A Bajnai-csomagot a parlament hétfőn megszavazta
A parlament hétfőn megszavazta a Bajnai-kormány javaslatcsomagját   
(Stop)
2009.05.07.

Vasárnap a Bajnai-kormány második ülését követően a miniszterelnök ismertette a válságkezelő programját, a Bajnai-csomagot

A Bajnai-csomag részei
- Nem fizetik ki idén a 13. havi nyugdíj második részét, 2010-től teljesen eltörlik.
- A közszféra 13. havi juttatását eltörlik.
- A közszférában két évre rögzítik a nominális bruttó kifizetéseket.
- 2012-től több lépésben 62-ről 65 évre emelik a nyugdíjkorhatárt.
- A 2010-es nyugdíjkorrekciót elhalasztják.
- 10 százalékponttal csökkentik a táppénzt.
- A családi pótlék összegét két évre rögzítik mai értéken.
- Két évre csökkentik a gyes és a gyed időtartamát.
- 23-ról 20 évre csökkentik a gyes és a gyed korhatárát
- Július 1-től felfüggesztik a lakástámogatási rendszert.
- 5 százalékponttal csökkentik a minimálbér kétszereséig a munkaadói terheket.
- Az szja 18 százalékos adókulcsához tartozó sávhatárt kitolják 1,9 millióig. - 25 százalékra nő az áfa.
- 18 százalékos áfa lesz a tejtermékeken, a pékárun és a távhőn.
- A jövedéki adó 2009-ben átlagosan 5-6 százalékkal emelkedik.
- 2011-től megszűntetik a gáz- és távhőár-támogatást, addig is csökkentik.
- 2010 decemberéig megmarad a magánszemélyek különadója.
- 2010-től megszűnik a tételes eho.
- Az adóalap mértéke összbruttósítás lesz 2010-ben.
- Az szja-kulcsok csökkennek 2010-benn: 17 és 33 százalékra, az alsó sávhatár pedig 4-5 millió forint lesz.
- 2010-ben bevezetik az általános értékalapú ingatlanadót.
  
(Hírszerző)
2009.04.19.

EKHO 2008

Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény 2008. január 1-jétől több pontban is módosult.

Az EKHO alapja: bevétel, csökkentve - ha a magánszemély általános forgalmi adó fizetésére kötelezett - az általános forgalmi adóval.

A kifizetői EKHO továbbra is 20 százalék, melyből
- 3,3 százaléka egészségbiztosítási járuléknak,
- 16,7 százaléka nyugdíjbiztosítási járuléknak minősül.

A munkavállalót alapesetben 15 százalék EKHO terheli, melyet a kifizető köteles levonni tőle. A 15 százalékos EKHO-ból:

- 9,5 % személyi jövedelemadónak
- 1,6 % természetbeni egészségbiztosítási járuléknak és
- 3,9 % nyugdíjjáruléknak minősül. (Magánnyugdíj-pénztár tagja esetén 3.8 % a tagdíj és 0,1 % a nyugdíjjárulék.

Ennél kisebb mértékű, 11,1 százalékos EKHO terheli azt a munkavállalót, aki a kifizetést megelőzően nyilatkozik arról, hogy

- nyugdíjas vagy

- vagy az adóévben - minden más járulékalapot képező jövedelmét, valamint minden olyan EKHO alapot képező bevételét, amely után 15 százalék mértékű EKHO-t fizetett figyelembe véve a járulékfizetés felső határáig megfizette. Amennyiben a munkavállaló az adott kifizetéssel lépi át a járulékfizetés felső határát, a nyilatkozatban a magánszemély megjelölheti az EKHO alap a járulékfizetés felső határa eléréséhez szükséges részét. Ebben az esetben a fennmaradó részére alkalmazható a 11,1 százalékos mérték. Szintén 11,1 százalék az EKHO mértéke az EKHO alap azon része után, amely meghaladja az adott jogviszonyban a Tbj. szerint biztosítási kötelezettség időtartamaként figyelembe vehető napok és a kifizetés napján érvényes járulékfizetési felső határ napi összegének szorzatát.

Amennyiben az érintett a felső határ elérésére vonatkozó nyilatkozattételi lehetőségével nem élt, illetőleg nyugdíjjárulék (magán-nyugdíjpénztári tagdíj) fizetésére nem volt kötelezett, az EKHO alap 3,9 százalékának megfelelő különbözetet a Tbj.-nek és Art.-nak a nyugdíjjárulék (tagdíj) különbözet visszaigénylésére vonatkozó szabályai alkalmazásával igényli vissza.

A fent említett mértékektől eltérően az EGT-államban biztosított személy esetében a kifizető EKHO-t nem fizet, a magánszemélynek juttatott EKHO alapul szolgáló bevételből 9,5 százalék EKHO-t állapít meg és von le.

(Zárójelben jegyezzük meg, hogy a munkavállaló megbízási, illetve vállalkozási jogviszony esetén nyilatkozhat úgy, hogy a kifizetőt és az őt terhelő EKHO megállapítását, bevallását és megfizetését átvállalja a kifizetőtől. Ebben az esetben az általa megállapított EKHO-t negyedévente, a negyedévet követő hó 12. napjáig fizeti meg, és az éves személyi jövedelemadó bevallásában vallja be.)

Az EKHO szerint adózó munkavállaló Az EKHO szerint adózó magánszemély egészségügyi szolgáltatásra, baleseti egészségügyi szolgáltatásra, baleseti járadékra és nyugdíjbiztosítási ellátásra jogosult. Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátási nem illetik meg, abból kiindulva, hogy - a nyugdíjas kivételével - többnyire rendelkeznie kell olyan jövedelemmel, amely után pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett.

A nyugdíj megállapítása során 2008-tól az EKHO alap 61 százaléka (az eddigi 50 helyett) kerül figyelembe vételre.

A nyugdíjas EKHO szerint adózók viszont e jövedelmük alapján nyugdíjemelésre nem számíthatnak. (ÜV)
2008.01.15.