2009. november 19-20-án tizenegyedik alkalommal szervez Szegeden Nemzetközi Közlekedési Konferenciát "Regionalizmus és közösségi közlekedés" címmel, a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, a kamarában működő Enterprise Europe Network - Szeged, valamint a Dél-alföldi Közlekedésfejlesztési Klaszter.

"REGIONALIZMUS ÉS KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉS" XI. NEMZETKÖZI KÖZLEKEDÉSI KONFERENCIA SZEGED, 2009. NOVEMBER 19-20. HELYSZÍN: CSONGRÁD MEGYEI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA KONFERENCIA TERME (6721 SZEGED, PÁRIZSI KRT. 8-12.) 2009. NOVEMBER 19.

XI. Nemzetközi Közlekedési Konferencia Szeged 2009 11 19-20 videó




XI. Nemzetközi Közlekedési Konferencia Szeged 2009 11 19-20 képgaléria




Megnyitó előadásában hangsúlyozta, hogy a regionalizáció keretében egyik legkiemelkedőbb célkitűzés a közösségi közlekedés rendszerbe foglalása, fejlesztése.

Külön kiemelte annak fontosságát, hogy olyan jogalkotó, szervezési, fejlesztési és támogatási programokat és intézkedéseket szükséges létrehozni, amelyek összhangot teremtenek az igények és szolgáltatások terén. Fontosnak tartotta az innováció és a racionális megoldások alkalmazása mellett a hatékonyságra való törekvéseket.


Üdvözlő beszédében, röviden ismertette az aktuális szegedi fejlesztési programok tartalmát, azok célkitűzéseit a közösségi közlekedés terén. Külön kitért a rendszerszerű projekt-meghatározás, a Szegeden megvalósuló, korszerű építési technológiák alkalmazásának fontosságára.


Előadó: Antali Károly, kormánybiztos, Közlekedési Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium

Előadásában, a kormánybiztos abból a megállapításból indult ki, hogy minden évben több pénzt visz el a jelenlegi közösségi közlekedési rendszer működtetése, miközben kevesebb és rosszabb minőségű szolgáltatást és kap az utas. Szerinte, többek között a szolgáltatók szervezeti átalakítására, a menetdíj és a kedvezményrendszer felülvizsgálatára is szükség van.
A kormánybiztos részletesen ismertette a Kormány által meghatározott programrendszert, amelynek célja a hatékony, minőségi szolgáltatást nyújtó közösségi közlekedés átalakítása, javítása és gazdaságosabbá tétele.

Külön taglalta azokat az intézkedéseket, amelyek már megvalósultak, amelyek megvalósítása folyamatban van, és amelyek előkészítés alatt állnak.

Előadó: Kamarás Miklós, vezérigazgató, Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.

Az előadó ismertette a Volán Társaságok rendszerét, szervezeti felépítését, tulajdonosi szerkezetét, teljesítményét (szolgáltatások paramétereit), gazdasági eredményeit. Tájékoztatta a Konferencia résztvevőit a helyközi közösségi közlekedés átalakításáról szóló 1133/2009.(VIII.07.) Korm. Határozat rendszerét, programjait és annak megvalósítására irányuló tevékenységeket.

A Volán Társaságok szempontjából a helyközi közösségi közlekedés átalakításának négy kulcsterülete:

1. A helyközi közösségi közlekedés regionális átalakítása
2. A közlekedési szolgáltatók szervezeti átalakítása
3. A menetdíj- és kedvezményrendszer felülvizsgálata
4. Az átalakítás finanszírozása

A szolgáltatókkal szembeni elvárások

- Regionális szolgáltatók kialakítása, melynek feltétele a regionális megrendelő és megrendelés jogszabályi-és gyakorlati hátterének megteremtése. - Fokozatosság.
- Hatékonyság javítása:
- regionális együttműködésben rejlő lehetőségek feltárása,
- szolgáltatási volumentől független hatékonyságjavítás, - megtakarítási elvárások.

Regionalizáció

A regionális átszervezés céljai:

- Felkészülés a közszolgáltatók versenyeztetéssel történő kiválasztására, hatékony szervezet és működés kialakítása.
- A regionális megrendelői igényeknek és a regionális menetrendnek megfelelő regionális szolgáltatói oldal kialakítása.
- Középtávon az alágazatok közötti integrációra is alkalmas közúti dominanciájú regionális szerveződés kialakítása.Ezen feladatok megvalósítása cséljából létrejött a Regionális KONZORCIUM, kiegészítve a tagok közötti szindikátusi szerződéssel, statisztikai régiók szerint szerveződve. Az együttműködés főbb területei az eredményesség növelése érdekében:- Régiós közös beszerzés,
- kiszolgáló tevékenységek egy (vagy kevesebb) helyre szervezése (szerviz, raktározás-logisztika, HR, informatika, infrastruktúraüzemeltetés),
- közös pályázások és fejlesztések,
- Volánok közötti párhuzamok megszüntetése, járatracionalizálás,
- közúti ellenőrzés regionális szintű irányítása.

A fokozatosság megvalósítása:

- Tapasztalatok elemzése 2010. közepén
- Vizsgálandó szervezeti megoldások:
- Régiós vezető Volán társaság, vagyonkezelésében a többi régiós Volán cég,
- Regionális közlekedés-szervező társaság Volánok közös alapításával,
- Egyesülés a Volánok által alapítva.

A Volán társaságok közszolgáltatási feladatainak jelenlegi finanszírozási rendszere

Jelenleg négy pilléren nyugszik:

1. Tarifa alapú jegy-és bérlet bevétel az utastól

- bevétel beszedés hatékonyságának javítása, elektronikus jegyrendszer.

2. Fogyasztói árkiegészítés

- a kedvezményes menetdíj és az árkiegészítés összege nem adja ki a teljes árú menetdíjat,
- viszonylati jegy bevezetése az utasforgalmak számszerűsítésére.

3. Megrendelői finanszírozás

- helyközi: indokolt költség számítás pontosítása,
- helyi: normatív támogatás növelés.

4. társasági finanszírozás

- vagyon felélés, egyéb tevékenységek, hitelezői és szállítói eladósodottág.

Elvárás a Volán társaságokkal szemben 2010-ben: Éves szinten 4 Mrd Ft megtakarítás
Szolgáltatási volumentől független hatékonyságjavítás
Bázis: a 2009. évi indokolt költség térítési igény (éves várható adatok alapján)

Lehetséges korrekciók:

- tarifaemelés hatása,
- infláció hatása,
- bérmegállapodás hatása (OÉT ajánlás alapján),
- vasúti utasforgalom átvétel költségtérítés igénye,
- autóbusz vonal-megszüntetés bevétel és költséghatása,
- utas szám várható csökkenése (5 %),
-ÁFA emelés hatása (árkiegészítés többlet ÁFA tartalma)

Eközben figyelembe kell venni, hogy jelentős megtakarítási potenciál a helyközi vonalak 2/3-ában rejlik,

a járatracionalizálás viszont veszteséges. A jövőbeni működés tulajdonosi kihívásai
Szolgáltatási színvonal tartása, erősítése:
- Vasúti utasforgalmak szolgáltatási színvonalat javító átvétele.
- Infrastruktúra és informatika fejlesztés megrendelői és pályázati pénzekből.
- Buszbeszerzések indokolt költségként finanszírozva.

A jelenlegi finanszírozási rendszer erősítése:

- Helyközi indokolt költség számítás pontosítása
- Helyi költségtérítés és normatív támogatás növelése.

Munkabéke megőrzése:

- Alapvetően társasági/régiós szintű egyeztetésekkel.
- Megállapodás hiányában egyeztetés keret-megállapodás alapján.Versenyképesség javítása
- Felkészülés a közszolgáltatók versenyeztetéssel történő kiválasztására, a konkurencia kihívásaira.
- Hatékonyságjavítás, optimális üzemméret kialakítása.
- Regionális szervezeti és gazdálkodási szinergiák kihasználása.
- Portfolió szintű standardok alkalmazása (számviteli politika, szabályzatok, alapító okiratok, műszaki-, forgalmi és jegyértékesítési technológiák).

Előadó: Dr. Dabóczi Kálmán fősztályvezető, Közlekedési Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium

Magyarországon, a közszolgáltatások új típusú szervezése során, a közösségi közlekedés területén a következő kérdéseket, célokat szükséges meghatározni:

- Mit tekintünk régiónak?
- Mit akarunk regionalizálni?
- Miért akarunk regionalizálni?
- Hogyan akarunk regionalizálni?
- Mikor akarunk regionalizálni?
- Miért nem sikerül(t) a regionalizáció?
- Mi kell a sikeres regionalizációhoz?


Előadó: Kozák Tamás, elnök-vezérigazgató, MÁV Start Zrt.

Előadásában ismertette a MÁV Start Zrt. szervezeti felépítését, piaci helyzetét, gazdálkodási feltételeit és helyzetét a közösségi közlekedés rendszerében.
A jövőkép bemutatásának keretén belül ismertette és nagy eredményként ítélte meg, hogy tavaly a MÁV életében először megszületett a közszolgáltatási szerződés.
Ezzel valóban tervezhetővé válik vasúti személyszállító társaság költségvetése. Mindemellett legfontosabb feladat, hogy a minőségi szolgáltatás érdekében a MÁV minden egyes dolgozójától, tehát nem csak a MÁV-START alkalmazottaitól, minőségi munkát követeljenek meg. Ezért a szervezetfejlesztési programunk keretén belül feltártuk a belső tartalékokat. Cél, hogy a napi munkában még meglévő párhuzamosságokat, pazarlásokat megszüntessék és ezzel összehangolttá, hatékonnyá tegyék a szervezet működését!

A vasúti személyszállítás műszaki, technológiai fejlesztése mellett azonban változatlanul az a legfontosabb cél, hogy a vasúttal utazók arányát növeljék.

Előadó: Csányi Eszter, osztályvezető, Pénzügyminisztérium Az előadás lényeges kérdései a következők voltak:
A Közlekedés egyes szektorainak hatásköre a következőképpen oszlik meg:

Helyi közlekedés: önkormányzati ellátási felelősség
Helyközi közlekedés: állami ellátási felelősség

A szabályozási környezet:
Hazai jogszabályi környezet
pl. Áht., Fát., Vtv., Abtv., éves költségvetési törvények
A közszolgáltatás uniós szabályozási környezete
pl. 1370/2007/EK rendelet

Tiltott állami támogatás:
- túlkompenzáció,
- Altmark Trans jogeset,
- bejelentési kötelezettség.

ESA95 elszámolási szabályok:
- eredmény szemléletű egyenleg,
- kormányzati körön belüli társaságok.

A közszolgáltatás finanszírozásának elvei:
- Alágazat-semleges finanszírozás
- Bevétellel nem fedezett indokolt költségek térítése
- Túlkompenzáció elkerülése
- A Konvergencia Programban vállalt államháztartási célkitűzések teljesítése

Költségvetési források

A helyközi közösségi közlekedéssel kapcsolatos előirányzatok a költségvetésben.
A helyközi személyszállítási közszolgáltatások és a vasúti pályahálózat működtetésének ellentételezése:
- előirányzat a költségvetési törvény KHEM fejezetében
- egyedi Korm. rendeletben az előirányzat felosztása ágazatonként / szolgáltatókként
- közszolgáltatási szerződések záradéka
- folyósítás havonta vagy negyedévente
- utólagos elszámolási kötelezettség

Fogyasztói árkiegészítés:
- előirányzat a költségvetési törvény PM fejezetében
- igénylés havonta az utasforgalmi adatok alapján

Egyéb források:

Beruházási támogatás, uniós források

Tőkeemelés:
- KHEM / vagyonfejezet
- ESA95 elszámolási szabályok

Állami kezességvállalás működési vagy beruházási hitelfelvételhez:
- Áht. és egyedi kezességvállalással kapcsolatos szabályok
- ESA95 elszámolási szabályok

Szanálás
Elérni kívánt CÉL:
Kiszámíthatóbb finanszírozási rendszer, átláthatóbb közszolgáltatási szerződéses rendszerben,
piaci kihívásokkal a szolgáltatók számára, ami alapján akár egy liberalizált piacon is helyt tudnak majd állni.

Előadó: Kósa Lajos, Debrecen Megyei Jogú Város, polgármestere.A Közösségi Közlekedés átalakítási törekvéseinek más szempontjai

Kósa Lajos részletesen bemutatta, hogy helyi kezdeményezésekkel, hogyan hozzák létre a közösségi közlekedési rendszerüket.

A helyi közlekedést átvették a Volántól. Az új rendszerben azirányítást és az üzemeltetést kettéválasztották.

A forgalomirányításra Önkormányzati vállalatot hoztak létre. A járművek biztosítását, üzemeltetését és karbantartását pedig, egy önálló vállalat végzi.
A modell bevált és jelenleg annak kiterjesztésén dolgoznak.

Előadó: Fónagy János, országgyűlési képviselő, albizottsági elnök

Fónagy János előadásában összefoglalta a közösségi közlekedés működtetésében, fejlesztésében résztvevők szerepét, együttműködési kapcsolatrendszerét.

Külön hangsúlyozta a szolgáltatók teljesítőképességének lehetőségeit, a fejlesztések folyamatosságának fontosságát. Különösen fontosnak ítélte meg a közlekedési szakma szerepének előtérbe helyezését.

Előadó: Dr. Becsey Zsolt, volt Európai Parlamenti képviselő Előadását a következő EU okmányokra alapozta:

- 2001: Fehér Könyv
- 2006:Barsiné- felülviszgálat
- Lisszabon - külön jegyzőkönyv a gazdasági és nem gazdasági jellegű közszolgáltatásokról
- 2010: mi legyen az új Fehér Könyvben

A következő kérdésköröket dolgozta fel:
- Strukturális Alapoknál lehet-e erre költeni
- Állami segély vagy kompenzáció, ez itt a kérdés
- Vita a városi közlekedésről az EU-ban
- Vita a munkaidő irányelvről, mit csináljon a buszsofőr,mi a jó nekünk

Végezetül, felvetődnek a következő kérdések:

Közszolgáltatási rendelet - miért kell ez?
Lehet-e tiszta a verseny?
Mi a lehetősége a piacnyitásnak? Miért nincs kabotázs?
Segít-e a közszolgáltatás piacának az EU?
Sújtjuk-e a magánközlekedést?

Előadó: Dr. Kerékgyártó János, főosztályvezető-helyettes, Közlekedési Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium

Meghatározza a közlekedési közszolgáltatások megrendelésével, finanszírozásával, fejlesztésével kapcsolatos jövőbeli trendeket.

Előadó: Dr. Buzás Norbert, a European Cluster Policy Group tagja

Az ECPG háttere
- Bizottsági döntés (OJ 2008/824/EC ; 22 October 2008) The European Cluster Policy Group should share intelligence about cluster policies with a view to further exploring how to better assist Member States in supporting the emergence of world-class clusters in the EU. A 20 fos csoport megalakulása (OJ 2009/C59/03)
- 20 fo (2UK, 2FR, 2ES, 2SE, AT, DE, NL, DK, FI, IT, GR, PL, CZ, SI, EE, HU)
- elnök :Tea Petrin (SI)

prominens tagok:
- Pierre Laffite (FR) - Sophia Antipolis
- Airbus France vezérigazgatója
- EIB egyik divízió igazgatója
- BCC elnöke
- Senter Novem igazgatója

- a tagok saját képviseletükben, tiszteletdíj nélkül dolgoznak

Az ECPG főbb feladatai
- fejleszteni a Bizottság szakpolitikai eszköztárát a klaszterek kiválóságának támogatásához;
- az alapveto Bizottsági szakpolitikák és a pénzügyi eszközök közti komplementaritásokat feltárni a klaszterek hatékonyabb támogatása érdekében;
- áttekinteni a nemzetközi trendeket és a jövo várható kihívásait a klaszterek fejlődésével kapcsolatban;
- elemezni a sikeres és a sikertelen klaszter-gyakorlatokat;
- javaslatot tenni a Bizottságnak a klaszter politika megújítására

Tanulmányozandó témák

A Bizottság 4 speciális témát jelölt ki:

- Nemzetközi klaszter együttműködések támogatása
- A klaszterek szerepe új iparágak kialakulásában és fejlődésében
- Klaszterpolitikák, kezdeményezések és szervezetek hatékonysága
- A közösségi szabályozók közti szinergiák

Minden témához 3-5 konkrét klaszterpolitikai javaslatot kell kidolgozni
Amire lehet számítani
- Egy korrekt klaszter-térkép
- A klaszterek közti nemzetközi mobilitás támogatása
- Klasztereket érintő Uniós politikák összehangolása
- Klaszterek tervezett szerepvállalása a tehetségek felszínre kerülésében

Közlekedési klaszter-érdekességek
- A European Cluster Observatory nyilvántartása szerint Európában 175 "Transportation" klaszter található
- Ezek közül mindössze 4 olyan van, ami *** minősítést kapott (Outer London, Wien, Hamburg, Espace Mittelland - Bern)
- A legtöbben Ile de France klaszterében dolgoznak (252.000), a legkevesebben Kozeydogu Anadolu klaszterében (3.715)
- A legnagyobb relatív foglalkoztató Pomorskie - Gdansk (10,61%), a legalacsonyabb Andalucia - Sevilla (2,10 %)

Előadó: Bisze Attiláné, klasztermenedzser, Dél-alföldi Közlekedésfejlesztési Klaszter

A Dél-alföldi Közlekedésfejlesztési Klaszter céljai:

- Támogatási szerződésben előírt feladatok végrehajtása
- Folyamatos bevételi források biztosítása a klaszter részére: pályázatírás és adminisztráció, szolgáltatások szervezése
- Tagság bővítése: 2-2 tag/év
- Közös projektek megvalósítása
- Önálló gazdasági társaság létrehozása
- Akkreditáció
- Újabb pályázati források megszerzése (beruházás)
- Közúti személyszállítási tevékenység gazdaságosabb és hatékonyabb működésének elősegítése
- Az ágazat versenyképességének fokozása
- Innovációs tevékenységek végzése és támogatása
- Hálózat építés és bővítés

A Klaszter jellemzői:
- regionális együttműködési szervezeti forma
- szakmai koordinációs és fejlesztési tudásközpont
- a régió személyszállítási ágazatában érdekelt vállalkozások, szervezetek önkéntes, partneri hálózata - klaszter iparági besorolás: logisztika

A Klaszter felépítése
- Közlekedési regionális menetrendi és tarifa szövetség
- Innovációs tudásgazdasági központ
- Projekt generálás a helyi és a helyközi közösségi közlekedésben
- Üzleti folyamat integráció és hálózati rendszer
- Erőforrás monitoring rendszer
- Benchmarking és best practice adattárak
- Tagok által lehívható szolgáltatások
- Regionális pályázat menedzsment

A Klaszter feladatai
- Valós piaci problémák azonosítása és megoldása
- Közlekedési orientációjú kutatás-fejlesztés
- Támogatási források felkutatása és hatékony allokációja
- Felkészítés az EU-s regionális fejlesztési források elnyerésére
- Helyi és regionális partnerségi kapcsolatok erosítése
- Regionális szintu szakmai információs tudásbázis létrehozása
- Közreműködés a regionális közlekedés fejlesztési programokkal

Szinergia és együttműködés
- A közös szinergiák azonosítása és a hatások érvényesítése
- Működési analízis és hatékonyság elemzés, a legjobb gyakorlatok alkalmazása
- Együttműködés plusz kommunikáció eredményezi a hálózatosodás elősegítését
- Méretgazdaságos szolgáltatások nyújtása
- Innovációs és vállalkozás ösztönzés
- Regionális konzorcionális befektetés és pályázat menedzsment

Előadó: Dr. Szeri István, elnök, Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Logisztikai és Közlekedési Kollégiuma

A közösségi közlekedés esetében az alábbi szerepeket, feladatokat lehet megkülönböztetni: Szabályozó
- Működés feltételeinek meghatározása
- Szankcionálás meghatározása
- Tarifarendszer meghatározása
- Kedvezmény- politika kialakítása
- Szabályok, feltételek betartásának ellenőrzése

Ellátásért felelős
- Lehető legmagasabb színvonalú menetrend szerinti busz-közlekedés biztosítása

Megrendelő
- Igények meghatározása
- Szolgáltatási szerződés megkötése a szolgáltatóval

Finanszírozó
- Helyi közlekedés esetén kiegészítő normatív támogatás biztosítása
- Helyközi közlekedés esetén árkiegészítés biztosítása
- Elkülönített forrás biztosítása a központi költségvetésből (veszteség térítés)

Ellenőrző

A szolgáltatási szerződésben rögzített teljesítmény - minőségi-mennyiségi követelmények ellenőrzése Szolgáltató
Menetrend-szerinti vonat, busz-, hajós stb. közlekedést végző társaság
Ellátás független a tulajdoni formától
Ellátás végzése, üzemeltetés
Üzemeltetési formák

ÁLLAM, ÖNKORMÁNYZAT
- Ellátásért felelős saját maga végzi
- Megbízással állami, önkormány-zati,kivételesen magán vállalatok végzik Pályázattal
- Szerződés alapján
- Magán-, állami vagy önkormányzati társaság végzi

DEREGULÁCIÓ
- Piaci alapon
- Tulajdoni formától független társaság végzi
Az európai országokban néhány ország kivételével elválasztásra került az ellátási felelősség és az ellátás végzése. Azon országok többségében, ahol az ellátási felelős saját maga végzi a szolgáltatást megfigyelhető a magántulajdon bevonása.
A nemzetközi tapasztalatok alapján az ellátási felelősség közigazgatási szintekhez rendelése változatos képet mutat; a többség azonban a regionális szintű decentralizációt választotta.

EU elvárások
Az EU nem fogalmazta meg a regionalizált közigazgatás szükségességét, nincs egységes közigazgatás, minden állam maga módján szervezi meg a helyi és a területi adminisztrációt.

A Versenyképesség, hatékonyság, rugalmasság célokat figyelembe véve:

- Decentralizáció (szubszidaritás elvének érvényesítése: minden feladatot a leheto legközelebb az állampolgárhoz, illetve a funkció objektumához kell végrehajtani.)
- Átláthatóság, megbízhatóság (pénzügyi, tervezési, végrehajtási folyamatok nyomon követhetősége, monitorozása, menedzselő, irányító hatóság és monitoring bizottság felállítása)
- Partnerség (szintek és szektorok között)
- Nyilvánosság, társadalmi részvétel

Gazdaságos vállalatméret
Az optimális üzemméret kialakítását közlekedésszervezési kérdésnek kell értelmezni. Alapvetően közlekedésszervezési kérdés, mely kizárólag pontos helyismerettel szabályozható.

Az optimális üzem szempontrendszere

- Közlekedésföldrajz
- Szolgáltatás-kínálat
- Feladat és felelősség- megosztás
- Irányítás
- Műszaki ellátás
- Gazdálkodás

Vállalatszervezési szempontból csak az üzemek és a vállalat-központ közötti munkamegosztás pontos rögzítésével lehet optimalizálást elérni.

Üzemi szint

Forgalom
- Vezénylés, operatív forgalomirányítás
- Menetlevél feldolgozás
- Forgalmi ellenőrzések
- Szabad kapacitásokkal való gazdálkodás, fuvarkeresés és - vállalás

Értékesítés
- Jegy és bérletértékesítés (fedélzeti, pénztári stb.)

Műszak
- Szükséges muszaki ellátás biztosítása - buszok, infrastruktúra karbantartása
- Kisebb eseti meghibásodások kezelése
- Busz, infrastruktúra üzemeltetés

Gazdasági admin.
- Bevétel elszámolás, elszámoltatás
- Pénztárak ellenőrzése
- Üzemi szintű adminisztrációs feladatok

Humán admin.
- Humánügyi adminisztráció egy része (pl. beléptetés, kiléptetés, munkaügyi adminisztráció), ez azonban teljes mértékben központosítható is.

Vállalatközpont

Forgalom
- Forgalmi koordináció, szakmai irányítás
- Központi ellenőri szolgálat (forgalombiztonság, jegy- és bérletellenőrzés)
- Központi forgalomirányítás (diszpécser szolgálat)

Értékesítés
- Értékesítési stratégia kidolgozása
- Forgalomfejlesztés, menetrend tervezés
- Ügyfelekkel való kapcsolattartás

Műszak
- Járműbeszerzés
- Üzemeltetési, karbantartási stratégia
- Infrastruktúragazdálkodás
- Központosított beszerzés (anyag, tárgyi eszköz)

Gazdasági admin.
- Üzemi szintű adminisztratív feladatok kivételével minden (pénzügy, számvitel, controlling) Humán admin.
- Humánügyi adminisztráció (nagyrészt vagy teljes egészében)
- Humán erőforrás fejlesztés
A közösségi közlekedés átalakítása előtt azonban a jelenlegi struktúrában jelentős változást nem szabad eszközölni.

- Működés optimalizálás

Optimalizálási szempont
Gazdaságossági, hatékonysági
Földrajzi elhelyezkedés
Kiszolgálandó terület jellemzői
Kiszolgáló telepek, infrastruktúra

Előnyök
Tőkeerősebb társaságok
Méretgazdaságosság realizálása
Szervezeti hatékonyság javítása
Vonalhálózat, járatok, infrastruk-túra használat racionalizálása

Hátrányok
Megvalósítás komoly időt vesz igénybe
Szervezeti ellenállás

Hatás a privatizációra
Esetleges privatizáció esetén nem növeli a társaságok értékét és vonzerejét
Kiszámíthatatlanságot okoz
Potenciális befektetői kör szűkül

- Helyi közlekedés leválasztása

Optimalizálási szempont
Feladat, felelősség jellege

Előnyök
Az ellátási felelősség és a feladat összeillesztése (helyi közlekedési társaságok létrehozása). Más eszközt, illetve szolgáltatási paramétereket igénylő tevékeny-ségek elkülönítése.

Hátrányok
Eszközpark nehezen leválasztható.
A helyi és helyközi feladatok szorosan összefonódnak.
Nagyobb városokon kívül nehezen értelmezhető és kivitelezhető.

Hatás a privatizációra
A helyi önkormányzatok tulajdonba hozatala a helyi közlekedés leválasztásával megoldható.

- Távolsági közlekedés piaci alapra helyezése
Optimalizálási szempont
Gazdaságossági szempont
EU-s követelményeknek való megfelelés ("unbundling")

Előnyök
Piaci és közszolgáltatási feladatok elkülönítése.
A veszteségtérítési rendszer transzparensebbé és valósághűvé tétele (közszolgálati feladatok tényleges elkülönítésével).

Hátrányok
Keresztfinanszírozási lehetőség megszűnése, ezáltal a közfinanszírozás iránti igény nő.
Ellátatlan vonalak maradhatnak.
Távolsági vonalak nehezen leválaszthatók a többi helyközitől.

Hatás a privatizációra
Társaságok piaci értékét a privatizációt megelőzően nem növeli.
Együttműködési lehetőségek
- Közös vonalak közös üzemeltetése (pool rendszer)
- Javítási, felújítási potenciál összehangolása
- Közös elszámolási központ kialakítása
- Informatikai rendszerek összehangolás, közös üzemeltetése leányvállalatban
- Közös forgalmi, gazdasági és belső ellenőrzés
- Közös forgalomfejlesztés (menetrend és forda optimalizáció)
- Közös üzem, kenőolaj, anyag, alkatrész beszerzés, készletezés
- Egyes humánpolitikai feladatok egységes ellátása stb.

A regionális együttműködés cégjogi formáiról
- Konzorciumi szerződés
- Klaszter együttműködés(DAKK már működik)
- Regionális Egyesülés
- Regionális Holding
- Vagyonkezelés átvétele az MNV Zrt.-től (az egyik vállalat gyakorolja korlátozott mértékben a tulajdonosi jogokat a többi fellett)
- Törzsház típusú együttműködés
- Közös működtetésű regionális társaság(bizonyos tevékenységek kiszervezése)
- Végső soron szervezeti összevonás

A Kormány elvárásairól
- Kormány elvárás a Volán portfóliótól több mint 4 MD Ft. Megtakarítás
- A dél-alföldi Volán régióé kb. 500 millió forint
- Elképzelés: 300 millió megtakarítás hasznos km. Megtakarításból ill.
- 200 millió közvetett és általános költségekből
- Probléma: A km. Megtakarítás utas vesztéssel és szolgáltatási színvonal romlással párosul
- További probléma: A közvetett és általános költségek csökkentése átszervezés nélkül nem megy!
- Az átszervezés, de már a km. csökkentés is létszám csökkentéssel jár együtt

- Korlát: A létszámcsökkentést csak nyugdíjazással ill. részmunkaidő alkalmazással lehet megoldani(lásd. Állam- Szakszervezetek szerződés)
- Cél: Gazdálkodási egyensúly megőrzése!

Az előadás befejezéseként, Dr. Szeri István összegezte a Konferencia lényeges eredményeit, lehetőséget adva a résztvevőknek kérdések megtételére. (logsped)