Logisztika
     Spedició, Fuvarozás
     eTudakozók
     Térszerkezet
     Kapcsolódó területek
     Közlekedés
     Információs társadal.
     Vállalat
     Minőségbiztosítás
     EU
     Egyéb

EFEHO

Kapcsolódó oldal:  



Új adónem 2008 januártól
Az evázók jó része pluszfizetnivalóval ismerkedhet


Januártól új adónembe, az erőforrás-fejlesztési hozzájárulásba (efeho) vonnak össze három kis adót. Az ígéret az adminisztráció egyszerűsödése volt, ám ezt jobbára csak azok élvezhetik, akik nem tudják vagy nem akarják igénybe venni a kedvezményeket.

Egyszerűsít is a pénzügyi tárca, meg nem is a három úgynevezett kis adó összevonásával létrehozandó erőforrás-fejlesztési hozzájárulással (efeho). A cél eredetileg az lett volna, hogy öt, kisebb bevételt hozó, ám a vállalkozásoknak annál nagyobb adminisztratív terhet jelentő adóból (korábban a munkaadói járulék és a kulturális járulék is itt szerepelt) a korábbiaknál egyszerűbb elvonási formát alakítanak.

Ami a jelenlegi javaslat szerint megvalósulhat, az három járulékfajta összevonása, azzal az engedménnyel, hogy aki akarja, továbbra is a korábbi módon csökkentheti befizetnivalóját a korábban előírt mennyiségű adminisztráció mellett. Vagyis azok, akik megtehetik, és nem akarnak nagyobb adót fizetni, továbbra is jelentős mennyiségű papírt lesznek kénytelenek kitölteni.

A rehabilitációs, a szakképzési hozzájárulást és az innovációs járulékot egybe forrasztó efeho ráadásul olyan vállalkozóknak is kötelező lesz, akiknek eddig egyik korábbi kis adóval sem kellett foglalkozniuk. Közéjük tartozik például az az egyéni vállalkozó, akinek a vállalkozás mellett bejelentett állása is van, így járulékait ott fizetik, és nincs alkalmazottja, továbbá az az evás (egyéni vállalkozó vagy betéti társaság beltagja), aki után máshol szintén megfizetik a szakképzési hozzájárulást, és szintén nincs alkalmazottja. Nekik az efeho nemcsak pluszadminisztrációt jelent, hanem extra terhet is.

A húsz főnél kisebb vállalkozások esetében az efeho gyakorlatilag a szakképzési hozzájárulást váltja ki, ugyanis az adó száz százaléka levonható, ha a feltételeknek megfelelő képzést szerveznek, finanszíroznak, támogatnak. Ugyanilyen módon a 20-50 főt foglalkoztató vállalkozók új adójuk 86 százaléka alól mentesülhetnek, a nagyobb gazdálkodók pedig az efeho felét írhatják majd le ily módon.

A törvényjavaslat három oldalon taglalja, milyen esetekben lehet élni ezzel a mentességgel, s további másfél oldalon azt, hogy a képzési együttműködési, illetve a fejlesztési megállapodásoknak milyen adatokat kell tartalmazniuk. Azt, hogy a gyakorlati képzés szervezésénél milyen adatokat kell közölni és kutatás-fejlesztés esetén milyen költségeket és miként elszámolni, levonni, később rendeletekben szabályozzák majd. Az efeho innovációs része ugyanis ez utóbbi ráfordítások összegével csökkenthető vagy kiváltható - ahogy az most az innovációs járulék esetében történhet.

Ám azt nem tudni, hogy az új szabályok mennyire tudják majd garantálni: valóban csak az éljen a kedvezménnyel, aki ténylegesen is végez, végeztet kutatást, s nem csak papírt tud erről bemutatni. Az eredeti elképzelés szerint épp azért szűnt volna meg a mentesség, hogy bezáródjanak a kiskapuk, s aki fejleszt vagy oktat, az erre támogatást és ne mentességet kapjon.

A vállalkozói érdekképviseletek közbenjárására azonban a jelenlegi rendszer logikája megmarad (vélhetőleg a kiskapuk egy része is), csupán a tehermegoszlás változik. Nem csak a már említett, gyakorlatilag egyszemélyes vállalkozásoknál. Azok a több mint húsz fővel működő társaságok, amelyek csökkent munkaképességű embereket foglalkoztatnak, jövőre ennek alapján már nem mentesülnének a rehabilitáció címén fizetendő közteher alól, erre nem ad lehetőséget a javasolt jogszabály. Azok a kisebb (20 fő alatti) cégek pedig, amelyeknek eddig fizetniük kellett az innovációs járulékot és a szakképzési hozzájárulást is, az előbbi tehertől megszabadulnának (épp ugyanannyi lenne számukra az új adó).

Hogy végül kinek mennyit jelent majd az efeho, az attól függ, él-e a vállalkozás a kedvezményekkel. Vagyis kevesebb írnivaló csak ott lesz, ahol maradéktalanul megfizetik az új adót, nem csökkentik azt képzési vagy kutatási számlákkal. Az ugyanakkor kevéssé valószínű, hogy aki megteheti, hogy kevesebbet fizet, lemondana erről a lehetőségről. S ezt vélhetőleg a pénzügyi tárca sem várja: a tervek szerint az efeho 75,4 milliárd forintot hozhat 2008-ban, mintegy 14 százalékkal többet, mint elődei az idén. Vagyis jelentősebb többlet nincs betervezve.

A fizetendő új adót az iparűzési adó alapja szerint, vagyis az eladott áruk beszerzési értékével, a közvetített szolgáltatások értékével és az anyagköltséggel csökkentett nettó bevétel alapján kell majd leróni. (A külföldi telephelyen végzett tevékenység után az iparűzési adóban járó kedvezmény itt is él.) Az evás vállalkozók pedig szintén bevételük, az eva-alap 50 százaléka alapján fizetik jövőre az új adót. Azok, akiknek nincs 19-nél több foglalkoztatottjuk, az adóalap 0,3 százalékát, azok, akik 20-50 főt foglalkoztatnak, 0,35 százalékát, akik pedig 50 embernél többet foglalkoztatnak, 0,6 százalékát fizetik meg a jelenlegi tervezet szerint. (nol)
2007.10.02