A parlament által elfogadott, január 1-jétől hatályos adózási változások egyik fontos pontja, hogy a 2004-es személyi jövedelemadó-bevallást 2005. május 20-ig kell benyújtaniuk az adózó állampolgároknak. Ha az adózó polgár előbb adná be a bevallását, az esetleges adó visszautalását csak 30 napon belül, de mindenképpen 2005. március 1-je után teljesíti az APEH.
A személyi jövedelemadót tekintve a legjelentősebb változás az, hogy ha az adózó éves jövedelme nem haladja meg az 1,5 millió forintot, akkor 18 százalékos kulccsal fog adózni 2005-ben, efölött az szja-ban 38 százalékos lesz a kulcs. Az adózó állampolgárok az adójóváírást a következő évben is alkalmazhatják, a jogosultság felső határa 2005-ben évi 1.350.000 forint lesz. A számított adót az adójóváírás csökkenti, amely az adóévben megszerzett bér 18 százaléka, de legfeljebb havonta 9 ezer forint lehet.
A megemelt minimálbér adómentességének fenntartását továbbra is az adójóváírás és a kiegészítő adójóváírás szavatolja. Az előbbi szabályai nem változnak, havi összege változatlanul a bér 18 százaléka, de legfeljebb 9 ezer forint, a jogosultsági határ továbbra is évi 1 millió 350 ezer forint. A kiegészítő adójóváírás havi összege azonban az idei 540 forintról 1260 forintra emelkedik, éves jogosultsági határa 1 millió forint lesz, s a normál adójóváírással együtt így 57 ezer forintos havi bér lesz adómentes.
Adókedvezményeket ezen túl 100 ezer forint összegben azok vehetnek igénybe, akiknek az éves jövedelme a 6 millió forintot nem haladja meg. Ha az adózó állampolgár jövedelme éves szinten 6 millió forint és 6,5 millió forint közé esik, akkor a 100 ezer forintos kedvezmény fokozatosan megszűnik a 6,5 millió forint jövedelemhatárig. Általánosságban elmondható, hogy a hatmillió forint feletti jövedelemrész esetében annak 20 százalékával csökken a kedvezmény. Családi adókedvezményeket a 2004 -évi 12 millió forint helyett csupán 8 millió forintosjövedelemig lehet igénybe venni.
A 100 ezer forintos összeghatár nem vonatkozik a lakáshitel, illetve a magán- és önkéntes nyugdíjpénztári befizetésekre.
Kedvező változás, hogy az idén 120 ezer forintot igényelhetünk vissza az önkéntes nyugdíjpénztárakba fektetett pénzünk után - bár ez továbbra sem haladhatja meg a befektetett összeg 30 százalékát.
A lakás célú hitelek adókedvezménye már tavaly változott, s idén lépett életbe a módosítás: új lakásnál 15 millió, míg használtnál 10 millió forint feletti hitelösszeg után nem lehet igénybe venni adókedvezményt. Ez az új lakásnál az éves törlesztő részlet 40 százaléka, használt lakás esetén 30 százalék, de legfeljebb 120 ezer forint. További szigorítás, hogy idén egy jövedelmi korlát is életbe lépett, s a teljes kedvezménnyel csak 3,4 millió forintos éves jövedelemig lehet élni; e felett a kedvezmény 4 millió forintig nullára csökken. Adóoptimalizálási problémát, nehezítést jelent, hogy a kedvezményt nem lehet megosztani az adóstársak között.
Szinte mindenki igénybe veheti a Sulinet-program legfeljebb 60 ezer forintos adómérséklését. Igaz, ez a kedvezmény is csak az évente 3,4 millió forint alatt keresőknek áll, bár ez a réteg még mindig szélesebb, mint korábban, amikor csak a pedagógusok, a diákok és családjuk vehette igénybe a támogatást.
Az elfogadott módosítások között fontos az, hogy a mezőgazdasági őstermelők esetében az adómentes bevétel 3 millió forintról 4 millió forintra emelkedik. S kedvező az is, hogy a melegétkeztetés esetében az adómentes összeget havi 6 ezer forintról 8 ezer forintra emelték fel a parlament döntése alapján
Az eredeti elképzeléshez képest kicsit módosult az önkormányzaton keresztül bérbe adható lakások után járó nulla kulcsos adófizetést lehetővé tevő passzus, elmaradt a "szociális" szó a javaslatból, s így az önkormányzatok a "simán" rászorultaknak is kiadhatják a lakásokat. A rászorultak körét és a végrehajtás pontos mikéntjét rendelet szabályozza majd. Eszerint, amennyiben egy magánszemély legalább 60 hónapra az önkormányzatnak adja bérbe lakását, majd ez a rászorulóknak adja tovább, akkor az így befolyó bérleti díj után a tulajdonosnak nem kell adót fizetnie. A magánszemélynek bérbe adott lakás bérleti díja után 25 százalékos adót kell fizetni.
Továbbra is adómentesen lehet munkába járni és az étkezési juttatást is szabályozásra került
Továbbra is lehetősége van a munkáltatónak, hogy megtérítse adómentesen a bérlet árát, ennek azonban az a feltétele, hogy a dolgozó számlával igazolja a vásárlást - tette közzé a Pénzügyminisztérium. Feltétel az is, hogy a bérleten vagy a jegyen a magánszemély utazási igazolványának száma, ennek hiányában a magánszemély nevére szóló számla igazolja a magánszemély által történt felhasználást.
Továbbra is adómentes a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló kormányrendelet szerinti munkába járás céljából juttatott bérlet, menetjegy, de kiegészült a rendelkezés azzal, hogy az adómentesség arra az esetre is érvényes, amikor a juttatást a munkáltató a nevére szóló számla ellenében történő térítés formájában adja.
A munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló 78/1993. (V. 12.) Korm. rendelet alkalmazásában
a) munkába járásnak minősül a közigazgatási határon kívülről történő napi munkába járás és hétvégi hazautazás;
b) napi munkába járás a munkavállaló állandó vagy ideiglenes lakóhelye és munkahelye közötti napi, illetőleg a munkarendtől függő gyakoriságú rendszeres oda- és visszautazása;
c) hétvégi hazautazás, ha a munkavállaló ideiglenesen munkavégzési célból munkahelyével azonos helységbe, illetőleg annak közelébe (napi munkába járással elérhető távolságra) költözik, onnan hetente egyszeri állandó lakóhelyére történő oda- és visszautazása.
A kormányrendelet 3. §-ának (1) bekezdése szerint a munkáltató köteles a munkavállalónak megtéríteni a munkába járást szolgáló bérlettel vagy teljes árú menetjeggyel való elszámolás ellenében azok díjának
a) 86%-át, ha országos közforgalmú vasút 2. kocsiosztályon;
b) 80%-át, ha elővárosi vasúton, valamint helyközi díjszabással közlekedő helyi és távolsági autóbuszon utazik.
A változás a munkába járás költségeinek megtérítését és az étkezési juttatást együtt szabályozza. Ez nem zárja ki azt, hogy vagy az egyik, vagy a másik önmagában is adható legyen.
A módosítást az indokolta, hogy az év elejétől megszűnt a 78/1993. (V.12.) a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló kormányrendeleten alapuló bizonylat nélküli költségelszámolás lehetősége.
A módosításoknak viszont még nincs vége.
A pénzügyminiszter - az alkalmazás gyakorlati tapasztalatai alapján - legutóbbi nyilatkozatában előrevetítette egy újabb módosítás tényét ezen a területen.
Miben változott a munkába járás költségtérítésének adómentessége?
I. Adómentesnek minősül
1. az utazási bérlettel vagy utazási menetjeggyel (továbbiakban együttesen: utazási bérlet) történö munkába járáshoz a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésrol szóló 78/1993. (V.12.)kormányrendelet szerinti munkába járás esetén az utazási bérlet árát meg nem haladó, a munkáltató által adott költségtérítés, feltéve, hogy az utazási bérleten a magánszemély utazási igazolványának száma, vagy ennek hiányában a magánszemély nevére szóló számla igazolja az általa történt felhasználást, vagy
2. a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésrol szóló kormányrendelet szerinti munkába járás esetén a munkáltató által juttatott utazási bérlet, ideértve azt az esetet is, ha a juttatást a munkáltató a nevére szóló számla ellenében történő térítés formájában teljesíti. A bérletet (jegyet) tehát akár a munkavállaló is megveheti, de fontos, hogy a számlán a munkáltató neve legyen feltüntetve.
II. Juttatási módok
1. Adómentes a munkáltató által a nevére szóló számlával megvásárolt, a munkavállalónak ingyenesen juttatott helyi utazási bérlet árából az Szja tv. 1. számú melléklet 8.17. pontjában nevesített étkezési juttatás hiányában a havi 2000 Ft-ot meg nem haladó összeg, vagy
2. Adómentes a kizárólag fogyasztásra készétel vásárlására jogosító utalvány formájában ingyenesen adott étkezési juttatás értékének és az említett bérlet árának együttes összegébol a havi 6 000 Ft-ot meg nem haladó összeg, vagy
3. Adómentes az Szja tv. 1. számú melléklet 8. 17. pontja szerinti más ingyenes étkezési juttatás értékének és az említett bérlet árának együttes összegéből a havi 10 000 forintot meg nem haladó összeg, ha az alábbi feltételek is teljesülnek
a.) Ugyanazon magánszemély esetében a három lehetoség közül kiválasztott juttatási mód a naptári év egészére szól, így az éven belül nem változtatható.
b.) Az ingyenes bérlet értékébol vagy az ingyenes bérlet és az ingyenes étkezési juttatás együttes értékébol az adómentes részt meghaladó összeg, továbbá a munkaviszony megszunése esetén a bérlet árának a megszunést követo idoszakra jutó arányos része adóköteles természetbeni juttatásnak minosül, amely után a közterheket a juttatónak kell megfizetni.
Figyelem!
Amennyiben a bérlet érvényességi ideje nem naptári hónapra, hanem például napokra (10, 30 stb.) szól, az adómentes részt és az adóköteles természetbeni juttatást naptári hónapra, arányosan átszámítva kell meghatározni.
Adó megállapítás és megfizetése
Az adókötelezettség alá eső érték után az adót a munkáltató az adóév utolsó napjára - ha a magánszemély munkaviszonya megszűnik, a munkaviszony utolsó napjára - köteles megállapítani, és az adózás rendjéről szóló törvénynek a kifizetőre irányadó rendelkezései szerint megfizetni és bevallani.
Több adózási szabály is változott július elsején.
A jövőben az éves, illetve negyedévenként áfa bevallásra kötelezett adózó évközben negyedévenkénti, illetve havonkénti elszámolás és bevallás engedélyezését kérheti július 1-től. Az adóhatóság az adóév végéig a gyakoribb elszámolást különösen abban az esetben engedélyezheti, ha az adózó beszerzéseit terhelő, levonható áfakulcs magasabb az áthárított áfakulcsnál, illetve, ha az adózó beruházást valósít meg.
A változtatás elsősorban az exporttevékenységet végző kis- és középvállalkozások versenyképességét segítheti, a gyakoribb visszaigénylés lehetősége ugyanis javítja a vállalkozások pénzügyi likviditását.
A Pénzügyminisztérium tájékoztatása szerint módosítást tett szükségességé, hogy az egységes belső piac miatt megváltozott jogszabályi környezetben nem egyértelmű, illetve egyes esetekben alkalmazhatatlan végeredményre vezet láncügyletek esetében a teljesítés helyének meghatározása. Láncügylet az olyan sokszereplős ügylet, amelyben a magyar eladó másik tagállambeli vevőnek értékesít, de a terméket a vevő illetőségétől eltérő tagállamba kell elszállítani, mivel időközben azt a vevő továbbértékesítette.
A hatályos szabályozás körüli bizonytalanság azt eredményezheti, hogy a magyar eladó az értékesítési konstrukció miatt nem minősül exportőrnek, így nem számlázhat adómentesen. A módosítás a láncügyletek teljesítési helyének egyértelmű meghatározásával feloldja az ellentmondást, és tervezhetővé, kiszámíthatóvá teszi az értékesítők számára, hogy milyen konstrukció esetén milyen adóügyi kezeléshez vezet - teszik hozzá.
A törvénymódosításnak köszönhetően július 1-jétől egyszerűsödik a fejlesztési adókedvezmény igénybevételének szabályozása, a 100 millió eurót meg nem haladó beruházásokhoz nem kell az adókedvezményt a Pénzügyminisztériummal engedélyeztetni, elégséges az adatbejelentés és az önadózás útján vehető igénybe.
Hatályát veszti július 1-jétől a munkaszerződés nélküli foglalkoztatásra (feketemunkára) vonatkozó moratórium szabály. Ugyanakkor meghosszabbították jövő év június 30-ig a moratóriumot a színlelt szerződésekre vonatkozóan, amely így a jövő év június közepéig ad haladékot.
Változik a jövedéki törvény is péntektől. Az egy liternél kisebb kiszerelésben forgalmazott egyéb ellenőrzött ásványolajok, például a faszéngyújtó kikerülnek a jövedéki kereskedelmi szabályok alól. Így nagykereskedelmi forgalmazásukhoz nem kell jövedéki engedélyt beszerezni, és 120 millió forint összegben biztosítékot nyújtani.
Vállalkozói járulék: új szabályok
Keddig lehet szankciómentesen befizetni a második negyedéves vállalkozói járulékot, amelynek szabályai azonban – az akadálymentesítő törvénycsomagban elfogadottaknak megfelelően - mások lesznek, mint amilyen szabályok alapján az első negyedév után meg kellett fizetni ezen közterhet. A legfontosabb módosítás, hogy a társas vállalkozót terhelő vállalkozói járulékot 2005 második negyedévétől a társas vállalkozásnak kell levonnia, megfizetnie és bevallania. A vállalkozói járulékot először április 12-én kellett "leróni" a társas és egyéni vállalkozásoknak is, ám akkor még úgy szólt a szabály, hogy a társas vállalkozó magánszemélynek ezt a járulékot a saját egyéni számlájáról kellett megfizetni. A szabályozás "fonákságára" vélhetően maguk a törvény-előkészítők is gyorsan rájöttek, ezért rohamtempóban korrigálták a szabályt.
A májusban kihirdetett szabályok értelmében a társas vállalkozók egészségbiztosítási járulékalapját képező jövedelem után fizetendő négyszázalékos vállalkozói járulékot a társas vállalkozás havonta állapítja meg és vonja le, s havonta kell befizetnie is. Vagyis megszűnik a negyedéves fizetési kötelezettség, helyette a havonta esedékes adókhoz és járulékokhoz hasonlóan működik majd a vállalkozói járulék rendszere is. Így a társas vállalkozónak az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott bevallásgyakoriságnak megfelelően - a 0501-es, a 0502-es vagy a 0503-as nyomtatványon - kell a tagtól levont vállalkozói járulékot a második negyedévtől bevallani. Előfordulhat, hogy a társas vállalkozó egyéniként is biztosított, akkor a vállalkozói járulékot csak az egyéni vállalkozásban kell megfizetnie. Ha több gazdasági társaság személyesen közreműködő tagja a vállalkozó, úgy a vállalkozói járulékot csak abban a vállalkozásban kell megfizetnie, amelyben a tb-törvény szerint legalább a minimálbér alapján járulékfizetésre kötelezett.
S bár az "akadálymentesítő törvénycsomag" elnevezésének ellentmond, ám mégis tény, hogy a módosított szabályok növelik az érintett vállalkozók vállalkozói járulékkal kapcsolatos adminisztratív kötelezettségeit. A társas vállalkozásnak ugyanis a tárgyévben megfizetett vállalkozói járulékról a tárgyévet követő február 15-éig részletes adatokat kell majd szolgáltatni az állami adóhatóságnak.
Az előbbitől eltérően az viszont kedvező szabály, hogy a fizetésre nem kötelezettek körét kiegészítették azon egyéni és társas vállalkozókkal, akik oktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytatnak. Ugyancsak jól járnak néhányan azzal a szabállyal, amely szerint aki egyéni és társas jogviszonya mellett egyidejűleg több munkaviszonyban is áll, ott a heti 36 órás foglalkoztatás megállapításához a fennálló munkaviszonyokban az előírt munkaidőket össze lehet adni.
A vállalkozói járulék
- az egyéni és a társas vállalkozásoknak kell fizetni, bizonyos kivételek mellett
- mértéke az egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelem négy százaléka
- a járulék alapja egyéni vállalkozó esetében a vállalkozói kivét, társas vállalkozó esetében pedig a személyes közreműködés alapján kifizetett jövedelem, de legalább a minimálbér
- az egyéni vállalkozónak a jövőben is negyedévenként kell megfizetnie a vállalkozói járulékot, amit a vállalkozás költségei között elszámolhat, bevallani pedig az adott évre vonatkozó személyi jövedelemadó bevallásával egyidejűleg, de külön bevallási nyomtatványon kell
- a társas vállalkozónak a tagtól levont járulékot havonta kell befizetnie, bevallania pedig az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott bevallásgyakoriságnak megfelelően
- a járulékot az APEH vállalkozói járulék 10032000-06056339 számlára kell befizetni
Adózási határidők
Július 12-én
- a kifizető, a munkáltató által levont jövedelemadó, jövedelemadó-előleg
- a magánszemély, az egyéni vállalkozó, a mezőgazdasági őstermelő jövedelemadójának előlege
- az átalányadó előlege
- az eva előlege
- vállalkozói járulék
- külföldi személytől levont adó
- egészségbiztosítási és nyugdíj-járulék
- társadalombiztosítási járulék
- baleseti járulék
- egészségügyi hozzájárulás
(NSZ),(Pénzügyminisztérium Sajtó)(Kalk),(VG)
Utolsó módosítás: 2005. 07. 12.
Hírlevél kérés