Logisztika
     Spedició, Fuvar.
     eTudakozók
     Térszerkezet
     Kapcsolódók
     Közlekedés
     Információs társ.
     Vállalat
     Minőségbiztosítás
     EU
     Egyéb



Alkalmi munkavállalás

Kapcsolódó oldal:  



Fontos:
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke törvénymódosító javaslatokat nyújtott be. Ezek a mezőgazdasági idénymunka rugalmasabb és teljesebb kiszolgálását, valamint a termőfölddel kapcsolatos illetékmentességi szabályok enyhítését célozzák. (MTI)
(logsped)
2017.10.30.
Módosulnak az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény (Efo) egyes szabályai 2011 augusztus 1-jével - hívja fel a figyelmet az adóhatóság.   
(MTI)
2011.07.31.
2010 08 13-án a Magyar Közlönyben közzétették, kihírdették az államfő által aláírt pénzügyi és gazdasági törvénycsomagot. Többek között augusztusban megszűnik a jelzálogalapú devizahitelezés az ingatlanokra vonatkozóan, visszamenőlegesen csökken a társasági adó, szeptemberben pedig a közszférában életbe lép a bérplafon, és különadót kell fizetniük a bankoknak.
2010. évi XC. törvény Egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról 22440 pdf 4/2010. (VIII. 13.) NGM rendelet Egyes adózási tárgyú PM rendeletek módosításáról 22583 pdf   
(haon)
2010.08.14.
Átmenetileg ügyfélszolgálatot működtet a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikai államtitkársága, hogy az egyszerűsített foglalkoztatás szabályainak augusztus 1-jén hatályba lépett változásairól tájékoztassa az érintett munkáltatókat és munkavállalókat.
Egyszerűsített foglalkoztás pdf (NAV)   
(NM)
2010.08.08.
2010 augusztus 1-től kevesebb adminisztrációs és közteherrel jár az egyszerűsített foglalkoztatás.   
(MR)
2010.07.05.
2010 áprilisától megszűnik az alkalmi munkavállalói könyv, azonban egyszerűsített foglalkoztatás keretében továbbra is lehetőség lesz alkalmi munkavállalót foglalkoztatni.   
(mfor)
2009.12.17.
Egyszerűsíti a kormány az alkalmi foglalkoztatás szabályait, így megszűnik a papíralapú adminisztráció, és az alkalmi munkavállalói könyv (AM könyv) is.   
(origo)
2009.10.06.
Alkalmi munkavállalói könyvvel (AM) történő foglalkoztatás
rövid időtartamú munkavégzés legelterjedtebb formája az Alkalmi Munkavállalói könyvvel (AM) történő foglalkoztatás.   
(afsz)
2009.07.20.
Alkalmi munkavállalói könyv: Hőre eltűnő tinta
Egy siófoki építkezésen hőre eltűnő tintával töltötték ki az alkalmi munkavállalói könyvet, a razzia alatt összesen 48 feketemunkás bukott le. (sonline)   
(IRM)
2009.07.20.

Terjed a legális alkalmi munkavállalás (AM-könyv)

A jelek szerint rekordsebességgel terjed a legális alkalmi munkavállalás: az elmúlt hat évben tizenötszörösére nőtt a kiváltott könyvek száma.

A háztartási kisegítő munkák legalizálását és az alkalmi munkavállalók szociális biztonságának növelését remélték a törvényhozók attól az 1997-ben született törvénytől, amely bevezette az alkalmi munkavállalói könyvet (AM-könyv). Az ebbe ragasztandó bélyegekkel az alkalmazó letudta az igencsak kedvezményes járulék- és adófizetést, az alkalmazott pedig a munkavállalás idejére - ezt évi 90 napban maximálták - biztosítottá vált.

A családok, magánszemélyek azonban nem kaptak az alkalmon. Az AM-könyv karrierje 2000 után kezdődött. Az alkalmazás elterjedésének az első lökést az a hat évvel ezelőtti törvénymódosítás adta, amely lehetővé tette, hogy az AM-könyvvel dolgozókat a verseny- és a közszférában is alkalmazzák.

Az igazán lendületes növekedés 2002-ben kezdődött. Egy akkori törvénymódosítás felére mérsékelte a nyilvántartott munkanélküliek alkalmi foglalkoztatásának költségét. Jóllehet ez a lehetőség tavaly megszűnt, az alkalmazók kedvét már nem vette el. Alaposan átstrukturálta viszont az alkalmi munkát vállalók összetételét: míg 2005-ben több mint 50 százalékuk regisztrált munkanélküli, illetve álláskereső volt, 2006-ban már a - meglehetősen homályos tartalmú - "egyéb" kategória hódított.

Országos összesítések a múlt évről még nincsenek, de a Nógrád megyei statisztika például azt mutatja, hogy egy év alatt megduplázódott az egyéb címen foglalkoztatottak száma - a 13 ezer AM-könyv felét ők váltották ki -, míg a regisztrált munkanélküliek, illetve szociális segélyezettek száma felére csökkent. Budapesten a tavaly kiadott 25 ezer AM-könyvből alig 3300-at váltottak ki munkanélküliek, több mint 18 ezret az egyéb kategóriába tartozók. Pest megyében a 27 ezer könyvből mindössze négyezer jutott a munkanélküliekhez, míg több mint 18 ezer az egyéb címen számontartottakhoz. Információink szerint országosan nagyon hasonlóak az arányok.

2005 közepén ismét módosult a feltételrendszer: a magánszemélyeknél és a közhasznú nonprofit szervezeteknél foglalkoztatottak számára az éves munkavállalás lehetősége - ha az illető legalább három helyen dolgozik - 200 napra nőtt. Ekkor vált lehetővé a külföldiek foglalkoztatása AM-könyvvel.

A magánszemély foglalkoztatók számára további kedvezményként belépett, hogy személyi jövedelemadójukból a kiváltott közteherjegy 75 százalékát visszaigényelhetik. Ez azt jelenti, hogy egy magánember az otthoni munkájában segítőket akár napi száz forinttal is legalizálhatja, nyugdíjjogosultságot teremtve számukra. A módosítás valójában azt célozta volna, hogy az AM-könyv betöltse eredeti célját, a háztartási és ház körüli kisegítő munka kifehérítését, bővítse az atipikus munkából élők munkához jutási esélyeit. Hogy ez milyen sikerrel járt, nem tudni, mert erről még nincs kimutatás.

Elemzések eddig egyébként sem készültek az AM-könyvek különös karrierjéről, holott érdemes lenne végiggondolni, mi tette szinte egyik pillanatról a másikra oly vonzóvá ezt a munkavállalási formát. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat kimutatásai alapján 2000 és 2005 között 948 százalékkal - 275 ezerre - nőtt a kiváltott AM-könyvek száma, és hat év alatt huszonháromszorosára emelkedett az igazolt munkanapoké. Imponáló a változás egy év alatt is, 2004-ben az eladott bélyegek összértéke 773 millió forint volt, 2005-ben pedig közel 1,5 milliárd. A növekedés töretlennek látszik, információink szerint tavaly már 435 ezer AM-könyvet váltottak ki, és az eladott közteherjegyek értéke meghaladta a 3,1 milliárd forintot.

A szociális tárca és a kereskedelmi kamara nemrég közzétett - a vállalatok megkérdezésével készített - közös prognózisa alapján idén változatlanul népszerű marad az alkalmi foglalkoztatás. Tavaly a cégek több mint ötöde - jellemzően a mezőgazdaságban, szállodaiparban, vendéglátásban működő kis- és középvállalkozás - élt ezzel a lehetőséggel. Az alkalmi munkásokat foglalkoztató vállalkozások által - saját bevallásuk szerint - 22 százalékos többletfoglalkoztatást valósítanak meg. Ez megnyugtatóan is hangzana, ha kiderülne, honnan rekrutálódnak az alkalmi munkások. A KSH adatai ugyanis nem utalnak arra, hogy e munkavállalási forma népszerűsége olyan rohamosan nőne, mint a foglalkoztatási hivatal statisztikáiból következne. A lakossági megkérdezésen alapuló munkaerő-felvétel alapján az alkalmi munkások száma stagnál. Saját bevallás alapján 2004-ben mintegy 35 ezren dolgoztak időről időre pár napot, 2005-ben pedig 34 ezren.

Szakértői feltételezések szerint nem annyira pótlólagos munkaalkalmat jelent ez a forma, sokkal inkább a közterhek megtakarításának lehetőségét. A módszer - vázolják a mechanizmust - az, hogy a vállalkozó megszünteti a munka törvénykönyve hatálya alá tartozó munkaszerződéseket, és helyette AM-könyvvel foglalkoztatja az embereket. Ráadásul a munkaügyi ellenőrzésnél elég, ha ott az AM-könyv, mert többnapos foglalkoztatás esetén a jogszabályok lehetővé teszik a bélyeg beragasztását az utolsó napon.

Többek ezzel magyarázzák az utóbbi évek látványos fejlődését, valamint azt, hogy a munkanélküliek után járó kedvezmény megszűnésével ugrásszerűen megnőtt a rejtélyes egyéb kategóriába sorolt AM-könyvek kiváltóinak száma. Antalffy Gábor, a Kisosz főtitkára nem vitatja, hogy ebben lehet igazság. Véleménye szerint most "érik be" az a szakszervezeti politika, amely kierőszakolta a kisebb kereskedelmi cégek számára finanszírozhatatlan terhet jelentő szakmunkás-minimálbért. Sok kiskereskedő vagy vendéglátós holtszezonban nem nyit ki, vagy csak akkor, ha pár napra biztos megrendelése van. A kereskedelmi dolgozók szakszervezetének vezetője, Sáling József szerint viszont nem a szakmai minimálbér, hanem a nagy kereskedelmi láncok támasztotta verseny miatt romlik a kisebb cégek pozíciója.

Tavaly kétszázezren lehettek azok, akik ily módon hosszabb-rövidebb ideig munkát találtak maguknak, hiszen a kiváltott AM-könyveknek legfeljebb a felét szokták felhasználni. - Nekik ezen a címen járt a természetbeni egészségügyi ellátás, tehát joguk volt a háziorvosi vagy kórházi ellátásra. Április elsejétől azonban ismét változik az alkalmai munkavállalás szabályozása, a közteherjegy a továbbiakban nem tartalmazza az egészségügyi ellátásra vonatkozó járulékot. Így az alkalmi munkásoknak - ha más címen erre nincs jogosultságuk - maguknak kell fedezniük egészségbiztosításukat. Az alacsony jövedelmű alkalmi munkavállaló számára marad a hatósági bizonyítvány megkérése arról, hogy jövedelméből nem képes kifizetni a biztosítási díjat.

Az 1997-ben született törvény értelmében az alkalmi munkát vállaló egy helyen csak 90, több alkalmazónál összesen 120 napot dolgozhat, egyhuzamban legföljebb öt, havonta pedig legfeljebb 15 napot. Magánszemélyeknél és közhasznú társaságoknál összesen 200 napot tesz lehetővé a jogszabály.

Az eljárás mind a mai napig az, hogy a reménybeli munkavállaló kiváltja az alkalmi munkavállalói könyvet (AM-könyv), és azokon a napokon, amikor dolgozik, alkalmazója beragasztja a postán megvásárolt közteherjegyet.


Ezek értéke most napi 400 forinttól 1100 forintig terjed.

A legalacsonyabb sávban a biztosítási alap - ez a majdani nyugdíjat alapozza meg, és áprilisig természetbeni egészségügyi ellátásra is jogosított - 2400, a legmagasabban 4800 forint, 2007 áprilisától 2700-5400 forint.
A fizetendő munkadíj minimuma 1800 forint, maximuma pedig 4600 forint (nol)
2007. 02. 07.

Életbe lépett az alkalmi munkavállalás új szabályozása

Hétfőn életbe lépett az alkalmi munkavállalókra és a mezőgazdasági idénymunkásokra vonatkozó új előírás.

A kék könyvre például a háztartási alkalmazottaknak van szükségük, akik így évi 200 napot dolgozhatnak törvényesen. A zöld könyvet az agráriumban dolgozók válthatják ki. Ez utóbbi a külföldiek munkavállalását is lehetővé teszi, akik így 60 nap szezonális munkát vállalhatnak Magyarországon.

A munkaügyi kirendeltségeken beszerezhető dokumentumhoz a munkáltatónak közteherjegyet kell vásárolni. Ennek díja a munkabértől függően napi 400 és 1100 forint között lehet.

Az alkalmi munkavállalót foglalkoztató magánszemély általa augusztus elseje után vásárolt és használt közteherjegy értékének 75 százalékát leírhatja a személyi jövedelemadójából - tájékoztatott a Pénzügyminisztérium.

A regisztrált munkanélküliek foglalkoztatása esetén a kedvezményes közteherjegy december 31-ig vehető igénybe. Ezt követően az egységes közteherjegy táblázat vonatkozik valamennyi alkalmi munkavállalóra, attól függetlenül, hogy regisztrált munkanélküli, vagy nem. Ennek tételei is jóval kedvezőbbek, mint a nem alkalmi foglalkoztatás esetén fizetendő járulékok mértéke. (Mr)
2005.08.02.