén, ha a tulajdonátszállással érintett felek egyike sem tesz eleget a külön jogszabály által meghatározott bejelentési kötelezettségének, akkor a tulajdonátszállás bejelentése évének utolsó napjáig a gépjármű nyilvántartás szerinti tulajdonos nyilvántartásba bejegyzett lakcíme, székhelye, illetőleg telephelye szerinti önkormányzati adóhatóság az illetékes a tulajdonváltozással érintett gépjármű adóztatására.

Amennyiben a hatósági nyilvántartás a székhelyet és a telephelyet egyaránt tartalmazza, akkor a telephely szerint illetékes adóhatóság jogosult a gépjármű adóztatására. Az adóztatási feladatokat az "E" és "P" betűjelű ideiglenes rendszámtáblával ellátott gépjármű esetében a gépjárműre kiadott ideiglenes forgalomban tartási engedélyben, illetve ideiglenes forgalmi engedélyben megjelölt lakóhely, székhely (ideértve a fióktelepet is) szerint illetékes adóhatóság látja el. A gépjárműadót az önkormányzati adóhatóság állapítja meg, a közúti közlekedési nyilvántartási szerv adatszolgáltatása alapján, kivetéssel. Ezen nyilvántartásba bejegyzés alapjául szolgáló bejelentési kötelezettség a jogkövetkezmények alkalmazása tekintetében bevallásnak minősül.

A gépjármű tulajdonjogában bekövetkezett változás esetén követendő eljárás:

Ha a tulajdonos változást nem jelentették be a közlekedési igazgatási hatóságnál (okmányiroda), a gépjármű-nyilvántartás nem a valós tulajdonviszonyokat tükrözi. A gépjármű tulajdonjogában bekövetkező változást eredményező jogügylet (pl. eladás, ajándékozás) esetén a szerződés dátumától számított 15 napon belül a régi tulajdonos köteles a tulajdonjog változást igazoló okirat egy példányával felkeresni a lakóhelye, (lakóhely hiányában) tartózkodási helye, székhelye, telephelye szerint illetékes okmányirodát, mert a bejelentési kötelezettségét ezen okirat benyújtásával (megküldésével) teljesíti.1991. évi LXXXII. törvény

a gépjárműadóról (hatályos állapot) A bejelentési kötelezettség teljesítésének tényét az érintett járműnél a közlekedési igazgatási hatóságként eljáró okmányiroda a gépjármű-nyilvántartásban rögzíti, és átvezeti a nyilvántartáson a gépjármű tulajdonjogának változásával kapcsolatos adatokat. A bemutatott szerződésen bélyegző-lenyomatával igazolja, hogy a régi tulajdonos a bejelentési kötelezettségének eleget tett. Amennyiben a gépjármű tulajdonjogában bekövetkezett változást a korábbi tulajdonos (átruházó) az említett módon jelenti be, a szerződés megkötésének időpontját követő év első napjától nem minősül adóalanynak. Ettől az időponttól kezdve a korábbi tulajdonostól tulajdonjogot szerző felet kell az adó alanyának tekinteni, kivéve ha ettől az időponttól a hatósági nyilvántartásban harmadik személy szerepel tulajdonosként.

Ha a szerződő felek egyike sem tesz eleget bejelentési kötelességének, a gépjárműadó alanyának azt a személyt kell tekinteni a tulajdonátszállás évének utolsó napjáig, aki a gépjármű-nyilvántartásban az év első napján tulajdonosként szerepel. A jármű elidegenítése esetén a törzskönyvet, forgalmi engedélyt és a már korábban felhasznált járműkísérő lapot, valamint a közúti közlekedési igazgatási feladatokról szóló rendele esetén az eladó által elvégeztetett előzetes eredetiség vizsgálatról szóló hatósági határozatot a jármű jogszerű megszerzőjének át kell adni.

A jármű új tulajdonosa is köteles a gépjármű-nyilvántartásba bejegyzett adatok módosítására okot adó körülmény bekövetkeztétől számított 15 napon belül az okmányirodában a jármű tulajdonjogának a változását bejelenteni. Ha a jármű új tulajdonosa a bejelentési kötelezettségének önhibájából nem tesz eleget, a járművet az illetékes hatóság a külön jogszabályban meghatározott időtartamra kivonja a forgalomból.

Az adózó közvetlenül az önkormányzati adóhatóságnak kizárólag azt köteles bejelenteni (a változást követő 15 napon belül), ha az adófizetési kötelezettsége szünetel, ill. a tulajdonában álló gépjármű után adómentesség illeti meg.
(logsped)

További információk:



2015.01.06.