Logisztika
     Spedició, Fuvar.
     eTudakozók
     Térszerkezet
     Kapcsolódók
     Közlekedés
     Információs társ.
     Vállalat
     Minőségbiztosítás
     EU
     Egyéb

Kapcsolódó oldal:  



Elővárosi vasút visz majd a repülőtérre

Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közlekedési beruházássá nyilvánította a kormány egy augusztusi határozatában a Liszt Ferenc repülőtér kötött pályás kapcsolatának a megteremtését. (NG)

Mivel a beruházás az uniós támogatásokból finanszírozott közlekedési nagyprojektek közé is bekerült korábban, egyre valószínűbb, hogy meg is valósul.

Sokadik nekifutásra, a 2020-ig tartó uniós költségvetési ciklus keretének terhére immár valóban megvalósulhat a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér kötött pályás összeköttetése. Bár korábban szakértők is vitatták, hogy egyáltalán indokolt-e évi 7-8 milliós utast fogadó terminálhoz vasutat építeni, a Budapest Airport tavaly megdöntötte 9 milliós utasrekordját, és minden valószínűség szerint idén meglesz a 10 millió látogató is.

A ferihegyi reptér elhelyezkedése kiváló, a kontinens fővárosainak többsége esetében nagyobb távolságról kell eljuttatni a turistákat a városközpontba. Ugyanakkor az közlekedési összeköttetés mégis sérülékeny. Az Üllői útból leágazó régi gyorsforgalmi út közlekedését egyetlen koccanás félórákra megbénítja.

Az M0 felől pedig a fővárosból kijutni szándékozók csak nagy kitérővel tudják megközelíteni a repülőteret. Vasúti összeköttetése ugyan van a jelenleg használaton kívüli 1-es terminálnak, de onnan átszállással lehet csak eljutni a 2-es terminálhoz. Vannak szakértők, akik szerint olcsóbban meg lehetne oldani a kérdést egy belső, a terminálokat összekötő kabinvasúttal, mint amilyen működik számos, nagy kiterjedésű repülőtéren, többek közt a londoni Heathrow-n, és csupán a jelenlegi Ferihegy vasúti megállótól kellene komfortosabb megoldással, például aluljárókkal, mozgójárdával behozni az utasokat a repülőtér területére.

Ám miután a ferihegyi vasúti projekt zöld lámpát kapott Budapesten és Brüsszelben is, a beruházás nagy valószínűséggel megvalósulhat. Különösen úgy, hogy a korábbi elképzelésekkel szemben nem szükséges különálló vasúti pályát építeni a főváros és a repülőtér között. Az a veszély sem fenyeget, hogy a repülőtéri többletkapacitások túlterhelnék az érintett Budapest-Cegléd vasútvonalat, ugyanis nincs szükség több járatra, a jelenlegiek ki tudják szolgálni az utasforgalmat, feltéve, hogy elkészül a kitérő a 100a (Budapest-Cegléd-Szolnok) vonaltól a légikikötőig. Az is előnyös, hogy a vasúti járatok így nem csak a fővárosból, de vidékről is közvetlenül elérhetik a repülőteret.

Korábban három változatot vizsgált a kormány: metróként, zárt pályás gyorsvasútként vagy a meglévő vasúti hálózat kibővítésével, közszolgáltatás keretében juttathatók el az utasok a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérre. A meglévő vasútvonaltól építendő kapcsolat korábban már szerepelt a tervek között: a ceglédi fővonalról Szemeretelep elágazástól a repülőtéri iparvágány segítségével kívánták elérni Ferihegy 2-t. Ekkor azonban végállomásként tekintettek a repülőtérre, míg a jelenlegi tervekben hurok szerepel. Ez azt jelenti, hogy a 100a vonalhoz kitérőt építenek, azaz a mellékvonal elválik a fővonaltól, eléri a légikikötőt, majd néhány kilométerrel odébb visszatér a fővonalra.

A vasúti üzem szempontjából ez nem igényel lényegesen több kapacitást. Az elővárosi, illetve a távolsági járatok egy része továbbra is a jelenlegi útvonalon haladhat, míg mások a repülőtérnél kialakítandó megállót is érintik. Az elővárosi vonatokon a reggeli órákban a főváros felé van sok utas, ellenkező irányban kevesebb, vagyis a repülőtérre utazók találnak maguknak helyet.

A beruházás érdekében tehát a 100a vonal két pontján kell olyan csomópontot építeni, hogy a repülőtér irányába tartó vonatok ne keresztezzék szintben se a fővonalat, sem a Ferihegyre vezető autóutat. Emiatt, valamint a terminál megközelítése érdekében valószínűleg egy vagy több darabon a felszín alatt kell vezetni a kitérő pályáját.

A repülőtéri vasút megvalósítását az évezred elején Demján Sándor nagyvállalkozó vetette fel, aki a Nyugati pályaudvartól építtetett volna gyorsvasutat a repülőtérre. A szocialista kormányok idején Kóka János 2008-ra ígért repülőtéri expresszt, amelynek a létesítését magánbefektetőkre alapozták volna, de semmi nem lett belőle. A 2010-es kormányváltás után kínai kölcsönből szerettek volna repülőtéri vasutat építeni. Ennek forrását a kínai kormány által felajánlott egymilliárd eurós hitelkeret biztosította volna. A Malév 2012-es leállása, majd az 1-es terminál lezárása után lekerült a napirendről a ferihegyi gyorsvasút terve.
(logsped)

2015.08.24.