A Magyar Logisztikai Egyesület 19. konferenciájának középpontjában a feltörekvő piacok egyik legizgalmasabb országa, a magyar gazdaság számára kiemelten fontos Kazahsztán állt. (MLE)

Kazahsztán ambiciózus gazdasági programja szerint 2050-re a világ 30 legfejlettebb országa közé akar kerülni. Az évről-évre dinamikusan növő kazah gazdaság, ill. a magyar kormány keleti nyitás politikája is arra utal, hogy a magyar-kazah logisztikai kapcsolatok nagy jövő elé néznek.

A konferencia Dr. Doór Zoltán, a Magyar Logisztika Egyesület elnöke köszöntőjével kezdődött.

Az első szekciót Szatmáry Kristóf, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára nyitotta meg, akit Galimzsan Amirov, Kazahsztán budapesti ideiglenes ügyvivője követett. Mindketten kiemelték a magyar-kazah kapcsolatok fontosságát, és a bennük rejlő kiaknázatlan lehetőségekre is felhívták a figyelmet. Kemengger Maksut, a Kazah Közlekedési és Kommunikációs Minisztérium Logisztikai Főosztályának osztályvezetője bemutatta, hogy Kazahsztán milyen közép- és hosszú távú tervekkel rendelkezik közlekedési infrastruktúrájának fejlesztésére.

Horváth László, a CER Hungary Zrt. elnök-tulajdonosa a vasúti fuvarozás Kazahsztánba irányuló lehetőségeiről, különösen pedig a nagy növekedési potenciált magában rejtő záhonyi útvonalról tartott előadást. Horváth szerint az egyre fejlődő kínai-európai gazdasági kapcsolatok nyomán növekvő áruszállításból Magyarország csak úgy tud hasznot húzni, ha egy jól átgondolt stratégiát hajt végre, és ennek érdekében szorgalmazta egy miniszteri biztos kinevezését is.

Fasimon Sándor, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Magyar-Kazah Tagozatának elnöke, aki egyben a MOL Nyrt. magyarországi ügyvezető igazgatója is, a tagozat eredményeiről számolt be. Előadásából kirajzolódott, hogy a magyar-kazah gazdasági kapcsolatok milyen dinamikus növekedésnek indultak az utóbbi években.

A szekciót Dr. Bíró András Zsolt antropológus előadása zárta le, aki a honfoglaló magyarok keleti eredetéről, ill. ennek mai nyomairól beszélt. Bíró kazahsztáni terepmunkája során a madjar törzset is vizsgálta, akiknek a honfoglaló magyarokkal való rokonságát feltételezte.

A második szekciót Juliana Stasiuc előadása nyitotta. Stasiuc, aki a TRACECA Szakértői Csoport vezetője, nagy érdeklődést kiváltó előadásában a Közép-Ázsiát a Kaukázuson keresztül Európával összekötő TRACECA-folyosó fejlődési lehetőségeit mutatta be.

Kovács Imre, a Rail Cargo Hungary Zrt. Igazgatóságának elnöke a Kazahsztánba irányuló vasúti fuvarozás lehetőségeiről beszélt. Vásárhelyi Árpád, a DB Schenker Kft. ügyvezető igazgatójának előadása szintén a vasúti fuvarozás kérdését érintette, a növekvő kínai forgalom adta lehetőségekre koncentrálva.

Rustan Dzhenalinov, a Kazah Vasút Nemzeti Vállalat Rt. Szállítási logisztikai fejlesztési központ fiókirodájának igazgatója Kazahsztán vasúti fuvarozási helyzetéről, Kazahsztánnak a kínai-európai szállítmányozásban játszott közvetítői szerepéről beszélt.

Erbolat Baiganin, a Nomad Finance JSC. tulajdonosa, a Társaság a Magyar-Kazah Együttműködésért Egyesület kazahsztáni elnökének előadása arról szólt, hogy a magyar és a kazah civilizációs, ill. üzleti kultúra eltérései és hasonlóságai milyen hatással vannak a gazdasági kapcsolatokra és az üzletkötés lehetőségeire.

Dávid Ilona, a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatója bemutatta a Magyar Államvasutak fejlesztési terveit, és ezzel kapcsolatban felhívta a figyelmet azokra a lehetőségekre, amelyek lehetővé teszik, hogy a Közép-Ázsiából Európába érkező áruforgalom minél nagyobb arányban Magyarországon keresztül folyjon.

A konferencia második napját Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter nyitotta meg. Fazekas kiemelte, hogy a versenyképes, jó logisztikájú mezőgazdaság kulcskérdés a 21. század gazdaságában. A miniszter is egyetértett azzal, hogy a magyar-kazah kapcsolatokban számos kiaknázásra váró lehetőség rejlik még, és ez különösen igaz a mezőgazdaságra. Fazekas ezért a kapcsolatok bővítése érdekében a kormány teljes támogatását ígérte.

Kovács Sándor, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés elnöke, a Magyar–Kazah Gazdasági Vegyesbizottság főtitkára meggyőző előadásban tett hitet amellett, hogy a magyar-kazah gazdasági kapcsolat dinamikus fejlődése továbbra is töretlen lesz. Kovács szerint mind gazdasági, mind érzelmi tényezők szólnak amellett, hogy mindkét fél komoly nyitottsággal és bizalommal tekint a másik felé.

Shokan Alpeisov, a Kazah Nemzeti Agráregyetem rektorhelyettese a magyar-kazah agrárgazdaság kooperációs lehetőségeiről beszélt. Alpeisov személyes tapasztalatok sorával demonstrálta, hogy Kazahsztánban milyen nagy lehetőségei vannak a magyar agrártechnológiának, ill. hogy a magyar és kazah agrár-felsőoktatás milyen élénk együttműködést épített ki az utóbbi években.

A szekciót záró előadásban Bilek Péter, a Nemzeti Külgazdasági Hivatal elnökhelyettese bemutatta, hogy a magyar kormány milyen módon segíti a külgazdasági kapcsolatok növekedését, ill. beszélt a Nemzeti Külgazdasági Hivatal aktuális kazahsztáni projektjeiről.

A második szekcióban Dr. Mosóczi László, a Hungrail Magyar Vasúti Egyesület ügyvezető elnöke áttekintette a magyar-kazah-kínai vasúti fuvarozás lehetőségeit.

Kiemelte, hogy rövidtávon az ukrán és az orosz relációban érhető el volumennövelés, Kazahsztán és Kína felé ez csak középtávon képzelhető el. Szőcs Gábor, az EXIM ügyfélakvizíciós igazgatója bemutatta, hogy az EXIM milyen hitellehetőségekkel tudja támogatni a magyar-kazah gazdasági kapcsolatokat.

Répásy Bálint, a Magyar Nemzeti Kereskedőház üzletfejlesztési igazgatója a Kereskedőház export-támogató tevékenységét mutatta be.

Schmidt András, az AWT Rail Hu Zrt. kereskedelmi igazgatója a Magyarország és a FÁK-térség közötti logisztikai kapcsolatokban rejlő lehetőségekről, ill. széleskörűen dokumentált akadályairól tartott előadást. Schmidt külön kiemelte, hogy a szabályozási, ill. a kulturális különbségek miatt milyen nehézségekkel kell szembenéznie a FÁK-országok piacán egy nyugat-európai vállalatnak.

Kopka Miklós, a POEM Holding nemzetközi kapcsolatok szakértője a diplomácia szerepét emelte ki a nemzetközi gazdasági kapcsolatokban, és bátorítatta a vállalatokat a magyar külképviseleti hálózat által biztosított előnyök kihasználására.

Regensburger Tamás, az Ignácz Kft. logisztika szakértője a Kazahsztánba irányuló gyógyszeripari szállítmányozás gyakorlati lehetőségeit, ill. nehézségeit mutatta be.

A szekciót záró előadásban Oleg Neshkur a közúti szállítmányozás lehetőségeiről számolt be, kiemelve, hogy a magyar vállalatok nem használják ki a Kazahsztánba irányuló lehetőségeiket. Ezzel párhuzamosan zajlott az oktatási együttműködést megvitató szekció.

Vasa László, az Emberi Erőforrások Minisztériuma Felsőoktatásért Felelős Államtitkárság kabinetfőnök-helyettese a magyar és a kazah felsőoktatási rendszerek közötti hasonlóságokat, különbségeket, ill. az együttműködés lehetőségeit tekintette át.

Szepesi László, az International Business School központvezetője az IBS és a T. Ryskulov Kazah Gazdasági Egyetem kapcsolatát mutatta be. A két intézmény 2007 óta közös képzési programot működtet, ami a leendő kazah üzletemberek számára fontos európai tapasztalatot jelent.

Dr. Bohács Gábor, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem dékánhelyettese bemutatta intézményét, és kitért az almaty Bölcsészettudományi és Műszaki Egyetemmel kötött megállapodásra.

A záró szekciót Dr. Bernek Ágnes, a Zsigmond Király Főiskola tanára nyitotta meg, aki előadásában az eurázsiai térség felemelkedéséről és integrációjáról beszélt, kiemelve, hogy Magyarország nemcsak az EU keleti, hanem Eurázsia nyugati határa is.

Az Ekol Logistics Kft. magyarországi igazgatója, Kovács Ákos a Kazahsztánba irányuló logisztika gyakorlati kihívásait tekintette át. Burak Ömeroglu, a Turkish Airline Cargo regionális igazgatója a török légitársaság közép-ázsiai jelenlétét mutatta be.

Az előadásokból kirajzolódott, hogy Kazahsztán és Magyarország közötti gazdasági, és azon belül is a logisztikai kapcsolatok terén nagyon komoly növekedési lehetőségek vannak. Számos akadály is létezik azonban, de az előadók mindegyike egyetértett abban, hogy az összes érintett fél érdekelt ezen nehézségek leküzdésében. Számos előadó kiemelte a hálozatosodás jelenségét, aminek a megfelelő kiaknázása a kazah-magyar kapcsolatok mérlegét is bizonyára javítani fogja. (logsped)