A teljes agrárkár kifizetéséről továbbra sem lehet szó, viszont a rövidesen a parlament elé kerülő agrárbiztosítási törvénytervezet szerint 2009-től kiszámítható, rendezett lehet az elemi károk enyhítésének rendszere.
A piaci szereplőknek a tagság kötelező, míg az őstermelők maguk dönthetnek a csatlakozásról.
A jövőben, aki nem köt - az állami alappal - "biztosítási szerződést", csak a "de minimis" szabályok szerint, erősen korlátozottan számíthat segítségre, ha fagy, áradás vagy éppen az aszály pusztítja a termését. A rövidesen a parlament elé kerülő törvénytervezet szerint a közeljövőben átalakul a kárenyhítés teljes rendszere - tudta meg a Népszabadság.
Az uniós szabályozás szerint egy-egy tagállamban a központi kárenyhítés csak akkor működhet, ha ennek finanszírozásában maguk a termelők is részt vesznek. Az elmúlt két évben azonban kiderült, hogy a termelők döntő többsége önként nem hajlandó belépni a kárenyhítési rendszerbe, és részt vállalni a kárenyhítési források biztosításában.
A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium számításai szerint, ha a kötelező tagságról is szóló törvényt a parlament elfogadja, akkor az árutermelő mezőgazdasági vállalkozások jelentős része a földterület 50-60 százalékával csatlakozik majd a rendszerhez, és az így évente keletkező mintegy 2,5 milliárd forint termelői befizetés az ugyanilyen összegű állami forráskiegészítéssel együtt megfelelő fedezetet nyújt a 4-5 évenként jelentkező természeti csapások hatásainak elfogadható kezelésére.
A tervezet szerint a legalább egy hektár szántóval, illetve 0,3 hektár szőlő- és gyümölcsültetvénnyel rendelkező termelő kötelező jelleggel kapcsolódna az agrárkár-enyhítési rendszerhez úgy, hogy részt vállal a kárenyhítés pénzügyi forrásainak megteremtésében. Ezzel a kárenyhítés a termelők számára "alanyi joggá" válna, így nem volna szükség szerződéskötésre sem, ami jelentősen egyszerűsítené az adminisztrációt. Az elképzelés szerint csak a tipikusan árutermelői kör (gazdasági társaságok, szövetkezetek, egyéni vállalkozók) számára lesz kötelező a csatlakozás.
Az őstermelők saját döntésüktől függően csatlakozhatnának a rendszerhez. A jelenlegi törvényben előírt hozzájárulás csökkenne: szántó esetében hektáronként ezer forintról 800 forintra, míg a szőlő- és gyümölcsültetvény esetében háromezerről kétezer forintra.
Az alap az aszály-, fagy- és belvízkárokkal összefüggő természeti csapásokat kezelné, a támogatásból csak a kis- és közepes vállalkozások (és az őstermelők) részesülhetnek. A kárenyhítési igényt csak 30 százaléknál nagyobb hozamérték-csökkenés esetén lehetne benyújtani. A kárenyhítés mértékét a jogos igények mennyisége és a rendelkezésre álló forrás határozná meg, de nem lehetne több 80 százaléknál.
(nol)
2008.09.26.
Hírlevél kérés